2012.01.20
Január 7-én a gyergyószentmiklósi Szent Miklós plébánián első ízben szerveztek találkozót mindazok számára, akik részt vesznek vagy be szeretnének kapcsolódni a Boldogabb családokért iskolai programba. Erre a megbeszélésre a résztvevők Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről, Kézdivásárhelyről, Torjáról, Gyergyóremetéről és Gyergyószentmiklósról érkeztek.
Ez a hároméves időtartamú értékközvetítő program főegyházmegyénkben 2010-ben indult el a Gyulafehérvári Caritas és a Főegyházmegyei Családiroda közös szervezésében. Célcsoportját a 6–8., illetve a 9–11. osztályos tanulók, valamint szüleik képezik. A program legfőbb célkitűzése a család és a házasság védelmezése, erősítése a keresztény, illetve általános humán értékrend felmutatása és terjesztése által, a tudatos családtervezés segítése. Növelni szeretnénk az ifjúságban a hitet a harmonikus és boldog családi életet illetően.
A program jelenleg Kézdivásárhelyen működik két általános iskolai és négy líceumi osztályban osztályfőnöki órák, valamint szülői foglalkozások keretében. A diákok számára kéthetente vagy havonta tartunk család-órákat, a szülők számára pedig kéthavonta kétórás foglalkozásokat. Ugyanakkor kibontakozófélben van egyházmegyénk másik három helységében is: Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson.
A szombati együttlét legfőbb célkitűzése mindenekelőtt az ismerkedés volt, illetve a tapasztalatok, vágyak, kételyek, kérdések közösbe tétele. A résztvevők együtt keresték annak az útját, hogy ez a Magyarországon már két évtizedes múlttal rendelkező program miként honosítható meg főegyházmegyénkben.
Megkérdeztünk néhány jelenlevőt annak kapcsán, hogy számukra milyen jelentőséggel bírt ez az első találkozás. A kétgyerekes torjai Mikola házaspár így nyilatkozott lapunknak:
„Ahogy a napi evangéliumban a Szűzanya felszólított minket – Tegyetek meg mindent, amit csak mond! (Jn2,5) –, és Jézus arra hívott, hogy töltsük meg korsóinkat, ekképpen töltekeztünk az élményekből, a bemutatott anyagokból. Örülünk annak, hogy egymást segíthetjük annak érdekében, hogy ez a munka hatékonyabb legyen.”
Péter Júlia Székelyudvarhelyről gyakorló pedagógusként elsősorban ennek a programnak a hiánypótló jellegére mutatott rá: „Tanárként gyakran szembesülök a fiatalok igényeivel, hiányosságaival. Ez a program nem egy újabb tudománnyal akarja tömni a gyerekek fejét, hanem segíteni tud(na) a családórák révén a fiataloknak abban, hogy tudjanak és merjenek egy keresztény értékrendet követni életükben. Sajnos a világ szele egyebet diktál nekik, és ezért van annyi szenvedő ember. Az értékvesztett családok gyermekei nincs honnan magukba szívják az igazi értékeket, a keresztény családok gyermekeinek pedig jól jön a megerősítés egy kívülálló, hiteles katolikus embertől, pedagógustól. Mindenképp fontos beszélni azokról a dolgokról, ami a mindennapi élethez szükséges: párválasztás, kommunikáció, konfliktuskezelés stb. Ezeket sajnos a mai iskolában nem tanítják. Így ez a program egy nagyszerű lehetőség a hiánypótlásra” – magyarázta lapunknak Júlia.
A gyergyószentmiklósi, két tizenéves lányt nevelő Kovács Rita a program hiánypótló jellege mellett azt is hangsúlyozta, hogy meglátása szerint ez a kezdeményezés nagy segítséget nyújthat a szülőknek abban, hogy gyerekeiket a keresztény értékrend szerint neveljék: „Férjemmel együtt fontosnak tartjuk átadni gyermekeinknek a keresztény tanítást és értékeket. Nevelésük során naponta szembekerülünk olyan kérdésekkel, helyzetekkel, amikor pontos határt kell húznunk, hogy elválaszthassuk a világ által felkínált lehetőségeket és átadhassuk az általunk fontosnak tartott értékeket – ecseteli tapasztalatait a kétgyermekes édesanya. – Így egy nagy hiány pótlását látom ebben a programban, hiszen a gyermekeink a jövő édesanyái, édesapái. Nekik segíteni, hogy azokat a hibákat ne kövessék el, amit a mi generációnk a szabadság fogalmának téves értelmezése miatt elkövetett, és aminek keserves eredményét nap mint nap tapasztaljuk, egyik legszebb és legsürgetőbb feladatunknak és felelősségünknek érzem. Ugyanakkor szülőtársainknak is segítségére lesz ez a program, hiszen felnőttként csetlünk-botlunk, így tanuljuk e mesterség minden csínját-bínját, utunkon sokszor elbotlunk, elbizonytalanodunk. Ilyenkor jól jön egy pozitív példa, amely utat mutat. Öröm volt számomra az is, hogy ezen az első találkozón olyan szülőtársakkal és pedagógusokkal ismerkedhettem meg, akik nem csak sóhajtoznak amiatt, hogy ezek a mai fiatalok, hanem tenni is akarnak értük, feladatuknak érzik a fiatalok helyes értékrend szerinti nevelését” – összegzett Rita.
Kertész Marika, Vasárnap