Csatószeg Szentsimonnal egy egyházközséget alkotott 1971. október 17-ig. Az elválás gondolata azonban már 1884-ben felvetődött. Csatószegnek már az 1400-as években volt kápolnája, amely a mai Kisboldogasszony kápolna helyén állott. Valószínű, hogy az 1400-as években a mai falu helyén három kisebb település létezett. A kápolna körül lehetett Szentegyházasfalva, a mostani főút bal oldalán Alfalu, illetve a mai Felsőtíz környékén Csatószeg, ahol több Csató nevű család lakott. Idővel a három település összenőtt, és a Csatószeg nevet hagyták meg. 1567-ben összeírták a 25 dénáros adót fizető porták számát, ahol Csatószeg 25 kapuval szerepelt. A csatószegi templom Alcsík egyik legrégibb temploma, és eredetileg mind a két falut kiszolgálta. A templom három különböző időszakban épült: a legrégebbi építkezésekből – 13. század – mára már csak a terméskőből faragott keresztelőkút maradt fenn. A második korszak a 14. század, melyre a főbejárati ajtókeret a bizonyíték. Mai formáját pedig 1777-ben nyerte el. A templomot 1786-ban Batthyány Ignác püspök Szent Simon és Júdás (Tádé) apostolok tiszteletére szentelte fel. A templom tornya 1660–70 között épült, ezt bizonyítja az 1846-os átépítéskor a keleti oldalban juhcsontok között talált írott maradvány, amely a kolozsmonostori jezsuitáktól származik.
Csatószegnek már 1558-ban volt katolikus iskolája, amelyet 1934. október 12-én bizonyos Blaga revizor záratott be. A katolikus iskola a kántortanító lakásában működött tovább. 1938–39 között új katolikus iskolát építettek, amely a bécsi döntésig működött. A „magyar világ” beálltával sem volt jobb a helyzet, csak két osztály működhetett a katolikus iskolában, a másik kettőt át kellett engedni a magyar állami iskolának. Az oroszok bejövetelével a katolikus iskola megszűnt működni, 1948-ban pedig államosították.
Adresă:
537286 – Cetățuia, nr. 308., jud. Harghita
Tel.:
0266-334.635
Serviciu
Cantor: Páll ZsófiaZi de adorație perpetuă: május 4.
Sfintele liturghii: vasár- és ünnepnapokon 9 és 11 órakor, hétköznap 17 órakor. 
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.