Csatószeg Szentsimonnal egy egyházközséget alkotott 1971. október 17-ig. Az elválás gondolata azonban már 1884-ben felvetődött. Csatószegnek már az 1400-as években volt kápolnája, amely a mai Kisboldogasszony kápolna helyén állott. Valószínű, hogy az 1400-as években a mai falu helyén három kisebb település létezett. A kápolna körül lehetett Szentegyházasfalva, a mostani főút bal oldalán Alfalu, illetve a mai Felsőtíz környékén Csatószeg, ahol több Csató nevű család lakott. Idővel a három település összenőtt, és a Csatószeg nevet hagyták meg. 1567-ben összeírták a 25 dénáros adót fizető porták számát, ahol Csatószeg 25 kapuval szerepelt. A csatószegi templom Alcsík egyik legrégibb temploma, és eredetileg mind a két falut kiszolgálta. A templom három különböző időszakban épült: a legrégebbi építkezésekből – 13. század – mára már csak a terméskőből faragott keresztelőkút maradt fenn. A második korszak a 14. század, melyre a főbejárati ajtókeret a bizonyíték. Mai formáját pedig 1777-ben nyerte el. A templomot 1786-ban Batthyány Ignác püspök Szent Simon és Júdás (Tádé) apostolok tiszteletére szentelte fel. A templom tornya 1660–70 között épült, ezt bizonyítja az 1846-os átépítéskor a keleti oldalban juhcsontok között talált írott maradvány, amely a kolozsmonostori jezsuitáktól származik.
Csatószegnek már 1558-ban volt katolikus iskolája, amelyet 1934. október 12-én bizonyos Blaga revizor záratott be. A katolikus iskola a kántortanító lakásában működött tovább. 1938–39 között új katolikus iskolát építettek, amely a bécsi döntésig működött. A „magyar világ” beálltával sem volt jobb a helyzet, csak két osztály működhetett a katolikus iskolában, a másik kettőt át kellett engedni a magyar állami iskolának. Az oroszok bejövetelével a katolikus iskola megszűnt működni, 1948-ban pedig államosították.