A városnapokon néhai Hajdó István főesperes-plébános emléke előtt tisztelgett Gyergyószentmiklós. Az itt több mint húsz éven át szolgáló lelkipásztor emlékét immár emléktábla is őrzi.
Legfrissebb tartalmak
Mindig nagyon sokan vesznek részt a szentegyházasfalvi Szent András titulusú plébániatemplom búcsúján, de idén különösképpen érződött, hogy munkaszüneti nap volt ez az ünnep. Egy talpalatnyi helyet is nehéz volt találni a kórusban, lépcsőkön, sekrestyében. Ugyanakkor nem csupán a székelyudvarhelyi főesperesi kerületből érkeztek a paptestvérek sem. Láthattuk azt is, milyen szépséges a mikulásvirággal díszített oltár a vértanú szent piros betűs napján.
„Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek titeket!” (Mk 1,17) – ezt az evangéliumi idézetet választotta a HÁLÓ, a Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata mottójának a honlapján és ezt igyekszik élni a hétköznapokban is.
November 30-án múlt százhúsz esztendeje annak, hogy a híres kézdivásárhelyi orgonaépítő mester éppen 199. orgonáján dolgozva a csíkcsatószegi templomban „szívszélhűdés” következtében visszatért mennyei Atyjához. Az orgona építő „művész”-re (így nevezték el Kézdivásárhely korabeli polgárai és később ő maga is így írta alá okmányait) a kézdivásárhelyi Pro Cantus Egyesület kétnapos ünnepségsorozattal emlékezett. A céhes város egykori kiválósága nemcsak a helybeli kézműves céhek jóhírét öregbítette, hanem 37 éven át a város lakója, jómódú polgára is volt.
Szent Katalin ünnepén, november 25-én Szentkatolna katolikus templomának és egyházközségének védőszentjére emlékeztünk. Ünnep, test és lélek szépül, egyben készül a szentmisére. Az idén azonban más volt az ünnep. Nemcsak templombúcsún vehettünk részt, hanem ünnepelhettük a falu jeles szülöttét, Harai Pál nyugalmazott plébánost, aki hazatért övéi közé, gyémántmiséjét megtartani, és a lélek örömét megosztani a jelenlevőkkel. Tehát ünnep, kettős ünnep volt Szentkatolnán.
A Zsil-völgyi bányászatnak a 19. század utolsó harmadában történt elindítása és fellendülése a Monarchia több területéről vonzott bányászokat, iparosokat és kereskedőket. A mintegy tizenkét nemzetiségből származó lakosság hitéletéhez nagymértékben hozzájárult a templom és közössége, a plébánosok személye és a folyamatos lelkipásztori szolgálat.
Nagy püspökünk, Márton Áron tanítása és példája ma sem veszít időszerűségéből. Feladatunk és kötelességünk, hogy ne csak imádkozzunk boldoggá avatásáért, hanem az általa mutatott példát kövessük, tanítását életre váltsuk.
"A hit évé"-ben (2012. október 11. - 2013. november 24.) minden hónapra kiválasztunk egy mártonároni gondolatot, hogy ezáltal is - világító jelként - elkísérjen bennünket.
* * *
Ha szétnézünk családunkban, közösségünkben könnyen rájövünk, hogy barátaink, családtagjaink és nagyon sokszor mi magunk is szorongásokkal teli élettel élünk. Ahhoz, hogy ettől, a roppant kellemetlen érzéstől meg tudjunk szabadulni, szükségünk van alapos önismeretre és arra, hogy ne magunknak, hanem azoknak higgyünk, akik minket szeretnek, értékeinket elismerik – tanácsolta a Nyitott Akadémia legutóbbi vendége, a magyarországi katolikus pap, Pál Ferenc.
Választások közeledtével megszaporodnak a jelölteket népszerűsítő plakátok, hírek, vitaműsorok, kiadványokat dobnak a postaládánkba, még a lakásunkba is be-bekopognak, szavazatunkat kérik, olykor a véleményünket is: mivel vagyunk elégedetlenek, min kellene változtatni… Tapasztalatainktól és vérmérsékletünktől függően reagálunk ezekre: legyintve, nevetve vagy mérgesen, vitába bocsátkozva, netán akár kiabálva is. Sokan inkább kitérnek, mondván: engem nem érdekel a politika.
- ‹ előző
- 256 of 352
- következő ›