2010.09.07
Örmény nap volt szeptember ötödike Gyergyószentmiklóson. Az örmény katolikus templom védőszentje, Szűz Mária születésnapjára, Kisboldogasszony ünnepére gyűltek össze a város történelmét meghatározó örmények leszármazottjai.
A gyergyószentmiklósi örmény-nap másik fontos eseménye volt a Napjaink gyergyószentmiklósi örmény közössége számokban címet kapott felmérés eredményének az ismertetése is. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem hallgatói által elvégzett kérdőíves kutatás során felkeresték azokat a gyergyószentmiklósiakat, akikre származásuk, családi kötődéseik révén az örménységhez tartozóként tekinthetnek.
A kutatás eredményeit dr. Magyari Sáska Zsolt ismertette. A kutatás során az örmény plébánián nyilvántartott 271 családból 179 családot tudtak felkeresni. Itt 307 felnőtt és 48 kiskorú gyereket jegyeztek fel. Nem meglepő, hogy azok vallják magukat az örmény közösséghez tartozóknak, akiket a származásuk egyértelműen ideköti. A nemzetiségi és felekezet szerinti vegyes családoknál már kisebb a közösségi öntudat.
Kiderült, a megkérdezettek többsége örmény rítusú, magyar nyelvű istentiszteletet hallgatna a legszívesebben. A felmérés ismertetése után dr. Puskás Attila az örmény plébánia könyvtárának legértékesebb darabjaiból mutatott ízelítőt. Sokakat meglepett, hogy itt az 1600-as évek elejéről is léteznek könyvritkaságok. Bizonyíték, ez arra is, hogy a Gyergyóba települt ősök nem csupán gazdag kereskedők, hanem kultúremberek is voltak, akik nem sajnálták a pénzt a vagyonokat érő könyvekre.
Az örmény közösségi házban ezen a napon nyílt meg Novák József marosvásárhelyi heraldikus címerkiállítása is. Itt az erdélyi magyarörmény nemesi családok címerei kerültek közszemlére. A kiállítások szeptember 15-ig délelőtt 10-től 12 óráig, délután pedig 16 és 18 óra között látogathatók.
Gergely Imre, Székelyhon.ro, 2010. szeptember 6.
Összefogni az erdélyi örménységet
Dr. Jakubinyi György érsek osztott főpásztori áldást mindazoknak, akik az Örmény Ősz Gyergyószentmiklóson rendezvénysorozaton részt vettek. A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom búcsús ünnepe köré szervezett kiállítások, előadások bizonyították, az erdélyi örménységnek nemcsak múltja, jövője is van.
Örmény kórusművek, kiállítás a gyergyószentmiklósi örmény plébánia könyvkincseiből, erdélyi örmények címerpajzsainak Novák József által összegyűjtött tárlata és örmény rítusú búcsús szentmise – mind-mind része volt a vasárnapi örmény ünnepnek. A gazdag erdélyi örmény múlt ismertetése mellett a jelen helyzetfelmérése is az érdeklődők elé tárult: dr. Magyari Sáska Zsolt egyetemistákkal végzett felmérése világított rá, mekkora és milyen hagyományokat őriz a gyergyószentmiklósi örmény közösség. A kérdőíves felmérés – melyet a csíkszépvízi, erzsébetvárosi, szamosújvári örménység számbavételével szeretnének folytatni – rávilágít arra, hogy az örmény gyökerű, illetve örmény egyházhoz tartozó gyergyószentmiklósiak igénylik az örmény liturgia szerinti szentmisét, a gasztronómiában ragaszkodnak gyökereikhez, és pártolják az összetartozásukat erősítő elképzeléseket.
A gyergyószentmiklósi örmény származásúak száma 500-550-re tehető, ebből 179 család körében készült felmérés, 307 felnőtt és 48 kiskorú megkérdezésével. A romániai felnőtt lakosság átlagéletkorához (50,4 év) képest a gyergyószentmiklósi örmény származásúak átlagéletkora meghaladja a 64 évet. Az egyházhoz tartozás nagy jelentőséggel bír életükben, örmény liturgia szerinti szentmisét szeretnénk továbbra is, többségükben magyar nyelven hallgatni, annak ellenére, hogy közülük sokan ismernek örmény imádságokat, énekeket. Gyermekeik esetében a megkérdezettek 60 százaléka tartja fontosnak, hogy az utódok ismerjék az örmény liturgiát, 78 százalékuk, hogy gyerekük ismerje az örmény történelmet, és 24 százalék úgy véli, a következő generációnak tudnia kell néhány alapmondatot örmény nyelven. Dalauzi, angadzsabur, hurutkészítés – nem vesztek el az örmény gasztronómiai hagyományok, és egy, a férfiaknak intézett kérdésből kiderül, az erősebbik nem 5,5 százaléka is készít örmény ételeket.
Segítőkészek a gyergyói örmények, ha közösségi célról van szó. Az örmény egyházat legtöbben anyagilag támogatnák, de szellemi, kétkezi munkával és szervezéssel is betársulnak szívesen. Az örmény származásúak 43 százaléka rendelkezik örmény emlékekkel, és sokan szívesen közzétennék ezeket egy időszakos kiállítás keretében.
Bár nyelvüket elvesztették, a teljes beolvadásnak ellenállnak a gyergyói örmények. Ételben, életvitelben és vallási szokásokban is mások, mint a számukra új otthont adó székelység. Önazonosságukat összefogással igyekeznek megtartani, ennek egyik jele a közösségi ház, melynek tetőterében egy nagy előadótermet terveznek, összejövetelek hajlékává alakítják, ahol az erdélyi örménység egyik központjában élő, gyergyószentmiklósi örmények találkozhatnak.
Balázs Katalin, Hargita Népe, 2010. szeptember 7.