Miért fontos, hogy a kulturális világörökség része legyen a csíksomlyói búcsú? Ezen sokan elgondolkoztak a sajtóban néhány héttel ezelőtt megjelent cikkek nyomán. Olyat is lehetett olvasni, miszerint éppen a nemzet legnagyobb búcsújáróhelyének őrzői, a csíksomlyói ferencesek zárkóznának el a témától. Pedig csupán arról volt szó, hogy a csíksomlyói ferencesek nem látták, nem olvasták azt a szakértői jelentést, amelynek alapján szeptemberben a Románia Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumához tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság elfogadta a csíksomlyói búcsú UNESCO szellemi világörökségének listájára való jelölését. Egyik cikk hivatkozott a másikban olvasottakra, a „talánok” sorozata végül félreértésekbe, félremagyarázásokba csúszott. Ezt az erdélyi ferencesek elöljárója, fr. dr. Orbán Szabolcs is így látja. Az első és legfontosabb dolog az, hogy ebben az egész ügyben sok félreértés, illetve kommunikációs hiányosság van, amiben részben mi is, illetve személyesen én is hibás vagyok, amit még tetéztek a sajtóbeli félreértelmezések is – szögezte le elsőként, amikor a témában megkerestük. Időközben Csiszér Albert brassói plébánostól is érkezett egy aggodalommal és kérdésekkel teli hozzászólás.
Ezért s a kiegyensúlyozott tájékoztatás kedvéért vállalkoztunk arra, hogy olvasóinkkal a tényeket ismertessük, s ezekről a fölösleges indulatokat leválasszuk.
Én nagy vigasságos örömet hirdetek címmel adott elő december 8-án a Szent Imre emlékére szentelt gelencei katolikus nagytemplomban az adventi várakozáshoz és a karácsonyhoz kötődő dalokat Kájoni János Cantionale Catholicum (1676) néven kiadott énekgyűjteményéből Györfi Erzsébet (ének) és Elekes Emőke (lant).
SZERETETTEL – Az ajándékozás módjára kellene elsősorban odafigyelni
Katolikus Pszichológusok és Teológusok Találkozója
Újabb nyilvános doktori védésre gyűltek össze november 26-án a BBTE RK Teológia Karán az érdeklődők: a kar dékánja, dr. Nóda Mózes a liturgikus mozgalomról s a II. vatikáni zsinat liturgikus szemléletéről, ennek az erdélyi egyházmegye liturgikus életére gyakorolt hatásáról írt doktori dolgozatát mutatta be a bizottság előtt, majd az opponsensi vélemények elhangzása után megkapta a teológiai doktori címet. 
November 24-én Oláh Zoltán, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és papi szeminárium rektora, biblikus szakember az egyház és a Biblia kapcsolatát mutatta be a kolozsvári Katolikus Akadémia új ismeretekre vágyó hallgatóságának. Az előadó annak tudatában állította össze előadását, hogy a laikus közönség is követni tudja azt, ezért az újabb, a témába vágó szakirodalom említése mellett egészen alapvető témákat is tárgyalt, mint a Biblia sugalmazottságának kérdése, a bibliai kánon kialakulása, története, fejlődése, az ószövetségi és újszövetségi iratok jellege, megírása, fordítása, és mindenekelőtt természetesen használata, értelmezése.
Felújították Csíkpálfalva templomát