Kalazanci Szent Józsefre, a piarista rend alapítójára és a rend kincses városi szellemi hagyatékára emlékeztek a kolozsvári piarista főgimnázium és a Marianum katolikus leány-nevelde öregdiákjai szerdán az Egyetem utcai piarista templomban. Kovács Sándor főesperes a misét követően a Krónikának elmondta: különleges volt a megemlékezés, mert igaz ugyan, hogy a jezsuiták alapították az egyházközséget és a jelenlegi Báthory István Gimnáziumot, de később mindkettőt átvette a kegyesrend. A főesperes sajnálattal mondta, hogy Kolozsváron már nem dolgoznak piarista szerzetesek, bár a kincses város korábban Erdély legnagyobb piarista központjának számított.
Legfrissebb tartalmak
címmel szervezik meg a 22. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciát, amelyre szeptember 9-11. között kerül sor a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán.
Augusztus 20. ünnepnap számunkra, kiemelkedő ünnepnap. A kezdetekre emlékezünk, arra az útra, amelyen a szent király indította el nemzetünket, és amelyet ma nekünk kell járnunk, amelyet ma nekünk kell megtalálnunk, és másoknak is megmutatnunk. Csak a szentistváni út járható ma is. Csak ezen az úton boldogulhat nemzetünk.
Túl azon, hogy a magyarság felekezetre való tekintet nélkül a kereszténység ünnepét üli, az ünnepi szentbeszédek és prédikációk kötelezően szólnak a magyar államalapítóról, Szent István királyról, akinek koronája alá az egykori történelmi Magyarország e sarkocskája is tartozott, még mindig kettős Háromszék ünnepe, mert az itt székelő két katolikus főesperesség az erdélyi főegyházmegye része, ennek pedig alapítója is a szent király volt.
Szombaton bensőséges ünneplés részesei voltunk a ferences templomban: a Szent Családról Nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek jelöltje, Beáta nővér a rendi elöljárók hozzájárulásával, Istenhez és a rendi közösséghez tartozás kifejezéseként letette első fogadalmát. Az ünnepélyes bevonulás résztvevőjeként csillogó szemmel és felejthetetlen mosollyal érkezett a templomba.
Nagyboldogasszony napján neves meghívottak, vendégek körében megnyitották a hét országra szóló, Boldogasszony című képzőművészeti vándorkiállítást a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.
Erdélyben több mint négyszáz éve nincs bencés szerzetes
Létesítésének 950. évfordulójához érkezett a kolozsmonostori Szent Benedek-rendi apátsági templom. Ebből az alkalomból augusztus 14-én, szombat délután hat órától ünnepi búcsús főpásztori szentmisét tartottak a Kálvária-templomban, amely ez alkalommal szűknek bizonyult a hívek és érdeklődők számára. A mise főcelebránsa Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát volt, társcelebránsa pedig Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Kádár István esperes-plébános pedig a házigazda tisztjét töltötte be.
Nagyboldogasszony ünnepén a római katolikus templom felszentelésre érkező nagyszámú hívő jelenlétével azt is kifejezte: ritka lehetőség egy emberéletben, hogy részt vehet, amikor a püspök Isten áldását kéri az imádság házára. Az ősi rítus legkifejezőbb mozzanatai a kulcs ünnepélyes átadása a szertartást végző főpásztornak, a szentelési ima, a vízhintés, az oltár és a falak megkenése krizmával. A templomépítő közösség támogatói, jótevői és ezernyi zarándok jelentében adott hálát a munkálatokért a dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök részvételével tartott szentelési misén.
Szeretjük, ha a számoknak nemcsak tartamuk, de tartalmuk is van.
Kolozsmonostorral kapcsolatban az idén gyakran emlegetik a 950-es számot: a katolikus egyházközség a monostori bencés apátság alapításának 950. jubileumát ünnepli.
A Szűz Máriát tisztelő ünnepeink közül a legbensőbb és legmagasztosabb a Nagyboldogasszony ünnepe, amikor Mária megdicsőülését ünnepeljük, - meghajolva előtte, mert ő az az asszony, aki "áldott az asszonyok között", aki testben és lélekben felvétetett a mennyei dicsőségbe.
- ‹ előző
- 347 of 355
- következő ›