2020.03.19
2020./III. KÖRLEVÉL
INTÉZKEDÉSEK FŐEGYHÁZMEGYÉNKBEN
A KORONAVÍRUS-FERTŐZÉS MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN
A Gyulafehérvári Főegyházmegyénk főpásztoraként – meghallgatva a központi papság és az egyes kerületek főespereseinek véleményét, illetve figyelembe véve az állami rendelkezéseket és a Romániai Püspöki Kar határozatait – a következő intézkedéseket rendelem el:
- Kerüljük a zsúfolt helyeket!
- Mindenben kövessük az állami hatóságok és a szakértők iránymutatásait – mind országos, mind pedig helyi szinten!
-
Tartsuk tiszteletben a templomi szentmisékre és egyéb egyházi szertartásokra vonatkozó állami intézkedéseket!
- A hívek kisebb csoportokba történő eloszlása érdekében növelhetjük a templomi, illetve a szabadtéri szentmisék számát.
- Ha szükséges, vezessük be az előesti vasár- és ünnepnapi szentmiséket!
- Bátorítjuk a híveket a hétköznapi szentmiséken való részvételre!
- A vasárnapi szentmisék időtartamát 45 percre korlátozzuk!
- A fentebbi rendelkezések a nagyböjti lelkinapok (triduum) megtartására is vonatkoznak.
- A legnagyobb veszélynek a betegek és az idősek vannak kitéve. Ezért őket hangsúlyozottan kérjük: ne tegyék ki magukat a fertőzés veszélyének, lehetőleg maradjanak otthon!
- Akik személyesen nem vehetnek részt szentmisén, a rádió és a tévé hullámhosszain kapcsolódjanak be a szentmisékbe és a közös imádságokba! Kövessék a helyi templomuk rádiós vagy internetes szentmise-közvetítéseit.
A magyar ajkú hívek ezen kívül a következő szentmise-közvetítéseket követhetik:
a. Erdélyi Mária Rádió – minden nap (08:00 és 18:00);
b. Duna World – március 15. (vasárnap), 19:00;
c. Duna TV – március 22. és 29., április 5. (vasárnap), 10:00.
A román anyanyelvű hívek a román nyelvű Mária Rádión, illetve vasárnaponként a TVR+ tévécsatornán kapcsolódhatnak be a szentmisékbe.
Állandóan frissülő információkat a www.romkat.ro honlapon találnak.
- A templomok napközben legyenek nyitva, hogy a hívek egyénileg is imádkozhassanak.
- A papok, sekrestyések, ministránsok a szentmise előtt alaposan fertőtlenítsék a kezüket!
- A szenteltvíztartók használatát mellőzzük! Gyakrabban végezzünk asperges-t!
- A járvány ideje alatt mellőzzük szentmiséken a kézfogást, valamint a nyelvre történő áldoztatást!
- A gyermekek és az áldást kérők esetében mellőzzük a homlokra történő keresztrajzolást!
- Mellőzzük az ereklyék és a kereszt csókkal történő tiszteletét!
- A gyóntatóhelységeket gyakran szellőztessék és fertőtlenítsék! A gyóntatórácsra ajánlatos védőfóliát helyezni.
- Mindaddig, amíg az állami hatóságok a járvány miatt tanítási tilalmat rendelnek el, szünetelnek a plébániai hittanórák, az ifjúsági órák, a lelkiségi mozgalmak rendszeres programjai, valamint bármilyen más egyházi vagy kulturális rendezvény. A plébánosok és a hitoktatók azonban az online felületeken továbbra is tartsák a kapcsolatot a hittanosokkal és az ifjúsággal!
- Csak hivatalos forrásból tájékozódjunk a járvánnyal kapcsolatban! Kerüljük a pánikkeltést, valamint a könnyelmű hozzáállást. Hivatalos információkat a 0800 800 358 számon kérhetünk. Sürgősségi esetekben a 112-es segélyhívó számot kell hívni.
- A járvány ideje alatt a déli Úrangyala imádságot ajánljuk fel a járvány megszűnéséért, a betegekért és az elhunytakért! Az egyházmegye honlapján további imádságok találhatók.
Ebben a nehéz időszakában kísérjük imáinkkal a fertőzésben szenvedő testvéreinket, családjaikat, az egészségügyi dolgozókat, és mindazokat, akik a fertőzés terjedésének megelőzésén fáradoznak.
Gyulafehérvár, 2020. március 13.
+ Gergely s.k.
érsek
2020./III. KÖRLEVÉL - FOLYTATÁS
TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK FŐEGYHÁZMEGYÉNKBEN
A KORONAVÍRUS-FERTŐZÉS MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN
A 2020/3-as körlevélben (2020.03.13.) közzétett intézkedések – a 3. és 4. pontok kivételével – továbbra is érvényben maradnak, viszont a szentmisére és más liturgikus cselekményekre, valamint a közösségeink életére vonatkozó rendelkezések a következőképpen alakulnak:
17. Az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint a megyéspüspök, ha úgy ítéli, felmentést adhat a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól (vö. CIC 87. kán. 1. §.; 1245. kán.). A további intézkedésig a felmentést megadom a főegyházmegye területére.
18. Újabb rendelkezésig felfüggesztem mindennemű nyilvános liturgia beltéri végezését.
19. A nyilvános liturgiák szabadtéri végzése megengedett, amennyiben ha nem több mint 100 hívő van jelen. Az így tartott liturgiákon hívják fel a hívek figyelmét a kötelező távolság betartására (1 méter). Az adománygyűjtés a szertartások végén történjen.
20. A papok a templomokban továbbra is misézzenek, de a hívek részvétele nélkül. Ajánlatos a szentmisék közvetítése, ahogy azt már korábban is javasoltuk.
21. A már felvett miseszándékok sine populo módon engedélyezetten elvégezhetők, vagy az
Egyházi Törvénykönyv rendelkezése értelmében áthelyezhetők.
22. A papok lehetőség szerint látogassák (az egészségügyi előírások szigorú betartásával!) és bátorítsák a híveket. Buzdítsák őket az imádságra és a különböző csatornákon közvetített vallásos műsorokba való bekapcsolódásra.
23. Amennyiben lehetséges, az egyes plébániák a Caritas-szal és a helyi hatóságokkal együttműködve szervezzék meg a rászorulókról való gondoskodást (bevásárlás, stb.).
24. A közösségünkben elő egyedülállókra azért is fontos figyelnünk, mert a csalók a helyzetet kihasználva kirabolhatják őket.
25. A Romániai Püspöki Konferencia triduumot hirdetett meg Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére készülve, március 22-24. között, a járvány megszűnéséért. Ezekben a napokban imádkozzuk el a teljes rózsafüzért egyénileg, vagy bekapcsolódva az Erdélyi Mária Rádió közvetítésébe 15.00-17.00 óra között. (Írott formában: www.romkat.ro, www.mariaradio.ro).
26. Szentségkiszolgáltatások:
Keresztség: Felfüggesztődik a szentség csoportos kiszolgáltatása. A szentséget egyedi esetekben a szűk családi kör jelenlétében szolgáltassuk ki.
Házasság: szentmise nélkül történik, a házasulandók családtagjainak jelenlétében.
27. A temetés előtti virrasztás tilos. A szertartást a közvetlen családtagok jelenlétében végezzék.
Nincs gyászmise. Ajánljuk fel a híveknek, hogy a járvány elmúltával erre is sor kerül.
28. A papok a járvány miatt nem juthatnak be a kórházakba, ezért javasolják a kórházi kezelésre szorultaknak a tökéletes bánat felindítását, amely által a szükséghelyzetben elnyerhetik Isten bocsánatát.
29. A hívek gyóntatása továbbra se maradjon el. A szükséges óvintézkedések betartásával tegyük lehetővé a szabadtéri gyóntatást, ahol az előírások szerinti távolság betartható. Ajánlható a tökéletes bánat felindítása, hozzátéve azt, hogy aki ezt a lehetőséget választja, rendelkezzen a szentgyónás mielőbbi elvégzésének szándékával. (vö. 916. k.)
Arra buzdítok mindenkit, hogy életünk e nehéz időszakában kitartóan imádkozzunk az országunkban és az egész világon oly sok embert érintő járvány megszűnéséért. A megpróbáltatás időszakában erőt vehet rajtunk a félelem. Az elszigeteltség és a magány következtében felismerjük, hogy az életünket nem mi irányítjuk, nem a mi ellenőrzésünk alatt áll, szembesülünk saját identitásunkkal és a halál tényének gondolatával. Ne meneküljünk el, ha ránktörnek félelmeink, hanem bátorsággal és imádkozva nézzünk szembe mindezzel, Isten szerető kezébe helyezve magunkat és mindannyiunkat.
„Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, amíg a veszély el nem múlik”. (Zsolt 57,2)
Gyulafehérvár, 2020. március 19. + Gergely s.k.
KÖRLEVÉL 2020. / III. - FOLYTATÁS
ÁLTALÁNOS FELOLDOZÁS ENGEDÉLYEZÉSE
Az egyetlen rendes módja annak, hogy a súlyos bűnéről tudó hívő Istennel és az egyházzal kiengesztelődjön, az egyéni teljes bűnmegvallás (a bűnök egyenkénti felsorolása) és az ezt követő feloldozás. Az ilyen gyónás alól csak a fizikai vagy erkölcsi lehetetlenség ment fel, ilyen esetben a kiengesztelődést rendkívüli módon is el lehet nyerni (vö. 960. k.): az általános feloldozás vagy a tökéletes bánat által. Az 1983-as püspöki szinódus gyümölcseként született Kiengesztelődés és bűnbánat kezdetű apostoli buzdításban II. János Pál pápa kiemeli, hogy az általános feloldozás egészen kivételes formája a bűnbánat szentsége kiszolgáltatásának.
Az általános feloldozás a bűnbocsánat rendkívüli formája, amely során a hívő (vagy hívők csoportja egyszerre) egyéni és teljes bűnmegvallás nélkül – súlyos szükség esetén, a megyéspüspök engedélyével – feloldozásban részesül. Súlyos helyzetekben, amikor a gyónási alkalomra nincs lehetőség, felindíthatjuk magunkban a tökéletes bánatot, elnyerve ezáltal Isten bocsánatát. Azonban a tökéletes bánat felindításának magában kell foglalnia a mielőbbi gyónás szándékát is (ld. 916. k.).
Az általános feloldozás feltételei
Halálveszély esetén: amikor a papnak nem áll rendelkezésére elegendő idő ahhoz, hogy a bűnbánók gyónását meghallgassa. Halálveszélyt jelenthet súlyos betegség vagy ragályos kór terjedése. Ezekben az esetekben a veszély fennállását a gyóntató pap állapítja meg.
Súlyos szükség áll fenn: amikor a gyónók számát tekintve nincs elég gyóntató mindenki gyónásának kellő időn belül való megfelelő meghallgatására, és emiatt a gyónók önhibájukon kívül nélkülöznék a szentségi kegyelmet és a szentáldozást.
Az illetékes hatóság: annak a megítélése, hogy fennállnak-e a szükséges feltételek, a megyéspüspökre tartozik, ő határozhatja meg az ilyen szükség-eseteket, a püspöki konferencia többi tagjával egyeztetett ismérvek figyelembevételével. (961. k. 2. §. KEK. 1483.) Ilyen ismérvek hiányában az egyházmegyés püspök saját hatalmánál fogva hozhat döntést. A rábízott egyházban a megyéspüspökre tartozik, hogy illetékességének határain belül mindenkire kötelező szabályokat adjon ki a liturgiával kapcsolatban. (838. k. 4. §.)
Ahhoz, hogy a krisztushívők az egyszerre többeknek adott szentségi feloldozásban érvényesen részesüljenek, nemcsak az szükséges, hogy kellően fel legyenek készülve, hanem egyszersmind az is, hogy egyénenként elhatározzák azoknak a súlyos bűneiknek kellő időben egyenként való megvallását, amelyeket jelenleg nem tudnak meggyónni. Az általános feloldozás elnyerése során, amennyire csak lehetséges, a krisztushívőket fel kell készíteni az 1. § szerinti követelményekre. Még halálveszély esetén is, ha van rá elégséges idő, az általános feloldozást előzze meg a felhívás, hogy kinek-kinek legyen gondja a bűnbánat felindítására. (962. k. KEK. 1483)
Az általános feloldozás érvényességéhez a törvény megköveteli, hogy a krisztushívő legyen kellően felkészülve, és rendelkeznie kell azzal az elhatározással, hogy a bűneit kellő időben egyénileg meggyónja. A kellő idő jelentését a 963. k. magyarázza: „mielőbb járuljon egyéni gyónáshoz”. Ennek minimálisan egy újabb általános feloldozás előtt kell megtörténnie, vagy az utolsó gyónásától számítva egy éven belül (989. k. KEK. 1457. Minden krisztushívő, aki elérte értelme használatának korát, köteles súlyos bűneit legalább egyszer híven meggyónni.) Mindazok, akik súlyos bűneik bocsánatát általános feloldozással nyerték el, nem kaphatnak újabb általános feloldozást addig, amíg egyéni gyónást nem végeznek. E tilalom alól csak komoly ok mentesít.
Az országban hatályba lépett állami szigorításokat és a járvány gyors terjedését figyelembe véve, 2020. március 20-án kelt rendelkezésemmel egészen a visszavonásig engedélyezem az általános feloldozás alkalmazását a főegyházmegye területén.
Gyulafehérvár, 2020. március 20. + Gergely érsek
AZ ÁLTALÁNOS FELOLDOZÁS LITURGIÁJA
(a MKPK 637/2020. sz., 2020. március 17-én kelt rendelkezése alapján)
Az általános feloldozás menete
Az általános feloldozásban részesülni kívánókat – ilyen cselekményre alkalmasak lehetnek például a hatósági rendelkezésekkel összhangban végzett utolsó nyilvános liturgiák – figyelmeztetni kell arra, hogy készüljenek fel kellő lelkülettel, azaz őszintén bánják meg elkövetett bűneiket, legyen meg bennük az erős elhatározás a bűnök elkerülésére, az esetleg okozott botrány vagy kár jóvátételére és az a komoly szándék, hogy mielőbb egyenként is megvallják súlyos bűneiket, melyeket az általános feloldozás alkalmával meggyónni nem tudnak. Kapjanak végül mindnyájan valamilyen elégtételt, amit egyéni buzgóságból meg is tetézhetnek.
Az általános feloldozásnak négy feltétele van: 1. bűnbánat, 2. a bűnbánat külső jele, 3. elégtétel, 4. amikor arra alkalom adódik, el kell végezni az egyéni gyónást.
ÁLTALÁNOS BŰNVALLOMÁS
A pap felszólítja a feloldozásra várókat, hogy azt valamilyen külső jellel kérjék. Például:
Akik most szentségi feloldozásban akarnak részesülni, térdeljenek le, és mondják el a közgyónást, ahogyan a szentmisében szoktuk!
Vagy:
Akik most szentségi feloldozásban akarnak részesülni, meghajolva mondják el a közgyónást, ahogyan a szentmisében szoktuk!
A megtérők ezután elmondják az általános bűnvallást (Gyónom a mindenható Istennek…), majd az Úr imájának közös elimádkozásával folytatják. Ezt követően a pap megadja az általános feloldozást.
ÁLTALÁNOS FELOLDOZÁS
A pap, kezét a megtérő fölé (felé) kiterjesztve feloldozást ad:
A Mennyei Atya, aki nem kívánja a bűnös halálát, hanem azt akarja, hogy megtérjen és éljen: aki előbb szeretett minket, és elküldte szent Fiát a világba, hogy általa a világ üdvözüljön, legyen hozzátok irgalmas, és adjon nektek békességet!
Felelet: Ámen.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, aki vétkeinkért a bűnösök kezére adta magát, de feltámadt, hogy nekünk üdvösséget szerezzen: aki az apostolokra kiárasztotta a Szentlelket, hogy hatalmuk legyen a bűnök megbocsátására, szolgálatunk által szabadítson meg titeket bűneitektől, és töltsön el Szentlelkével!
Felelet: Ámen.
A vigasztaló Szentlélek, kit a bűnök bocsánatára kaptunk és aki az Atyához vezet minket: tisztítsa meg szíveteket, járjon át benneteket erejével, hogy annak jóságát tanúsítsátok az életben, aki a sötétségből csodálatos világosságára hívott titeket!
Felelet: Ámen.
ÉS ÉN FELOLDOZLAK TITEKET BŰNEITEKTŐL AZ ATYA ÉS A FIÚ ✠ ÉS A SZENTLÉLEK NEVÉBEN.
Felelet: Ámen.
Vagy:
Isten, a mi irgalmas Atyánk, aki szent Fiának kereszthalála és feltámadása által kiengesztelte önmagával a világot és kiárasztotta a Szentlelket a bűnök bocsánatára, az Egyház szolgálata által bocsásson meg nektek és adja meg a békét!
Felelet: Ámen.
ÉS ÉN FELOLDOZLAK TITEKET BŰNEITEKTŐL AZ ATYA ÉS A FIÚ ✠ ÉS A SZENTLÉLEK NEVÉBEN.
Felelet: Ámen.
A TÖKÉLETES BÁNAT FELINDÍTÁSA
A Katolikus Egyház Katekizmusának 1452. pontja alapján: „Amikor a bánat a mindennél jobban szeretett Isten iránti szeretetből fakad, tökéletes bánatnak (a szeretet bánatának) nevezzük. Ez a bánat eltörli a bocsánatos bűnöket; sőt elnyeri a halálos bűnök bocsánatát is, ha együtt jár azzal a szilárd elhatározással, hogy a bűnbánó, mihelyt alkalma nyílik, szentségi gyónáshoz járul.”
Amennyiben az általános feloldozás elnyerésére sincs lehetőség (kérem ezt külön megmagyarázni a híveknek!), abban az esetben a hívő azzal az elhatározással, hogy amint alkalma lesz rá, meg is gyónja bűneit, indítsa fel magában a tökéletes bánatot, ezzel vagy ehhez hasonló imával:
Teljes szívemből bánom, ó, édes Istenem, hogy Téged oly sokszor és oly nagyon megbántottalak, mert ezáltal méltatlanná lettem kegyelmedre, kedvedből kiestem és mind ideig-, mind örökkévaló büntetésedet megérdemeltem.
Kiváltképpen pedig azért bánom bűneimet, mert Téged, legfőbb jót, legjobb Atyámat és legnagyobb jótevőmet megbántottalak.
Ó, édes Istenem, erősen felteszem magamban a szándékot, hogy a Te kegyelmeddel Téged, szerető jóságos Istenemet többé semmi bűnnel, de legfőképp …-al/-el (itt gondolj arra a bűnre, amely ellen különös törekvéssel küzdesz) meg nem bántalak és a bűnre szolgáló alkalmakat gondosan elkerülöm.
Kérlek, Uram, őrködjék fölöttem jóságos szemed, és add, hogy a holnapi napot a mainál jobban használjam.
Boldogságos Szűzanyám, szent Őrzőangyalok, legyetek velem! Ámen.
A TELJES BÚCSÚ ELNYERÉSE
A jelenlegi vészhelyzetben az Egyház felkínálja a lehetőséget a teljes búcsú elnyerésére a koronavírusban szenvedő beteg híveknek, az egészségügyi dolgozóknak, a családtagoknak és mindenkinek, aki akármilyen formában, tehát akár imával is, gondjukat viseli.
A teljes búcsú elnyeréséhez elegendő a koronavírusban szenvedő betegeknek, akik karanténban vannak, továbbá az egészségügyi dolgozók és a családtagok számára, akik ki vannak téve a fertőzés veszélyének, mert gondozzák a fertőzötteket, ha elimádkozzák a Hiszekegyet, a Miatyánkot és egy Mária-imát. A többi hívő választhat a további lehetőségek közül: a legszentebb Oltáriszentség elé járul, vagy szentségimádást végez, vagy legalább fél óráig olvassa a Szentírást, vagy elmondja a rózsafüzért, vagy elvégzi a keresztúti ájtatosságot, vagy elimádkozza az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét, azt kérve Istentől, hogy vessen véget a járványnak, valamint hogy adjon enyhülést a betegeknek és örök üdvösséget azoknak, akiket magához hívott.
A teljes búcsút elnyerhetik azok a betegek is, akiknek a halál pillanatában nincs lehetőségük megkapni a betegek szentségét. Ilyen esetben a feszület vagy a kereszt használatát javasolják.
Forrás: https://katolikus.hu/media/Szentsegek_kiszolgaltatasa_jarvanyveszely_idejen_A4-1558.pdf
Krisztusban szeretett kedves hívek!
„Ne legyetek semmiben sem aggodalmaskodók, hanem minden helyzetben hálaadással végzett imádságban és könyörgésben terjesszétek a kéréseiteket Isten elé!” (Fil 4,6)
Gyakran hallani intézményekről (állami hatóságokról, hivatalokról, kórházakról) azt, hogy a személyes és közösségi magatartás, a viselkedési kultúra formálói. Bár furcsának tűnhet a megállapítás, hogy a kórház, az egészségügyi intézmények és intézkedések alakítják a gondolkodásunkat, magatartásunkat, mégis helytálló. Hiszen a betegségek kezelése, a kórházi tartózkodások, az orvosi előírások – az egészségünk megőrzésén, védelmén túl – hatással vannak ránk, életmódunkra, gondolkodásunkra. Orvosnál, kórházban, otthoni ápolás alatt hangsúlyozottabban szembesülünk azzal, hogy emberként gyengék, törékenyek és sebezhetőek vagyunk. A betegségek rámutatnak halandó voltunkra, és arra, hogy a szenvedés hozzátartozik emberi létünkhöz, bármennyire is el akarjuk azt kerülni.
A megpróbáltatások és betegségek idején azonban gyakran erőteljesebben érezzük és éljük meg Isten közelségét, gondviselő szeretetét. A nehézségek során jelentkező kihívások lehetőséget teremtenek a kegyelem megtapasztalására is. Ilyenkor személyesen is átélhetjük, hogy Isten Jézus Krisztus által egyesült az emberiséggel, hogy így szeretetével gazdagítson.
Amikor világméretű járvány szedi áldozatait, érthető az általános félelem, a másokkal való együttérzés mellett a saját veszélyeztettségünk aggodalma tölt el mindannyiunkat. Az ilyen nehéz időkben, helyzetekben döbbenünk rá és értjük meg igazán, hogy milyen kevés választja el egymástól a halandóságot és a halhatatlanságot. Sokszor úgy gondolunk a halálra, mint távoli, jövőbeli valóságra, holott mindnyájan – egészségesek és kevésbé egészségesek – csupán egy hajszálnyira vagyunk a haláltól. Ez a felismerés azonban nem félelemre, állandó aggodalmaskodásra és rettegésre való ok, ellenkezőleg: ezáltal azt lehet és kell megértenünk, hogy sebezhető, halandó emberek vagyunk, akiket Isten örök életre rendelt. És a félelem idején ismerjük fel azt is, hogy Isten végtelen szeretetéből lehetőséget – hatalmat és felelősséget – kaptunk: egyénként és közösségként védekezhetünk, tehetünk és tennünk is kell, magunkért és másokért!
A koronavírus terjedése minket, krisztushívőket is felelős magatartásra kötelez. Legfőbb feladatunk ebben a helyzetben a megelőzés. Intézkedéseink is ezt a célt szolgálják.
A járvány – és a megelőzése, megállítása érdekében tett erőfeszítés – megváltoztatja mindennapjainkat, szokásainkat. Kényelmes és megszokott életmódunkon mindannyiunk érdekében változtatnunk kell, szükséges szabályoknak és intézkedéseknek kell megfelelnünk.
A rendelkezések betartása mellett a legfontosabb, amit tehetünk és tennünk kell: bízzunk Istenben és bízzuk magunkat az Ő gondviselésére! Felelős magatartásunk és hitünk erőpróbája ez a nehéz időszak, amikor a félelmet bizakodással kell legyőznünk. Önmaguk egészségére odafigyelve, másokkal együttérezve és törődve, Istenhez fordulva, imádságban éljük e megpróbáló időket és valljuk mi is bizalommal, ahogyan Dietrich Bonhoeffer, koncentrációs táborban vértanú halálra induló német lelkész vallotta:
„Csodás hatalmad biztos rejtekében
nyugodtan várjuk, mire ébredünk.
Velünk az Isten minden reggel, este
s minden új napon bizonnyal velünk.”
Gyulafehérvár, 2020. március 13. Dr. Kovács Gergely
érsek
