Plébániai leltárak naprakész elkészítését szorgalmazzuk
Egyházi építkezésekkel, épületfelújításokkal és műtárgyaink megőrzésével kapcsolatos tennivalók
A Gazdasági Tanács 2019. április 5-i gyűlésének határozatai
A Gazdasági Tanács 2018. november 23-i gyűlésének határozatai
Főegyházmegyei Gazdasági Tanács határozatai (2018. április 23.)
Főegyházmegyei Gazdasági Tanács határozatai (2017. november 29.)
Főegyházmegyei vagyonkezeléssel kapcsolatos néhány tudnivaló
Lukács Levente főegyházmegyénk új belső pénzügyi ellenőre
Zsinati dokumentum: Anyagiak az egyház szolgálatában
Gazdasági Tanács megújítása
Főegyházmegyénk Gazdasági Tanácsának mandátuma 2020. december 31-ével lejárt.
A Gazdasági Tanács, amelynek mindenkori elnöke a főpásztor, az érvényben lévő kánoni előírások és rendelkezések értelmében főegyházmegyénk vagyoni ügyeinek legfőbb felügyelője. Célja a megyéspüspöknek tanácsot adni és segítséget nyújtani a főegyházmegye gazdasági igazgatásának, valamint fontosabb gazdasági cselekedeteinek végrehajtásában.
A Gazdasági Tanács tagjai:
1. Msgr. id. Szász János pápai káplán, kanonok, plébános – Nagyenyed
2. Ft. Bálint Emil főesperes-plébános – Csíkszereda
3. Ft. Drócsa László plébános – Nyárádszereda
4. Ft. Péter Arthur plébános – Kovászna
5. Ft. Tamás Huba kisegítő lelkész – Székelyudvarhely
6. Bónis Endre ingatlankezelő – Kolozsvár
7. Gál Sándor ügyvéd – Brassó
8. Dr. Lorenzovici László orvos, közgazdász – Marosvásárhely
9. Tankó László közgazdász – Székelyudvarhely
Az újonnan kinevezett Tanács tevékenységét Egyházi Törvénykönyvünk 492–494 és 1273–1310 kánonjai, valamint a Főegyházmegyénkben érvényes Szabályzat előírásainak tiszteletben tartásával, az én felügyeletemmel fogja végezni.
A most kinevezett Gazdasági Tanács mandátuma öt évre szól, 2026. március 15-ig. Isten áldása és bölcsessége kísérje az újonnan kinevezett tagokat.
Egyben megköszönöm Msgr. Dr. Darvas-Kozma Józsefnek és a Gazdasági Tanács eddigi tagjainak munkáját. A jó Isten fizesse meg mindazt a jót, amelyet Főegyházmegyénk fejlődéséért tettek.
(részlet a 2021./IV. érseki körlevélből)
Központnak járó járulékok befizetése
„Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot” olvassuk Márk evangéliumában (16, 15). Ez az Egyház létalapja és küldetése. Nem emberi elgondolásból, hanem isteni rendelés alapján végzi feladatát. Sokrétű tevékenysége nem végezhető anyagi háttér nélkül. Az anyagiakra való ráutaltságunk természeti törvényen és isteni rendelésen alapul. Felelősek vagyunk azért, hogy az anyagi javakat okosan használjuk fel Krisztus egyháza javára. (lásd E.Zs: Anyagi javak az Egyház szolgálatában).
A központi járulékok félévenkénti befizetésére különféle hangnemű felszólítások érkeztek már az egyes plébániákra. Ez most elmarad. Hálás köszönetemet fejezem ki azoknak a paptestvéreknek, akik megértették, hogy sem az Egyházmegyei Hivatal, sem pedig a rászorulók megsegítése nem működik kellő anyagi háttér hiányában. Köszönöm a járulékok későbbi beküldését azoknak is, akiket ezek a sorok emlékeztettek a szükséges intézmények működésének biztosítására, jelen helyzetben különösen kötelességüknek érzik, hogy a leginkább rászoruló plébániák és ott szolgáló paptestvéreink támogatásához ezáltal is hozzájáruljanak. „A tanítványok erre elhatározták, hogy mindegyikük küldeni fog valamit a Júdeában lakó testvérek megsegítésére, mindenki tehetsége szerint. Ezt meg is tették, és elküldték a vénekhez Barnabás és Saul keze által.” (ApCsel 11,29-30).
(részlet a 2020/IV. érseki körlevélből, 2020. április 3.)
Plébániai leltárak naprakész elkészítését szorgalmazzuk
Egyre gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, hogy a plébániák leltárának aktualizálásának elhanyagolása miatt számos végeláthatatlan nézeteltérés, félreértés, magyarázkodás származik.
Ezen áldatlan helyzetek megelőzését szolgáló, valamint a hiteles évi könyvviteli zárás elengedhetetlen feltételét képező évi leltár elkészítésének szorgalmazása különböző formában és fórumokon korábban terítékre került. Viszont azt tapasztaljuk, hogy nem minden plébánián lett foganatja, ezért hangsúlyozzuk a vagyoni helyzet (ingó és ingatlanok) alapos felmérésének, dokumentálásának szükségességét.
A plébániai évi leltár befejezése után, azokat az alapeszközöket és/vagy kis értékű leltári tárgyakat, amelyeket nem lehet használni és le kell írni, ki kell venni a könyvelésből. Kérjük, terjesszék fel ezeket jóváhagyásra az Érseki Hivatal Gazdasági Osztályához. A jóváhagyást követően kerüljön sor az eladásra (ha lehetséges, mint tárgy vagy ami keletkezik belőle: papír, vas stb.), vagy a megsemmisítésre. Mindkét esetben nyoma kell maradjon: eladás esetén számla, megsemmisítés esetén jegyzőkönyv.
Főtisztelendő Plébános urak megértő és segítő közreműködését kérjük a jelen vagyoni helyzetet tükröző plébániai leltárak elkészítéséhez.
(részlet a 2019/VII. érseki körlevélből)
Szám: 1293 – 2019.
Egyházi építkezésekkel, épületfelújításokkal és műtárgyaink megőrzésével kapcsolatos tennivalók
Főegyházmegyénkben az elmúlt években nagy számban került sor építkezésekre. A pályázati támogatások és a saját anyagi ráfordítás lehetőséget adott templomfelújításokra, új templomok és kápolnák építésére. Örvendetes látni, ahogy sorra megújulnak műemlék templomaink. A templomfelújítások, tatarozások alkalmával viszont előfordult, hogy nem elég körültekintően jártak el. Műemlékeinknél, műtárgyainknál sok esetben a legjobb szándék mellett is történtek olyan beavatkozások, amelyek tárgyi örökségünket károsították.
Ezért tisztelettel kérem Paptestvéreimet, hogy a templomfelújítások előtt küldjék be a tervet az Érseki Hivatalba. Műemlék templomok esetében az állami engedélyeztetéshez szükséges tervet. Ezzel kapcsolatban kikérjük az Egyházművészeti és Építészeti Bizottság (EMŰB) véleményét.
Nem műemlék templomok és más egyházi ingatlanok esetében, az egyszerűnek gondolt munkálatokra (festés, meszelés, tetőcserép-csere, padok cseréje vagy felújítása stb…) is jelezzék írásban szándékukat a Főhatóságnak. Az egyes pályázatokhoz szükséges engedély megadásához pedig időben küldjék a szükséges adatokat.
Templomaink a hozzájuk tartozó berendezési és liturgikus tárgyakkal kiemelkedő értéket képviselnek, a liturgikus használatban betöltött szerepük mellett egyházi és közösségi történelmünk emlékei.
A tárgyak megőrzésére, a plébániák leltárában szereplő tárgyakra, illetve a Főegyházmegye által nyilvántartásba vett értékes műtárgyakra is fordítsanak kellő figyelmet. A művészi értéket képviselő tárgyak – pl. régebbi oltárok, oltárképek, kelyhek – restaurálása előtt fokozott körültekintéssel járjanak el. Mielőtt az egyházi tárgyak restaurálását kezdeményezik és megbízást adnak erre, küldjék be írásban ezen szándékukat (fotó melléklettel) az Érseki Hivatalba.
Az Érsekség engedélye szükséges a liturgikus berendezések átalakításához, valamint új liturgikus berendezések kivitelezésének a jóváhagyásához is.
Jelezzék, ha bármilyen okból szándékukban áll a templomból vagy plébániáról liturgikus berendezést és műtárgyat eltávolítani, főként kiselejtezni.
Főegyházmegyei jóváhagyás nélkül tilos a plébánia tulajdonát képező leltári tárgyaknak – liturgikus vagy más műtárgyaknak, régi könyveknek – bárminemű eltulajdonítása vagy értékesítése.
A liturgikus használaton kívüli tárgyak megőrzésére és tárolására is fordítsanak figyelmet. A szellőztetés mellett lényeges a biztonság, a zárak és riasztóberendezés, valamint a tűzvédelmi rendszer és a villámhárítók működésének az ellenőrzése. Figyeljenek arra, hogy a templom kulcsát biztonsági okból ne adják idegenek kezébe.
(részlet a 2019/VII. érseki körlevélből)
A Gazdasági Tanács 2019. április 5-i gyűlésének határozatai
1. A média javára történt gyűjtésből származó összegből 2/3 a Mária Rádiónak és a 1/3 a Verbumnak.
2. Azok az intézmények, amelyek a megyés püspök kormányzati hatalma alá tartoznak az 1287. kán. – 1. cikkelye szerint kötelesek évente számadást beterjeszteni a helyi ordináriusnak, aki azt vizsgáltassa át a gazdasági tanáccsal. Amíg nem tesznek eleget a kánoni előírásnak, addig a GO semmilyen ajánlást ne adjon.
3. A GT elfogadja a Papi Szolidaritási Alapra vonatkozó elnöki előterjesztést. A GO készítsen kimutatást a 6 lejek összegéről, valamint a nem adózandó adományok 10% összegéről. A szórványsegély átminősíthető Papi Szolidaritási Alapnak. A feltételrendszer kidolgozása, közlése és követése alapján történjen a segély utalása. A Szabályzat pontjainak jogharmonizációját is be kell tartani. Kuratóriumot kell felállítani, ami állhat a GT, a GO, és a Papi Szenátus tagjaiból a főpásztor jóváhagyása alapján. Majd a főpásztor jóváhagyásával a Papi Szolidaritási Alap Szabályzatát kihirdetni.
4. A Verbum által eddig használt rész bérmentes.
5. A nagyobb összegek kasszában tartásának kiküszöbölését kell szorgalmazni. A GO vezetője, vagy a belső pénzügyi ellenőr szólítsa fel mindazokat, akik nem tartották be a szabályokat.
6. A központi járulékok felét március 30-ig, a második felét szeptember 30-ig küldjék be. Aki nem tesz eleget kötelességének, annak késedelmi kamatot számoljanak.
7. Adósságok törlesztéséről
A GO-nak van rálátása, hogy kik az érintettek és szólítsa fel őket. Elsőként a segélyek felfüggesztését helyezze kilátásba. Utána a főpásztor döntése következzen.
A Gazdasági Tanács 2018. november 23-i gyűlésének határozatai / javaslatai:
- A főegyházmegye költségvetési előirányzatát a 2019-es évre elfogadta.
- Minden plébánia a központi intézmények fenntartására szóló hozzájárulását küldje be 2019. március végéig. Ez azért szükséges, hogy intézményeink (teológia, szórvány, egyházi iskolák és központ) hatékonyan tudjanak működni, ne kerüljenek gazdaságilag szorult helyzetbe.
- Tudomásul vette és elfogadta az érsekség költségvetési előirányzatát.
- Elfogadta a Papnevelő Intézet költség-vetési előirányzatát a 2019. évre.
- Nem fogadta el a felterjesztett szórványplébániák besorolását tartalmazó listát. A szórványbizottság vegye figyelembe a hívek adományát, persely-, saját jövedelem mellett a hívek létszámát és a fíliák számát. A szórvány-besorolást a plébániák anyagi helyzete szerint készítsék el, kezdve a legszegényebbekkel.
- Azok az intézmények, amelyek a megyés püspök kormányzati joghatósága alá tartoznak, az 1287. kán. – 1. paragrafusa szerint kötelesek évente számadást beterjeszteni a helyi ordináriusnak, aki azt vizsgáltassa át a gazdasági tanáccsal. Amíg nem tesznek eleget ezen kánoni előírásnak, addig a Gazdasági Osztály semmilyen ajánlást nem adhat.
- Elfogadta a 2019-es évi főegyházmegyei fizetési rácsot. Kiemelték, hogy továbbra is érvényes a 1625–2008. számú érseki rendelkezés (X./2008. körlevél), amely az egyházi alkalmazottak fizetésének kiszámítását és módosítását szabályozta: bérmegállapítás, illetve annak módosítása évente egyszer – április 1. hatállyal történhet főegyházmegyénkben, amennyiben erre vonatkozó más állami rendelkezés nem érvényesül.
- A meghirdetett célgyűjtések összegeit, szíveskedjenek pontosan beküldeni.
- A folyó év április 23-án hozott határozatot, amely szerint az erdőgazdálkodásból származó összjövedelem 10%-át be kell küldeni az Érsekségnek a szegény plébániák megsegítésére, pontosította: a 2%-os adó és a visszatelepítési költség (15-20%) levonása utáni összegre számítódik a központba beküldendő 10%.
- Az adósságokat nem engedi el, mert az a gondok tovább gyűrűzését jelentené. Az átütemezést javasolja.
- A javaslatok között szerepelt a Plébániák Szolidaritási Alapjának létrehozási szükségessége. Az elképzelés szerint a nagyobb plébániák évente 1500 lejt, a közepes plébániák 1000 lejt és a kis plébániák 500 lejt különítenének el erre a célra, amelynek kezelése átlátható alapszabály szerint, főpásztor által kinevezett kuratórium vezetésével történne.
(részlet a 2018/XIII. érseki körlevélből)
Gazdasági Tanács Határozatai (2018. április 23.)
- Feloldották a kölcsön kiadási tilalmat. A szabály továbbra is érvényes, aki nem fizette ki adósságát, nem kaphat újabb kölcsönt.
- A szórvány plébániák újra sorolását szolgáló kimutatások hiányosak. A Szórványbizottságot felszólítjuk, hogy a szórvány kategória megállapításához szükséges 3 bevételi alapon (hívek adománya, persely, saját jövedelem) és a hívek létszáma szerint készítsen egy táblázatot és e szerint történjék a besorolás a plébániák segítségével.
- A Fundus adatkezelő programjának feltöltését követi a gazdasági igazgató és a könyvelési program működtetését fogja irányítani, itt is szükség van a főesperességek és plébániák közreműködésére.
- Az erdőkitermelés engedélyköteles. A plébánosok, hogy ne essenek csalás áldozatául, azért jelezzék az Érsekség GO felé szándékukat és ne fogadják el azonnal a vállalkozók árajánlatait.
- Az erdőgazdálkodásból származó összjövedelem 10%-át be kell küldeni az Érsekségnek a szegény plébániák megsegítésére.
- A média javára 2017-ben szervezett gyűjtés összegének 2/3-a a Mária Rádiónak, és 1/3 a Vasárnapot és Keresztény Szót kiadó Verbum Egyesület javára legyen folyósítva.
- Azok a – bármiféle egyházi javakat kezelő – személyek, akár klerikusok, akár világiak, akik a megyéspüspök kormányzati hatalma alól nincsenek törvényesen kivéve (Státus, Hittudományi Főiskola, Caritas, tanulmányi házak, iskolák vagy más intézmények, egyesületek) évente kötelesek számadást beterjeszteni a helyi ordináriusnak, aki azt vizsgáltassa át a gazdasági tanáccsal (1287. kán. – 1. §.). A Főegyházmegye égisze alatt működő egyházi intézményeknek kötelező benyújtani az alapszabályzatot és ennek minden módosítását, közgyűlési vagy igazgatótanácsi jelentéseket, évente költségvetési előirányzatot és zárszámadást; továbbá a bérrácsot meg a beruházást is jóvá kell hagyatni a Főegyházmegyével.
- A Verbum fizessen házbért, amennyiben forráshiánya lesz, az Érsekség a többi egyházmegyével karöltve fedezi azokat.
- Ingatlankezelő iroda felállításának lehetőségét kell megvizsgálni, amelynek tagjai hozzáértő közgazdászok és jogászok lennének.
- A GT-elnök javasolja a főpásztornak 2 alkalmas tag kinevezését – a papok közül – az EMÜB-be, a civileknél 3 alkalmas személyt a GT elfogadott.
- Vajdahunyadon nem szabad bérleti szerződést aláírni az egyetemmel a valamikori ferences kolostor bérbevételére. Minden bérleti szerződés megkötése előtt a plébános ki kell kérje a Főhatóság véleményét.
- A problémák jobb kezelése érdekében, valamint a valós, hiteles évi zárás feltételeként az általános leltár elkészítését és annak a Főegyházmegyei Hatósághoz történő beküldését szorgalmazta az őszi Gazdasági Tanács. Ennek értelmében a Főesperesi Hivataloknak küldött 1505-2017. számú levélben a gazdasági igazgató december 15-ig kérte a kimutatások beküldését. Sajnos, ez nem történt meg maradéktalanul. Tisztelettel kérjük azokat a plébánosokat, akik nem küldtek be plébániai általános leltárt, tegyék meg f. év május 31-ig.
(részlet a V./2018. május 8-i érseki körlevélből)
Főegyházmegyei Gazdasági Tanács határozatai
Folyó év november 29-én került sor főegyházmegyénk Gazdasági Tanácsának rendes őszi gyűlésére. Az itt megfogalmazott elvárásokat, az alábbiakban közlöm Paptestvéreimmel.
- Minden kerületben el kell indítani az ingatlanok felmérését – kinek a nevén van, és fel kell értékelni. Ahol szükséges, ott a jogi kereteket is tisztázni kell.
- Az újonnan alkalmazott pénzügyi ellenőr, Lukács Levente az első negyedévben a főesperességeket és egy-egy plébániát látogat meg.
- A plébániák átadásakor és papi elhalálozáskor pénzügyi ellenőr segítse a Gazdasági Osztályt és az illetékes főesperest, az elhunyt tartozásainak és végrendeletének rendezésében és végrehajtásában.
- A kölcsönöket vissza kell téríteni. Csak abban az esetben vehet fel kölcsönt a lelkipásztor vagy plébánia, ha az előzőt törlesztette. A plébánia vállaljon a kölcsönre garanciát, a lelkipásztor fizetésével garantáljon.
- Újabb kölcsönök kiadását fel kell függeszteni addig, amíg a többség nem törleszti adósságát.
- Legyen a faértékesítés engedélyköteles. Az 50 m3 alatti mennyiség a gazdasági igazgatónak, az afölötti a Gazdasági Tanácsnak a hatáskörébe tartozik.
- A szórvány plébániák részére 2017. évre előirányzott 1.300.000 lej legyen kifizetve. Ennek egyik feltétele, hogy a kért kimutatásokat a szórvánnyal kapcsolatosan mindenki küldje be. A másik fontos feltétel a központi hozzájárulások maradéktalan kifizetése.
- Minden plébánia a házbérek 20%-át az érsekségre küldje be, és az érsekségen keresztül történjenek a támogatások kiutalásai.
Szeretettel kérem Főtisztelendő Paptestvéreimet, hogy a fenti rendelkezéseket vegyék komolyan és mindenki a maga területén, szerezzen érvényt ezeknek.
(részlet a X/2017. december 10.-i érseki körlevélből)
Szénégető Csaba lemondásával megüresedett főegyházmegyénk belső pénzügyi ellenőri állása.
Erre a feladatra Lukács Leventét kértem fel, aki az utóbbi nyolc évben a Hargita Megyei Tanács keretében, az egyházi programokat koordinálta. A felkérést el-fogadta és 2017. december 1-től kineveztem a feladatkör ellátására. Személye nem isme-retlen Paptestvéreim körében: teológiát végzett és a papság szentségében is részesült; 2017 nyarán kapta meg a Szentatya felmentését és laikus státusban rendezni tudta helyzetét.
A belső ellenőrzéseket előzetes bejelentés után fogja végezni. E tevékenység célja, hogy a hiányosságokra rámutatva, azok kiigazítását előmozdítsa. Munkája során nem alkalmaz szankciókat, hanem a főegyházmegye papjainak a munkáját igyekszik segíteni.
Kérem Főtisztelendő Paptestvéreimet, hogy fogadják szeretettel, legyenek hozzá bizalommal és biztosítsák közreműködésükről főegyházmegyénk érdekében.
(részlet a X/2017. december 10.-i érseki körlevélből)
Főegyházmegyei vagyonkezeléssel kapcsolatos néhány tudnivaló
A hatályos ET (Egyházi Törvénykönyv) szerint a megyéspüspök feladata, hogy a rábízott részegyházat jog szerint törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalommal kormányozza (391. kán. – 1. §.).
Feladata gondosan felügyelni mindazoknak a javaknak a kezelésére, melyek a neki alárendelt hivatalos jogi személyekhez tartoznak. Külön utasítások kiadásával rendezze az egyházi javak kezelésének egész ügyét (1276. kán. – 1. és 2.§.).
A vagyonkezelést illetően is ügyeljen, nehogy az egyházi fegyelembe visszaélések férkőzzenek (392. kán. – 2. §.).
Mindazok – akár püspöki vagyonkezelő, akár plébános vagy plébániai kormányzó, akár világiak –, akik törvényes jogcímen (Státus, Hittudományi Főiskola, Karitász, Tanulmányi ház, Iskola vagy más intézmény) részt vesznek az egyházi javak kezelésében kötelesek feladatukat az egyház nevében a jog szerint ellátni (1282. kán.). Minden jogi személynek legyen gazdasági tanácsa vagy legalább két tanácsosa, akik a vagyonkezelőt a szabályzat szerint feladatának teljesítésében segítik (1280. kán.).
Az egyházmegyét minden jogügyletben a megyéspüspök képviseli (393. kán.).
Gazdasági Tanács
A gazdasági tanácsot a megyéspüspök nevezi ki, ennek elnöke maga a megyéspüspök vagy megbízottja, s legalább három a gazdasági ügyekben és a világi jogban valóban jártas, feddhetetlen krisztushívőből áll (492. kán. 1.§).
A gazdasági tanács tagjai öt évre kapnak kinevezést, de ennek elteltével megbízatásuk további ötéves időszakra is meghosszabbítható (492. kán. 2.§).
A gazdasági tanács feladata, hogy a megyéspüspök útmutatása szerint évente készítsen kalkulációt az egész egyházmegye kormányzásában, a következő évben előreláthatólag jelentkező bevételekről és kiadásokról, valamint év végén hagyja jóvá a bevételekről és kiadásokról szóló számadást (493. kán.).
A megyéspüspök meghallgatja a gazdasági tanács és a tanácsosok testülete véleményét a nagyobb jelentőségű vagyonkezelési intézkedések előtt. A gazdasági tanács és a tanácsosok testülete beleegyezésére van szükség a jogban külön meghatározott eseteken kívül a rendkívüli vagyonkezelés körébe tartozó minden ügylethez (1277. kán.).
Ilyenek:
– új templom építéséhez a megyéspüspök-nek ki kell kérnie a papi szenátus véleményét (1215. kán. – 1.§.);
– jogi személy céljaira befektetni azt a pénzt, amely a kiadásokat meghaladja, és hasznosan elhelyezhető (1284. kán. – 2.§.6.);
– az állandó vagyon (templomépület, más épület, föld, illetve tőke, melynek jövedelméből a jogi személy él) elidegenítése (1285. kán.);
– per indítása esetén (1288. kán.);
– a főegyházmegyei javak elidegenítése estén (1292. kán. – 1. §.), tiszteletben tartva az 1295. kánon előírását.
Számvizsgáló Bizottság
Azok a bármiféle egyházi javakat kezelő személyek, akár klerikusok, akár világiak, akik a megyéspüspök kormányzati hatalma alól nincsenek törvényesen kivéve, évente kötelesek számadást beterjeszteni a helyi ordináriusnak, aki azt vizsgáltassa át a gazdasági tanáccsal (1287. kán. – 1. §.).
A megyéspüspök nevezzen ki egy háromtagú, független, pénzügyi szakemberekből álló cenzor vagy számvizsgáló bizottságot, amely évente egyszer ellenőrzi a püspöki vagyonkezelő, a Státus, a Hittudományi Főiskola, a Karitász, a Tanulmányi ház, Iskola vagy más intézmény ügyvitelét.
A cenzor bizottság az ügyvitelekről pontos jelentést tesz a gazdasági tanácsnak, illetve a főpásztornak.
Főegyházmegyei Vagyonkezelő
A főpásztor a tanácsosok testülete és a gazdasági tanács meghallgatásával nevezi ki a főegyházmegyei vagyonkezelőt, akinek a gazdasági ügyekben valóban jártas, kiválóan becsületes embernek kell lennie (494. kán. – 1. §.).
A vagyonkezelőt öt évre kell kinevezni, de ennek elteltével megbízatása újabb ötéves időszakra meghosszabbítható.
Tisztségének ideje alatt csakis a püspök által megítélendő súlyos okból, a tanácsosok testülete és a gazdasági tanács meghallga-tásával mozdítsák el (494. kán. – 2. §.).
A vagyonkezelő feladata, hogy a gazdasági tanács által megszabott rend szerint az egyházmegye javait a püspök felügyelete alatt igazgassa, és az egyházmegye meghatározott bevételéből olyan kiadásokat eszközöljön, melyeket a püspök vagy más, általa megbízott személyek törvényesen elrendeltek (494. kán. – 3. §.).
Év végén a vagyonkezelő köteles számot adni a gazdasági tanácsnak a bevételekről és kiadásokról (494. kán. – 4. §.).
A 494. kán. 3. és 4. §-ában említett feladatokon kívül a megyéspüspök a vagyonkezelőre bízhatja az 1276. kán. 1. §-ában és az 1279. kán. 2. §-ában szereplő feladatokat is (1278. kán.).
Az egyházi javak kezelésére az az illetékes, aki közvetlenül igazgatja azt a személyt, amelyhez ezek a javak tartoznak, hacsak a részleges jog, a szabályzat vagy a törvényes jogszokás másként nem rendelkezik, és épségben hagyva az ordinárius közbelépési jogát a vagyonkezelő hanyagsága esetén (1279. kán. – 1. §.).
Minden jogi személynek legyen gazdasági tanácsa vagy legalább két tanácsosa, akik a vagyonkezelőt a szabályzat szerinti feladatának teljesítésében segítik (1280. kán.).
A vagyonkezelők érvénytelenül hoznak olyan intézkedéseket, amelyek meghaladják a rendes vagyonkezelés határait és módját, hacsak előzőleg az ordináriustól írásbeli felhatalmazást nem kaptak rá (1281. kán. – 1. §.).
Egyházi tulajdont nem szabad saját vagyonkezelőjének vagy a vagyonkezelő negyedfokú vagy annál közelebbi rokonának vagy sógorának eladni vagy bérbe adni, az illetékes hatóság külön írásbeli engedélye nélkül (1298. kán.).
Plébániai Vagyonkezelő
A plébános minden jogügyletben képviseli a plébániát, a jog előírása szerint; legyen gondja arra, hogy a plébánia javait az 1281–1288. kán. szerint kezeljék (532. kán.).
Minden plébániának legyen gazdasági tanácsa, nálunk ez az egyháztanács, mely az egyetemes jog és a megyéspüspöktől kibocsátott szabályok szerint működik, és amelyben az ezen szabályok szerint kiválasztott krisztushívők a plébánost segítik a plébánia javainak kezelésében (537. kán.).
Amikor a plébános feladatát átvenné esküvel kell kötelezze magát az ordinarius vagy megbízottja előtt arra, hogy a vagyonkezelést jól és hűségesen fogja ellátni (527. kán. 2. §.). Általuk aláírandó pontos és részletes leltárt kell készíteni az ingatlanokról, az értékes vagy bármiképpen a kulturális javakhoz tartozó és az egyéb ingóságokról, azok leírásával és becsértékével; a kész leltárt felül kell vizsgál-ni. A leltár egy-egy példányát a vagyonkezelőség és az egyházmegyei hivatal levéltárában kell őrizni. Minden változást, ami a vagyonban végbement, azt mindkettőbe be kell jegyezni (1283. kán. – 1-3.).
A plébánia átadásakor mind az átvételi, mind az átadási leltárt ellenőrizzék.
A vagyonkezelő plébános gondosan lássa el feladatát az 1284. kán. 2. §.-ában leírtak alapján. (1.–9. pontjai szerint)
A vagyonkezelők érvénytelenül hoznak olyan intézkedéseket, amelyek meghaladják a rendes vagyonkezelés határait és módját, hacsak előzőleg az ordináriustól írásbeli felhatalmazást nem kaptak rá (1281. kán. – 1. §.).
Tartsák tiszteletben az országban érvényes szerződési jogot (1290. kán.).
A püspöki konferencia vagy a püspök által megszabott alsó értékhatár alatti értékek (ez a plébános kéthavi fizetésének megfelelő összeg) elidegenítéséhez nem szükséges külön engedély, de azt meghaladó érték felett kérjen engedélyt (1291–1292. kán.).
Egyházi tulajdont az 1298. kán. értelmében nem szabad saját vagyonkezelőjének az egyháztanács tagjának vagy a vagyonkezelő negyedfokú vagy annál közelebbi rokonának vagy sógorának eladni vagy bérbe adni, az illetékes hatóság külön írásbeli engedélye nélkül.
A meg nem engedett vagyonkezelés elkövetőinek büntetéséről és kártérítési kötelességéről a 128. kán., 1389.kán. 2. §., 1729. kán. rendelkezik.
(Részlet a IX/2017. november 13. érseki körlevélből)