2013.11.06
Szociális szervezetek találkozója Kolozsváron
A Főegyházmegyei Szociális Fórum kezdeményezés keretében október 13-án Kolozsváron találkoztak a Hunyad, Fehér és Kolozs megyei, egyházi kötődésű szociális szervezetek munkatársai és gondozottjaik. A Szent Kamill Otthonban megtartott találkozón hét szervezet képviseltette magát: a Gondviselés Egyesület (Kolozsvár), a Máltai Segélyszolgálat kolozsvári fiókja, a Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Központ (Szászváros), a Gábor Arkangyal Gyermekvédelmi Központ (Gyulafehérvár), a Kis Szent Teréz Gyermekvédelmi Központ (Torockó), a Szent Kamill Otthon (Kolozsvár) és a Gyulafehérvári Caritas. A résztvevő szervezetek munkatársai megbeszélésen vettek részt a szervezetek közötti együttműködési lehetőségekről. A program fénypontját az erre az alkalomra összeállított ünnepi műsor jelentette, amelynek keretében gyerekek, fiatalok és idősek szavaltak, énekeltek hangszeres kísérettel. Az alkalom közös szentmisével és ebéddel zárult.
A résztvevőket élményeikről kérdeztük.
Menyhárt Ernő és Rita (Dévai Szent Ferenc Alapítvány): A Szent Ferenc Alapítvány három házából, Gyulafehérvárról, Torockóról és Szászvárosról jöttünk. A nagyterembe belépve már különleges érzelmek keringtek bennünk, látván az időseket, akik vártak minket. Rövid készülődés után elkezdődtek az előadásaink. A torockói gyerekek pásztorfurulyán énekeltek, a gyulafehérváriak furulyáztak és citeráztak, a szászvárosiak a gyulafehérváriakkal együtt énekeltek és szavaltak. Minden előadást vastaps követett, az idősek értékelték fellépéseinket. De ők sem hagyták alább, három kedves néni szavalt nekünk, amit mi példának vettünk, hisz a mi szavalóink és köztük eléggé nagy korkülönbség van, de ez nem gát, inkább bizonyíték, hogy nem számít az életkor, fontos az amit akarunk. Hazaérve a gyerekek azt kérdezgették, mikor fogunk még menni, meglátogatni az időseket. Ez azt jelenti, hogy nagyon megfogta őket, amit ott láttak és tapasztaltak.
Budai Kinga (Caritas önkéntes): A talákozón összefonódott a gyermeki őszinteség, csodálkozás és az érett, élettől szerzett bölcsesség. Összefogott mindenkit az önzetlen szeretet. A tény, hogy pusztán csak azért jöttünk ma ide, hogy adjunk valamit. Hogy boldoggá tegyünk valakit. Hogy meglepjünk valakit, nem várva semmit. Az előadást megbeszélés követte a képviselők számára. Ez idő alatt a gyermekek és idősek ismerkedtek. Soha nem tapasztaltam eddig, hogy ilyen rövid idő alatt megtalálják az emberek a közös hangot. Nem számított, hogy a korkülönbség néha még 70 évnél is több, pillanatok alatt beindult a beszélgetés. Az idősebbek meséltek, a gyermekek pedig csillogó szemmel hallgatták. Aztán fordítva. Néha elég egy kedves szó, egy apró gesztus, egy meleg tekintet. Erre mindannyian szomjazunk és éhezünk. Mindezt délben szentmisével koronáztuk. Kovács Árpád prédikációjában egyszerre üzent kicsinek és nagynak. Friss önkéntesként sok új, pozitív tapasztalattal lettem gazdagabb.
Kocsis András
Fotók: Ágopcsa Andrea