2013.12.05
Gyimesbükkön a gyermekkel való bárminemű foglalkozás mindig több célt igyekszik elérni. A sajátos helyzeténél fogva – magyar településként Bakó megyéhez csatolva – mindig a magyarság megőrzése is főszempontként lebeg a pasztorális célkitűzésekben. Már a templomépítő Dani Gergely esperes is fő tevékenységi területnek tartotta a gyerekekkel való foglalkozást. Nem is alakulhat ki valósághű kép a templomépítő katona-papról, ha nem csatoljuk hozzá emlékéhez volt hittanosai hálás és szerető visszaemlékezéseit. A megszűntetett magyar iskolák mellet a hit és magyarságtudat egyetlen megmentő közege a hittanóra volt. És, hogy fogalmunk legyen a lelkesedésről, amely a gyermekekben élt, tudni kell, hogy a hittanórák a reggeli 6 órás szentmise után voltak, de már a szentmisét megelőzően a gyerekek vezetésével imádkozták el a rózsafüzért (a korán kelés nem jelentett gondot). A múltra tekintve jól látszik a következetes és hiteles munka gyümölcse Gyimesbükkben.
Gyimesbükk egyházközség a Gyimesek patakokkal dúsított hegyvidékén terül el. A patakok szertágazó hazája. A kiterjedéséből adódóan a gyermekek elérése is más eszközöket kíván, mint más területeken, még ma is, amikor a technikai fejlődés már több lehetőséget biztosít. Régen a helyi lelkészek az egyes patakokban levő kápolnákhoz, avagy miséző helyekhez hívták össze a gyerekeket hittanórákra, felkészítőkre és foglalkozásokra. Ma sincs ez másként.
A történelmi múlt és a település fekvésének meghatározottság ismerete után elmondható, hogy jó kihívás a gyermekekkel való foglalkozás. Ennek a feladatnak az ellátását szinte példátlanul megoldották a múltban.
Napjainkban, amikor lehetséges az iskolai hitoktatás, talán könnyebb ezeknek a kihívásoknak megfelelni. Ma is a nyolc iskolából kettőben van magyar nyelvű oktatás, holott a gyerekek többségében magyarul beszélnek az iskolán kívül. A hittanórák anyanyelve az iskolában mindenütt magyar. Diákok egy része az iskolai élet során csak a hittanórán hall magyar szót. A hitoktató sokszor hittan anyag mellett a magyar betűvetés elsajátításában is szerepet kell vállaljon.
Az iskolai hittanórák mellett a plébániai hittanórák is szerepet kapnak. Egyes patakokban a vasárnapi szentmise előtt egy órával, a gyerekekkel a sekrestyében foglalkozás zajlik. Itt egy kicsit szabadabban, játékosabban és meghittebben beszélődnek át az időszerű vallásos kérdések. Kiemelkedik ezekből az elsőáldozási felkészítő, amely intenzív időszaknak is nevezhető; a karácsonyi pásztorjátékokra való felkészülés; más vallásos (színdarab) előadásokra való felkészülés; anyák napi és más alkalmakkor elmondott versek betanulása; a liturgián való felolvasások és ministrálás begyakorlása; ének tanulás.
A plébánia templomnál természetesen a szombat délelőtti órákban vannak foglalkozások. Ide óvodásoktól kezdve VIII. osztályosokig jönnek. Itt is az együttlét sokkal szabadabb, mint az iskolai környezetben. Néha nehéz olyan témát találni, amely minden gyerekek megmozgat. Mindig közös énekléssel kezdünk, amely összehangolja a jelenlévőket. Az éneklést nagyon élvezik. Innen kezdett kinőni és lassan fejlődni az ifjúsági énekes és gitáros csoport. Majd közös imával indulunk neki a témának. A témák közt szó volt a Miatyánk egyes kéréseiről, a hét főbűnről, a Szentlélek hét ajándékáról. Minden alkalommal van egy 15 perces rövid bemutató az adott témában kivetítve, és közösen megbeszélve. A téma felvezetése után korcsoportokra osztottuk a gyermekeket. A csoportok vezetésében a fiatalok (ifisek) segítettek be. A nagyobbak elbeszélgettek a témáról, avagy együtt dolgoztak tesztlapok segítségével, a kisebbek rajzoltak a téma kapcsán vagy valamit kézimunkáztak. A csoportos munka után közösen lezártuk imával a témát. A lezárás után pedig következett a játék az udvaron. A cserkész foglalkozások is helyet kaptak ebben a programban. Emellett ifjúsági énekek tanulását és ministráns felkészítőket is kedvelték a gyermekek. Alkalmanként egy-egy szent életét is megnéztük közösen kivetítve.
Külön ki kell emelni pár olyan eseményt, amely az egész egyházközségben lévő gyermeket megmozgatja. Köztük a legfontosabbak a lelki napok és a gyermek tábor. Ezekhez hasonló hangulatú a ministránsnap és a Mikulás ünnepség.
A Mikulás ünnepség község méretű. A Mikulás néhány apródjával végig hintózik a falun és a templomban adja át a csomagjait a gyermekeknek. A gyermekek türelmetlen várakozása és rövid műsora után, szóba állhatnak a Mikulással.
A ministránsnap a házszentelés utáni ministráns év lezárását szolgálja. Ekkor a község minden pontjáról a ministráns gyermekek (kb. 120-an) a plébániatemplomhoz gyűlnek. A közös szentmise után következik az agapé, az év kiértékelése és a házszentelési ajándékok kézbesítése. És ekkor történik a beiratkozás a következő ministráns évre.
Évente két alkalommal van lelki nap a gyermekek részére. Az adventi lelki nap, amely a karácsonyra való felkészülést indítja útjára, szintén központilag van meg szervezve. A gyerekek a plébánia templomhoz gyülekeznek, majd egy énekes ráhangolódással, az advent témáira kapnak lelki ráhangolót. Ezt követi az adventi koszorúk készítése, majd közös agapé-ebéd. Mindenki készíthet saját családja számára adventi koszorút. Ilyenkor ajándékba is készülnek koszorúk, amelyeket idős embereknek készítenek. A koszorúkészítés kézzelfogható ráhangolódás az adventra. A gyermekek szerzik be a faágakat és felnőttek segítségével díszítik. Jó látni a 80–90 koszorút egymás mellett. Ezek a koszorúk advent I. vasárnapján a szentmise keretében megáldódnak, úgyhogy a szentmise elején a gyermeke viszik be körmenetbe az oltár elé a saját koszorújukat.
A nagyböjti lelki nap is különlegesnek mondható, hiszen az egyházközség triduumjának a befejező napjára esik. A gyerekek reggel a szentmise előtt gyülekeznek és ráhangolódnak a lelki napra, amelynek a témája a bűnbánat. Ezután elvégzik a szentgyónásukat és triduum haladó szentmiséjén vesznek részt. Az idén a lelki napra egy kicsit korábban készültünk. Összefogva a pedagógusokkal egy szavalóversenyt szerveztünk istenes versek témában. A különböző korosztályok más és más verseket szavaltak el. A gyermekek nagyon élvezték, és ez által is gyarapodott magyar szókincsük és magyar öntudatuk. A bűnbánat és a vallásos témák is szépen elmélyültek a verseket megtanuló és előadó gyermekekben. Templom és az iskola Reményik Sándor féle víziója megvalósulásának lehettünk a tanúi.
A gyermek tábor is némi eltérést mutat a megszokott gyermek tábor képzetektől. Először is a helyszínt tekintve nagy különbség, hogy a plébánia udvarán zajlik. Ennek több oka van. Az okok közül az első, hogy nagyon sok szülő szervesen belevonja a nyári munkákba a gyermeket, így hát elképzelhetetlen, hogy akár egy hétig hiányozzon a gyermek. A másik nagyon nyomós ok, hogy a tábor helyszíne a plébánia az anyagi oldallal magyarázható. Sok szülő nem engedheti meg magának, hogy nyaraltassa a gyermekét. Természetesen vannak táborok még a nyár folyamán, amelyekben gyimesbükki gyermekek is részt vesznek (cserkész, ministráns, kézműves, tánc stb.), de így lehetőséget kap mindenik, hogy bármikor bekapcsolódhasson ebbe a programba.
A másik érdekessége a tábornak, hogy napról napra változó a résztvevők száma. Van, amikor 200 gyermek van jelen, és van, amikor 90.
Az idén a VII. gyimesbükki tábort szervezte Salamon József plébános. Kezdetben nem a plébánia udvarán, hanem a hegyekben volt a táborozó hely. De az a szempont, hogy minél több gyermek bekapcsolódhasson, arra az elhatározásra késztette, hogy a plébánián szervezze. Az évek alatt sokféle jellege és témája volt a tábornak. Célkitűzés, hogy ne csak a szórakozásról szóljon, hanem értékátadásról. Éppen ezért a témája váltakozik a vallásos és a művelődési témák között. Helye van az ima mellett, a táncnak, az olvasásnak, a természetvédelemnek, kézműves foglalkozásoknak stb.
A tábor hét napot tart. Az utolsó napja mindig Nagyboldogasszony főünnepére esik, amelyet az ezeréves határon levő Kontumáci kápolnánál ünnepelünk. A nap témájától függetlenül a gyerekek reggel 10 órára gyülekeznek a plébánia udvarán. Közös ráhangolódással kezdjük a napot. A nagyobbak (ifisek) szerves szerepet vállalnak a tábor vezetésében. Ők kettesével egy-egy csoport vezetői is. Énekek és játékok vezetése és tanítása is a feladataik között szerepel. Szívesen csinálják. Jól elő kell őket készíteni.
A közös ima és énekes körjátékok után csoportokra osztódik a gyermek tömeg. Mindenki a korosztályának megfelelően. Ez mindennap azért történik meg, mert változó az létszám. Ezután következik a téma feldolgozása. Ennek is számtalan módja van. Közösen, csoportban, vagy forgószínpad keretében. A csoportokban mindig van valami kézműves foglakozás is. A szünetekben helye van a különféle játékoknak (labda, csoport, ügyességi stb.). A helyi hívek és jó szándékú emberek adományából minden gyermek főtt ételt kap.
Az ebéd után is folytatódik a csoportos foglalkozás (zászlókészítés, himnuszírás, vagy a kérdések megbeszélése.)
A tavalyi táborban tematikus napokból állt össze a téma. Különféle meghívottak vezeték a programot: így az olvasás és írás témában újságírók; környezetvédelem témában hegymászók; népzene és tánc témában népzenészek, kézművesek.
A gyimesbükki gyermektábor igazi műhelye a gyermeki léleknek. A cél az, hogy az egyház szárnyai alatt az igazi forrásokból merítve növekedjen a jövő nemzedéke, és épüljön a jövő emberének közösségi-vallásos tapasztalata.