Huszonöt éve alakult meg a Gyulafehérvári Caritas

Sajtóközlemény

A mögöttünk lévő esztendőforduló környékén sokszor tekintettünk vissza – s tesszük ezt mindvégig az idei év folyamán – a negyedévszázaddal ezelőtti temesvári eseményekre, amelyek nyomán Románia maga mögött hagyta a kommunista diktatúra önkényét és új, demokratikus társadalmi berendezkedés útjára lépett. Az erre való emlékezés egyúttal feleleveníti bennünk azt is: a történelem kerekének e nagy horderejű fordulóján dr. Jakab Antal püspök vezette át a Gyulafehérvári Egyházmegyét, mégpedig bölcsen, előrelátón, megfontoltan. Sok más mellett a Gyulafehérvári Caritas-szervezet megalapítása is az ő nevéhez fűződik.

 

A caritas latin szó, jelentése: szeretet. Ezt a kifejezést választotta megnevezésként a katolikus egyház nemzetközi segélyszervezete, melynek célja világszerte a szükséghelyzetben lévő emberek segítése, függetlenül azok nemzetiségi, politikai vagy felekezeti hovatartozásától. A másokról gondoskodó, elesettek, nehéz helyzetben lévőkért cselekvő szeretetszolgálat szervezeti formájának megalakulása Erdélyben a huszonöt évvel ezelőtt bekövetkezett rendszerváltozásban gyökerezik.

Az 1989. decemberi temesvári eseményeket követő napokban segélyszállítmányok óriási tömege érkezett Gyulafehérvárra és az egyházmegye plébániáira. Jakab Antal püspök 1990. január 2-án kelt, I. számú körlevelében a helyzetet így értékelte: „Országunk egész népe csodálkozva látja, hogy milyen eleven és nagyfokú más országok és szervezetek érzékenysége a forradalommal együtt járó megpróbáltatásunkban. Jönnek minden irányból és nagy bőséggel az élelem, ruha, gyógyszer és minden más adományok. […]  Úgy kell megbecsülni, mint értékes áldozatot, amely nemcsak köszönetet érdemel, de lelkiismeretes elosztásra is kötelez, szegénysegély célja szerint.” Levelében Jakab Antal egyúttal a segélyek elosztására vonatkozóan mindenre kiterjedő, pontos irányelveket jelölt ki, továbbá azt kérte híveitől és papjaitól, hogy „imádkozzanak a jó emberekért, akik annyira bőkezűeknek bizonyultak és segítségünkre siettek”.

Közben Európa minden tájáról éjjel-nappal érkeztek a teherautók. A segélyszállítmányok kísérői rendre a helyi Caritas-szervezetet keresték. Ilyen azonban nem volt, tehát gyorsan cselekedni kellett.

Jakab püspök 1990. február 10-én keltezett, 467/1990. számú körlevelében Caritas Alba Iulia: a gyulafehérvári egyház­megye szeretetszolgálat szervezete címmel elrendel­te a Caritas megalapítását, működéséhez központi és területi koordináló szervezetek felállítását írta elő, és első igazgatójául kinevezte Vencser Lászlót. Néhány hónap­pal később, május­ban a szervezet törvényszéki bejegyzése is megtörtént. Attól kezdve, hogy a munkát megkezdhette, a Gyulafehérvári Caritas intézményi szintre emelte az egyház egyik legfontosabb külde­tését: a diakóniát.

Jakab püs­pök rendelkezése nyomán az egyházmegyében régiókat alakí­tottak ki, amelyekben tizennégy területi koor­dináló központ nyílt, Gyulafehérvár, Déva, Nagyszeben, Seges­vár, Marosludas, Kolozsvár, Beszterce, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Csík­somlyó, Székelyudvarhely, Kézdi­vásár­hely, Sepsiszentgyörgy és Brassó városokban. Mindegyik élén két lelkész állt, egyikük elnöki megbízatással. A területi irodák gondoskodtak a csomagok szétosztásáról és közvetítet­tek a hozzájuk tartozó települések felé. Ezek a területi szerve­zetek rakták le a mai egyházmegyei Caritas-filiák alapjait.

Említett körlevelében Jakab püspök megjelölte a legfontosabb feladato­kat, melyek között a szegények, rászorulók, elesettek, bajba jutott szomszéd települések, természeti katasztrófa sújtotta vidékek megsegítése és a nemzetközi szolidaritási munkába való bekap­cso­lódást szolgáló gyűjtések szervezése szerepelt. Jakab püspök ezúttal is a rászorulók lajstromának elkészítését, az adományok pontos nyilvántartását, a bevételek és a kiadások áttekinthetőségét kérte, továbbá olyan, világiakból alakított csoportok létrehozását sürgette, amelyek vállalják a szeretetszolgálat irányítását és az ezzel járó karitatív tevékenységet. Jakab püspök tehát lerakta azokat az alapokat, amelyekre a szervezet az elmúlt két és fél évtizedben építkezett, megfelelően a Szász János korábbi Caritas-igazgató által megfogalmazott küldetésnek: „A Caritasnak ez a feladata: szeretetet vinni a világba és a szeretet civilizációját előmozdítani és terjeszteni, mert akkor van értelme életünknek, akkor van értelme az egyháznak, ha a szeretet is ott van, nemcsak szavakban, hanem tettekben is...” Ennek útján járva a Caritas napjainkra a helyi egyház egyik legnagyobb és legeredményesebben működő intézményévé vált.

Dr. Márton András, a szervezet jelenlegi igazgatója így tekint vissza az elmúlt két és fél évtizedre: „Huszonöt éve dolgozunk a helyi közösségekért, az elfelejtett idősekért, a szegény gyermekekért, a társadalomból kirekesztett fogyatékkal élőkért. Ezt a sokszínűséget, változatos és sokrétű tevékenységet igyekszünk megmutatni: láttatni, hogy az irgalmas szeretet művei élnek, bontakoznak, erősödnek erdélyi közösségeinkben, megannyi súlyos, borúlátó vagy éppenséggel romboló fennhang ellenére.”

A Caritas lelkisége a szolgálatra való készséget és kedvességet jelenti, amelyet munkatársai és önkéntesei magukban hordoznak. Sajgó Balázs, a Gyulafehérvári Caritas lelki igazgatója ezt e szavakkal fejezte ki:  Hála van a szívemben, hogy sokan vannak, akik nemcsak beszélnek, hanem a cselekvő szeretet útján haladnak.

Komplex szociális programjai révén a Gyulafehérvári Caritas a főegyházmegye egész területén jelen van. Alapító tagja a Romániai Caritas Konföderációnak, amely a Romániában működő Caritas-szervezetek képviseleteként jött létre 1993-ban, és amely tagja a brüsszeli székhelyű Európai Caritas-szervezetnek, illetve a Szentszék Caritas Internationalis szervezetének. A Gyulafehérvári Caritas a román törvényes előírások alapján 2004-ben elnyerte a közhasznú szervezeti státust, szolgáltatásait pedig 2005-ben akkreditálta a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium.

A Gyulafehérvári Caritas a kezdetek óta szoros testvérkapcsolatot ápol a felső-ausztriai Linzi Egyházmegye Caritas-szervezetével; ezt a kapcsolatot huszonöt év után ma is az egymásra figyelés, egymás segítése jellemzi.

A Jakab Antal Keresztény Kör 2015-ben kiemelt figyelmet szentel a Gyulafehérvári Caritas-szervezetnek – ám mindenekelőtt köszöni a cselekvő szeretet útján haladók áldozatos munkáját, és kívánja a Jóisten áldását ahhoz, hogy a Caritas a jövőben is a testvéri szolidaritás hirdetője és tanúságtevője lehessen.

 

A Jakab Antal Keresztény Kör teljes tagsága nevében

 

Varga Gabriella és

Dr. Vencser László

társalapító-társelnökök​