Megváltás-történet saját szemüvegen át

Jézus szenvedéstörténetének különböző stációit járhatják be mindazok, akik ellátogatnak a csíksomlyói Jakab Antal Felnőttképzési és Tanulmányi Központba a nagyböjt időszakában.

A Pro Educatione Egyesület és a nagyváradi Posticum kulturális és ifjúsági központ szervezésében nyílt interaktív kiállítás hétfőn Nagyböjti időutazás címmel. A rendhagyó tárlatra főként 15 fős csoportokat, baráti társaságokat, családokat, iskolásokat várnak, akiket Búzási Andrea képzőművész vezet körbe. A kiállítás április 3-ig látogatható naponta 8 és 18 óra között, megtekintése 45 perc, gyerekeknek három lejbe, felnőtteknek öt lejbe, míg családoknak tíz lejbe kerül a belépő. Jelentkezni a Szék u. 147. szám alatt vagy a 0722-388 651, illetve a 0266-372 126 telefonszámokon lehet.

Jézus keresztútja és feltámadása a mi utunk is – erre próbál rávilágítani a kiállítás, arra sarkallva a látogatókat, hogy saját „szemüvegükön” keresztül nézzék és lelkiekben is megéljék a megváltás-történetet. A jelenből indul, aztán a jeruzsálemi bevonulás, az utolsó vacsora, a Getszemáni-kert, a főpapi udvar, a megkorbácsolás, a keresztre feszítés, majd a húsvéthajnali feltámadás helyszínei, eseményei elevenednek meg. A termekben interaktív eszközök, helyzetjátékok, fény- és hanghatások alkalmazásával válnak életszerűvé a történések.

A kiállítás Nagyváradon kilenc éven keresztül volt látogatható, közel 18 ezren tekintették meg ott. „Ezelőtt tíz évvel a Posticum munkatársai Németországban láttak egy interaktív húsvéti kiállítást. Ebből inspirálódtak, és itt egy nagyobb munkaközösség állította össze a programot. Először egy képzőművész-társaság talált ki egy díszletet. Nagyon szép volt, csak olyan értelemben nem működött, hogy minden évben újra kellett festeni, nem volt praktikus. Pár év múlva engem kértek fel, hogy gondoljam át a díszletet. A Posticumban működik egy Kölyökművészet elnevezésű alkotóműhelyem, ahol I-IV. osztályos gyerekekkel kifejezetten képzőművészeti technikákat próbálunk ki. Úgy találtam ki az új díszletet – persze megőriztem bizonyos díszletelemeket, tehát nemcsak a mi munkánk gyümölcse –, a hátteret, ami a fő gondot okozta addig, hogy a gyermekeknek a csodálatos lelkét képzeltem el kivetítve a falakra. Minden műhelyt megelőzően volt egy kicsi bibliai felolvasás, és számukra is személyessé tettük a momentumokat, a golgotai nehéz kereszthordozást. Azon kívül, hogy felolvastuk, feltettük nekik a kérdést, hogy ők mitől félnek, mitől szomorúak stb., és ők ezt kellett aztán papírra vessék. Ez nagyon sokat hozzátett az adott helyszín hangulatához” – magyarázta Búzási Andrea művészet-pedagógus, aki hat éve vezeti körbe a csoportokat a kiállításon.

Péter Beáta, Székelyhon.ro, 2015.03.11.