ÁLTALÁNOS BŰNBÁNATI LITURGIA
AZ ATYJÁHOZ VISSZATÉRŐ TÉKOZLÓ FIÚ
Alkalmas ének és köszöntés után a szertartás vezetője néhány szóval vázolja a bűnbánati liturgia tárgyát, majd imádságra szőlitja fel a hiveket. Rövid csend után igy folytatja:
Urunk, mindenható Istenünk, te mindnyájunk Atyja vagy. Te megteremtetted az embert, hogy veled együtt lakjék házadban mindörökké, és magasztalja dicsőségedet. Nyisd meg szivünket, hogy meghalljuk szavadat! Vétkeztünk, és elpártoltunk tőled, de most teljes szivünkből visszatérünk hozzád. Elismerjük, hogy mindnyájunkhoz, akik segítségül hivunk, jóságos Atyánk vagy: akkor is, amikor megfenyítesz, hogy szakítsunk a rosszal, és akkor is, amikor megbocsátod minden bűnünket. Engedd, hadd örvendjünk újra annak, hogy üdvözítettél minket, és hozzátt visszatérve házadnak boldog vendégei lehessünk most és mindenkor és mindörökkön-örökké! H: Amen.
Olvasmányok
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből (1, 3-7)
Testvéreim! Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki Krisztusban minden mennyei lelki áldással megáldott minket! Benne választott ki a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk. Szeretetből eleve arra rendelt minket, hogy - akaratának tetszése szerint - Jézus Krisztus által fogadott gyermekeivé legyünk, és magasztaljuk fönséges kegyelmét, amellyel szeretett Fiában jóságosan megajándékozod minket. Benne nyertük el vére által a megváltást és bűneink bocsánatát kegyelme bőségének arányában. Ez az Isten igéje.
VÁLASZOS ZSOLTÁR 26, 1.4. 7-8a. 8b-10. 13-14 – (2. tónus)
Válasz: Ébredj, ember, és támadj fel a halálból! Krisztus megvilágosít téged. (Ef 5, 14)
E; Világosságom és üdvösségem az Isten, nincs kitől félnem, életemet az Úristen védi: kitől kell remegnem.
Hivek: Ébredj, ember...
E: Egyért könyörgök az Úrhoz, csak egyet kérek: hogy hajlékában lakjam, amig csak élek. Érezzem, mily édes az Jsten, - és templomába járjuk.
H: Ébredj, ember...
E: Hallgass szavamra, Istenem, hozzád kiáitok: könyörülj rajtam, és hallgass meg engem!
Társaimnak szivesen mondom rólad: - "Törekedjetek meglátni arcát!
H: Ébredj, ember...
E: Arcodat keresem, Istenem, ne fordulj el tőlem, haragodban ne fordulj el szolgádtól!
Segítőm vagy, el ne taszíts, szabadító Istenem, el ne hagyj engem!
Mert apám és anyám is elhagyhat, de az Úr akkor is magához ölel.
H: Ébredj, ember...
E: Hiszem, hogy meglátom Isten jóságát - az élők földjén. Tarts ki az Ur mellett, és légy erős; - szilárd lélekkel hagyatkozz őrá!
H: Ébredj, ember.. „
EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből (15, 11-32)
(A mennyei Atya szivesen megbocsát tékozló fiának, ha az őszintén megbánja bűneit.)
Egy alkalommal Jézus a következő példabeszédet mondta a
larizeusoknak és az írástudóknak: Egy embernek két fia volt...
Lásd- OLM "C" 33. sz.
A homília tárgya lehet:
-A bűn, mint elfordulás Istentől és a mennyei Atya iránt való gyermeki szeretetünk megtagadása;
-A mennyei Atya végtelen irgalma bűnös gyermekei iránt; az igazi megtérés lényege,
-Mindig meg kell bocsátanunk embertársainknak;
-A szentáldozás, mint az Egyházzal és Istennel való kiengesztelődés beteljesülése.
Lelkiismeretvizsgálat
A homília után lelkiismeretvizsgálatot tartunk. Szünetet is mindig tartsunk, hogy mindenkinek módja legyen egyéni lelkiismeretvizsgálatra.
A bűnbánat felindítás a
A lelkiismeretvizsgálat után a szertartás vezetője imára szólítja fel a híveket:
A mi Istenünk Irgalmas Isten. Nem sujt le azonnal, és türelmesen vár. Jóságos Atyaként újra visszafogadja fiát, bármilyen messziről tér vissza hozzá. Kérjük tehát nagy bizalommal, és mondjuk: Nem vagyunk méltók, hogy fiadnak nevezz minket.
Hívek: Nem vagyunk méltók, hogy fiadnak nevezz minket.
Mert visszaéltünk ajándékaiddal, és vétkeztünk ellened.
H: Nem vr.gyunk méltók, hogy fiadnak nevezz minket.
Szívünk, lelkünk messze járt tőled, és vétkeztünk ellened,
H: Nem vagyunk méltók...
Megfeledkeztünk arról, hogy szeretsz minket, és vétkeztünk ellened.
H: Nem vagyunk méltók...
Magunk és embertársaink java helyett inkább saját kedvteléseinket kerestük, és vétkeztünk ellened.
H: Nem vagyunk méltók...
Testvéreinkkel mit sem törődtünk, és vétkeztünk ellened.
H: Nem vagyunk méltók...
Vonakodva bocsátottunk meg testvéreinknek, és vétkeztünk ellened.
H: Nem vagyunk méltók...
Megfeledkeztünk jóságodról, hogy újra meg újra megbocsátottál nekünk, és vétkeztünk ellened.
H: Nem vagyunk méltók...
(A résztvevők egyéb fohászokat is mondhatnak; kívánatos, hogy az egyes fohászok között rövid csendet tartsunk. Az is ajánlatos, hogy minden egyes fohászt : más-más hivő mondjon.)
Most pedig kérjünk bocsánatot mennyei Atyánktól azzal az imádsággal, amelyre Jézus tanitott minket! Mind együtt mondják:
Miatyánk, ki vagy a mennyekben: szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, miképpen mennyben, azonképpen itt a földön isi Mindennapi kenyerünket add meg nekllnk ma; és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenlink vétkezőknek; és ne vigy minket a kisértésbe, de szabadíts meg a gonosztői!
Végezetül alkalmas ének után a szertartás vezetője befejező imát mond, és elbocsátja a híveket.
Istenünk és Atyánk, te örök rendelésed szerint fiaiddá fogadtál minket, hogy szentül éljünk szined előtt, és házad népe legyünk. Fogadj el, és tarts meg minket szeretetedben, hogy örvendezve és szerető lélekkel élhessünk szent egyházadban! Krisztus, a mi Urunk által.
H: Amen.