2016.05.19
A gyulafehérvári szeminárium keretében működő Erdélyi Magyar Egyházirodalmi Iskola idei célkitűzései közt szerepelt egy, a szemináriumot népszerűsítő imázsfilm elkészítésének projektje. A film célja az érdeklődés kiaknázásán túl a szeminaristák életét megismerni vágyók figyelmének fenntartása, a jövő nemzedék kíváncsi és érdeklődő szempárainak felvillantása és azok mélyreható rálátásának elősegítése.
Ötlet volt, kellett egy csapat. Az Idebent készítői: Albert István-Csaba, Orosz Roland, Nyírő Szabolcs, Kalányos Ottó, Kelemen Arnold, Lechli Arnold, az EMEI In design szakosztály tagjai.
László Zsolt, II. éves szeminarista, az EMEI In design szakosztály tisztikari koordinátora osztja meg gondolatait a szeminaristák e rendhagyó vállalkozásával kapcsolatban:
Idebent! Mi történik idebent? Lassan két éve, ha szünidőben találkozok emberekkel, mindig ez az első kérdésük felém…
Az imázsfilm elkészítésével, amely Szemináriumunk életéről nyújt képet a külvilág kíváncsi szempárainak, bemutattuk, hogy milyen is a titokzatos gyulafehérvári Papnevelde élete, ott bent, a falak mögött. Az egyetlen módja annak, hogy ha valaki nem látogat el ide, megtudja, körülbelül mi zajlik itt nap-nap után, a hétéves képzés alatt.
Amikor az előzetes megjelent, csalódott voltam, hogy ez nem olyan, – az előzetesből kiindulva –, amely az imázsunkat képviseli, hanem egy kiszépített, díszes oldalát fogja bemutatni a nézőknek. Egyébként az előzetes után is csak stagnált a projektünk, mert még mindig nem tudtuk, mit is akarunk összerakni.
És megszületett! Sok időt elvesztegettünk, de így utólag úgy érzem, jobb, hogy így alakult, mivel az ötlet késve érkezett, de érdemes volt kivárni és nem elsietni valami más, erőltetett felépítéssel, amely nem ihletként jött, hanem kényszerből rakódott össze.
Az ötlet a következő volt: mutassuk be egy átlagos napunkat reggel 6-tól este 10-ig. Azt, ami egy tanév legnagyobb részét kiteszi. Sok időt töltöttünk el valóban azzal, hogy letisztázzuk, nem föltétlenül egy egész évet kell összesűrítenünk, amelyben szürettől Mikulásig, Mikulástól papszentelésig minden benne van, hiszen ezt nem lehet egy rövidfilmben jól összefoglalni. Egy napunkat idebent, minden körítés nélkül összeállítani, jobbnak véltük. Ahogy a forgatókönyv végére pontot tettünk (igaz a gyertyával a körmünkre égve), azonnal fellelkesült a társaság. Nem győztem csodálni, hogy milyen hatékonyan elkezdtek dolgozni: forgattak, egyeztettek, vágták a felvételeket és egyre jobban kezdett alakulni!
Visszanyertem minden ambíciómat, látván, hogy valóban kibontakozott ezeknek a tehetséges embereknek a derekas hozzáállása ebben a munkában. Időt és energiát nem sajnálva, szüntelenül és kitartóan dolgoztak jó kedvvel, derűsen. Újra öröm töltött el és külön élmény volt látni, hogy erős csapattá kovácsolódtunk össze. Mindenki becsületesen kivette a részét, volt értelme összeülni és a munka mellett kellemesen együtt tölteni a rászánt időt. A filmkészítés során, úgy érzem gazdagodtunk sok szép és vidám pillanattal, sikerült jobban megismernünk egymást és képességeinket, valamint olyan csapattá formálódtunk, amely egyben egy családhoz is hasonlított.
Érdekességként elmondanám, hogy a film elkészítéséhez összesen 50 GB anyagot használtunk fel, hossza pedig összesen 46 perc és 13 másodperc.
Remélem, elnyeri mindenki tetszését és tényleg tükrözni fogja ez az alkotás szemináriumunk életét. Annak reményében adjuk át, hogy sikerül a papi hivatást érző fiatalemberek számára bátorítást nyújtanunk arra, hogy elfogadják Isten meghívását és érezzék, hogy idebent jó helyük lesz céljuk elérésének megvalósításában.
Lássuk milyen Idebent?
