A keresztény élet, a hagyomány és a művelődés ápolása Marosszentgyörgyön

November 9-én egész napos programmal ünnepelte születésnapját a marosszentgyörgyi Kolping család egyházi civil csoportosulás. A „család” megalakulásáról, lényegéről, tevékenységéről Baricz Lajos marosszentgyörgyi római katolikus plébános-költőt, a csoport vezetőjét kérdeztük.

Adolf Kolping 1813. december 8-án született egy pásztorcsalád negyedik gyermekeként a Köln melletti Kerpenben. Elemi iskolái elvégzése után cipész lett. 22 évesen érezte a papi hivatást, ezért gimnáziumba iratkozott, utána elvégezte a teológiát, 1845-ben Kölnben pappá szentelték. A szegénységben, reménytelen életkörülmények között tengődő fiatal férfiak sorsa emlékeztette saját életére. Hogy segíthessen rajtuk, megalapította a Kölni Legények Egyletét, amely 1851-től Katolikus Legényegylet néven vált ismertté. Kolping halálakor, 1865. december 4-én már 15 országban 200 000 tagot számlált. Ezekből alakult a most is tevékenykedő Kolping Család Egyesület, amelynek 2008-ban 60 országban 450 000 tagja volt.

A Kolping Család Egyesület lényege: egyházi civil csoportosulás, mely feladatának tekinti lelki, szellemi támogatást nyújtani a tagoknak és a tagok révén a rászorulóknak, hogy jó keresztényként éljenek a családban, az egyházban és a világban – tájékoztatott Baricz Lajos plébános.

Romániában 77 Kolping család van

A marosszentgyörgyi Kolping család 1993. november 14-én alakult meg 30 taggal. A húsz év alatt részben cserélődött a tagság, de a mag ugyanaz maradt. Jelenleg 37 személy alkotja a „családot”.

„Fő tevékenységünk a keresztény élet megélése, a hagyomány ápolása, a művelődés mindennapivá tétele. Sok rendezvényünk van: könyvbemutató, festészeti kiállítás, irodalmi-zenés megemlékezés, népdalest, műsoros szüreti Kolping bál, farsangi bohózat stb. Van énekkarunk, tánccsoportunk, zenekarunk, futballcsapatunk, pingpong-bajnokságot szervezünk. Sokat kirándulunk, zarándokolunk, és természetesen az egyházközség életében tevékenyen kivesszük a részünket. Rászorulókat segítünk: sárpataki öregotthont, Pál atya „gyermekeit”, Kistécső, Felsőrekecseny, Nyikómalomfalva árvízkárosultjait segítettük, a helyi rászorulóknak csomagot osztottunk” – mondta el lapunknak a plébános-költő.

Maros megyében Abosfalván, Szőkefalván, Nagyernyében, Székelyvéckén, Szászrégenben, Marosvásárhelyt, Segesvárt működik Kolping csoport. Romániában 77 Kolping család van 2450 taggal, ennek mintegy harmada magyar nyelvű. Az Erdélyi Kolping Szövetségnek közös programjai vannak, az ivói Kolping Táborban pedig nyári közös táborozás, közös munka, Csíksomlyón pedig közös zarándoklat.

Az utóbbi években jelentős virágzásnak indult a marosszentgyörgyi magyar kulturális élet, amelynek egyik fő mozgatórugója Baricz Lajos plébános-költő. Arra kértük adatközlőnket, beszéljen költői-írói és helyi kultúra szervezői tevékenységéről is.

Megtudtuk, hogy Baricz Lajosnak eddig 17 verskötete jelent meg és két elbeszéléskötete. Ezen kívül van még másik 6 kötet, amely különféle területet ölel át. A 17 kötetben 1052 vers jelent meg.

„Ha egy újságban, folyóiratban, könyvben/antológiában megjelenik egy versem, igyekszem azt megszerezni és megőrizni. Írásaimat nem védem, ha feltüntetik a szerzőt, bárhol, bármikor, akár tudtom nélkül is használhatják, mert ezekkel én szolgálni szeretném a Földön Isten országát és a meggyötört népemet. Ha valaki előveszi és használja bárhol, már elértem a célomat vele. No meg különben sem ebből élek, ez számomra kedves időtöltés. Ami a kulturális tevékenységet illeti: ha a zsinagóga az a hely, ahol az istentisztelet és a kulturális élet zajlik, akkor miért ne legyen ilyen egy plébánia?

Nem lehetünk azok, akik mi magunk az Isten dicsőítését visszautaljuk a templomba. Minden rendezvény lehet istentisztelet. És kell is lennie! Ezért a tanácsterem, amelyet színpaddal is elláttunk, szolgált már unitárius imateremként, az RMDSZ gyűléstermeként, táncteremként, a Csak tiszta forrásból népdalest, Tavaszi szél vizet áraszt gyerek népdalvetélkedő házigazdájaként, könyvbemutatók, képzőművészeti tárlatok, énekkari találkozók, amatőr színjátszók, versmondók, énekesek, balladamondók vendéglátójaként. És akkor még nem szóltam a Kolping Család, Hit és Fény közösség, a Gróf Petki Dávid Cserkészcsapat, a Jubilate, Jubilate Deo, Szent Cecília együttes, a Rákóczi Szövetség tevékenységeiről, amelyek a tanácsteremben, illetve a másik rendelkezésre álló két teremben zajlanak” – nyilatkozta lapunknak Baricz Lajos.

Nemes Gyula
Központ

/Erdély.ma