2008.04.24
Ünnepelt Gyergyószentmiklós
Négy évtizede szolgálja népét, nemzetét Ft. Hajdó István fôesperes, akit mindmáig vezetôjének tart Gyergyószentmiklós. Ez derült ki az április 22-én tartott jubileumi szentmisén is, ahol több százan várták könnybe lábadt szemmel a két esztendeje Lengyelfalvára helyezett lelkipásztor visszatérését. Az évforduló alkalmából kiadványt jelentetett meg a Mark House Nyomda. A 162 beszédet tartalmazó kötet 1979-tôl napjainkig öleli fel Hajdó István fôesperes fontosabb beszédeit.
„Kívánom, hogy mindazok, akik kezükbe veszik ezt a prédikációs gyűjteményt, e beszédek által gazdagodjanak és növekedjenek hitben, Krisztus és az Egyház iránti elkötelezettségben, s ugyanakkor nemzeti érzésükben is!” – írja a kiadvány köszöntôjében dr. Veres András püspök.
Az ünnepséget megelôzôen az újságírók kérdéseire válaszolva Ft. Hajdó István fôesperes elmondta:
– Egész véletlenül történt ennek a könyvnek a megjelenése, ezt Isten után Dezsô Lászlónak köszönhetem legelôször, mert legtöbbször, amikor itt, Gyergyóban ünnepeink voltak – mondjuk például egy emlékmű megáldása, vagy felszentelése, vagy a temetôbe vonultunk a hôsöket ünnepelni, vagy a Gac-oldalba – akkor mindig ezzel a masinával, a felvevôkészülékével ott volt. Ô ezeket felvette, és ebben az esztendôben jött egy olyan gondolata, hogy ezeket a régi felvételeket elôvette, és odaadta a munkás lányainak, akik mellette dolgoznak, és azt mondta, hogy ezeket írjátok le. Nagyon sok összegyűlt az elmúlt 21 esztendô alatt elmondott beszédekbôl, László eljött hozzám és bemutatta, hogy mennyi beszédet gyűjtött össze. Tudta, hogy én leírok minden beszédet, szerette volna megnézni ezeket. És akkor odaadtam az összegyűjtött beszédeket. Nem tudtam, mire kell. Amikor kiválogatta, kérdeztem, mit akar azokkal, mondta, hogy ki akarja adni egy könyvben. De azt mondta, hogy csak akkor nézhetem meg, amikor lesz majd a bemutató. Mondtam, hogy a könyvet kiadás elôtt jóvá kell hagyja az érsek is. Épp ott volt nálam dr. Székely Dénes, aki bérmafiam, teológiai tanár, és ô felvitte Gyulafehérvárra, bemutatta az érsek úrnak a könyvet. Ô lett a könyv cenzora is. Az így elkészült anyagot átadtam Dezsô Lászlónak, elkezdte nyomtatni. Ez egy hosszú folyamat, hiszen napjainkban nem könnyű egy könyvet megjelentetni. Nagyon költséges, és szellemileg is nagy munka. Kész lett a könyv, de én nem akartam bemutatót. Gondoltam, hogy akik szerették az elmélkedéseimet, együttléteinket a gyergyói templomban, azoknak elmondjuk, hogy van egy ilyen könyv. Tulajdonképpen ebben a könyvben nincs más, mint – szívem és lelkem szeretetével mondom – Gyergyónak a féltése. Szinte mind az itt elhangzott beszédek. De olyan beszédek, melyeket nemcsak a gyergyószentmiklósiak olvashatnak, hanem a világon, ahol magyar él, az mind elolvashatja, mert minden sorában benne van: vigyázz magadra, fogjuk meg egymás kezét, mert testvérek vagyunk, és szeretetben, békében éljünk. A könyv tulajdonképpen arról szól, hogy a szeretetben meg kell maradjunk, mert másképp elpusztulunk.
– Mit üzen a gyergyószentmiklósiaknak?
– A mindennapi életünkben tudjuk, hogy mekkora kegyelem, amikor a Szentírást fellapozzuk és olvassuk. A Napkeleti bölcsek is tudták, hogy merre kell menniük. A csillag után mentek, és megtalálták az életnek a célját, magát Jézus Krisztust. Ebben a világban rengeteg hamis útmutató van. Rengeteget készítenek: kapcsold be a tévét, és meglátod, hogy mennyi mindennel próbálnak ide-oda rángatni minket. De nem ezek az értékek, hanem az, amit Jézus Krisztus megmutatott nekünk. A Szentírásra épül ez a könyv, és a Szentírás minden szava, minden gondolata megsimogatja a gyergyói ember szívét, lelkét. Azt üzenik, hogy emberek, nézzétek meg, ez az érték, ez az igazi szeretet, amikor egymásra rátalálunk, egymás kezét megszorítjuk, és nem engedjük el hamis illúziókért. A gyergyói népnek ma is ezt üzenem: maradjatok meg a testvéri szeretetben. Mert Gyergyó egy csodálatos vidék, természeti adottsága szerint is, és a természet szinte átformálja az embereket a maga képére. A természet nem sajnálta ezt a szépséget, amikor minket megfogantak, megszültek és neveltek, mert átadta nekünk is ezt a szépséget.
A keddi, ünnepi szentmisén dr. Székely Dénes teológiai tanár és dr. Cs. Varga István irodalomtörténész méltatták Ft. Hajdó István fôesperes tevékenységét, munkáját. Dr. Székely Dénes teológia tanár így szólt a gyergyói esperesrôl: „Szegény, székely, földműves, hétgyeremekes család utolsó gyermekeként látta meg a napvilágot 1942. december 18-án Bogárfalván, a Hargita túlsó oldalán. Orbán Balázs, Tamási Áron, a Székelyföld csillagai szintén e vidék szülöttei. De nemcsak Orbán Balázs és Tamási Áron, hanem Márton Áron is meghatározóak voltak Hajdó István egyéniségének fejlôdésében. De talán titkot árulok el, amikor elmondom, hogy Tamási Áronhoz rokoni szálak fűzik, amit ô szerényen elhallgatott, de amire mindig is büszke volt. 1968. április 21-én, éppen negyven éve helyezték Nyikómalomfalvára. Emlékeim, élményeim ide nyúlnak vissza, négy évtizedre. Lelkes, szívbôl jövô beszédei megfogták a hallgatóságot, különösen minket, gyermekeket, akik akkor majdnem mind papok szerettünk volna lenni. Megteltek a templomok, akárcsak késôbb a többi állomáshelyen is, ahol az aranyszájú pap megszólalt. Szavát tettek követték: a székely népviseletnek a feltámasztása, majd székely kapuk állítása. De beszédei, messzire „visszhangzottak”, megmaradnak a lelkekben, a szívekben.”
Csata Orsolya
Gyergyói Kisújság, 17. (746.) szám, 2008. Április 24-30