2013.12.22
Papp Lászlót, a Mustármag megújulás-szolgálat vezetőjét és lelki motorját Bereczki Silvia kérdezte
Játékfilm készül Márton Áronról a Mustármag megújulás-szolgálat álma, terve szerint. A 2012 őszén megalkotott és azóta Erdély különböző településein már 19-szer bemutatott Népemért vállalom zenemű nagy sikere döbbentette rá Papp László lelkipásztort és a közösséget arra, hogy Isten szolgájának életpéldája, egyénisége ma is vonzó. Ez a felismerés indította őket arra, hogy egy játékfilmet álmodjanak meg. Ötletük most került abba a kibontakozási szakaszba, amikor úgy érezték, elérkezett az ideje, hogy bemutassák a nyilvánosságnak. A december 10-én Csíksomlyón és 11-én Marosváráshelyen megtartott sajtótéjekoztató előtt beszélgettünk Papp Lászlóval, a marosvásárhelyi Szent Imre kollégium lelki vezetőjével a tervről. Irodájában a két asztal és a fölöttük lévő polcok roskadoztak a Márton Áronról, korának történetéről és Erdélyről szóló kötetektől...
Hogyan született meg a filmforgatás ötlete?
Amikor a zeneművön át tapasztaltuk, hogy Márton Áron alakja ma is megszólítja az embereket, ezt gondoltuk: lépjünk tovább, próbáljunk egy játékfilmet készíteni. Persze ez meghaladja a képességeinket, az anyagi lehetőségeinket, a szaktudásunkat, mindent-mindent, de mégis azt éreztük, meg kell próbálnunk. Mindig, amikor döntést hozunk, először imádkozunk. És Isten valamilyen formában választ ad...
Játékfilmet mondtál...
Igen, játékfilm lesz, nem életrajz, nem dokumentumfilm. A dokumentumfilm azokat célozza meg, akiket nagyon érdekel a téma, akiknek van türelmük, odafigyelésük. Ez a film pedig azokat is szem előtt tartja, akik soha nem is hallottak Márton püspökről. Úgy is tervezzük, hogy minden mozzanat és minden szereplő a filmen belül „felépül”. A másik szempont pedig, hogy izgalmas legyen, hogy még a tini is, aki türelmetlenül továbbkattintgat, ő is nézze végig a filmet, függetlenül attól, hogy egy pap a főszereplője.
A filmen végigmegy egy küzdelem. Az eseményeket és a szereplőket is összesűrítjük, nincsen benne például csak egy államtitkár, egy püspöki titkár, hogy könnyen lehessen követni a filmet. Az eseményeket is sűrítjük, ami három-négy helyen történt, azt tömörítjük egy helyre, oda, ahol a legerősebb a történelmi mag. De minden kis jelenet történelmi valóságra épül, vagy valaki visszaemlékezésére, vagy leírt forrásra támaszkodunk. Az első részben felépítjük az embert, s utána a püspököt. Visszamegyünk picit a gyerekkorába, hogy megadjuk a családi hátteret, amiből kiderül, hogy a családban szeretet és odafigyelés, de szigor is volt. Van például egy olyan jelenet, hogy a gimnáziumból megszökött és hazament, de az apja visszaküldte. Utána van harctéri jelenet tiszt korából, majd a kétéves keresési időszak Csíkszentdomokoson, ott próbáljuk a népet bemutatni, a lelkületet, ízelítőt adni abból, hogy mi táplálta őt, miből élt. Bemutatjuk a falut is.
Sajtóanyagotokban az áll, hogy több mint húsz helyszínen szándokoztok forgatni, és mintegy 140 helység lakóit bevonni....
A cél, hogy bemutassuk Márton Áront, de egyben azt is szeretnénk, hogy a film az erdélyi nép vallomása is legyen önmagáról. Erdély egyik legkritikusabb, legtragikusabb korszakáról van szó, de akkor voltak talán a legszebb erkölcsi győzelmek is. Törekszünk arra, hogy a képek közé bekerüljenek a természeti szépségek, a helyi kultúra és a lelkiség is. Benne lesz például az Egyeskő, a Pásztorbükk is, népdalokat, gyerekjátékot is beépítünk, megjelenik a népviselet... Úgy választottuk ki a helyeket, hogy az egész egyházmegye le legyen fedve: Kolozsvár, Csík, Háromszék – még a Zsíl-völgyébe is elmegyünk filmezni. Legalább húsz templomot meg szeretnénk mutatni, először is a legnagyobbakat, legértékesebbeket, az építészeti ékszereket: a kolozsvári Szent Mihály templomot, a gyulafehérvári székesegyházat, az Árpád-kori menaságit is, de a legkisebb pottyondi csengettyű is benne lesz egy bérmálási jelenetben. Amikor Márton Áron halálát mutatjuk be, ezek a harangok mind megszólalnak: kezdi a székesegyház nagyharangja, következnek sorrendben a többiek: a kolozsvári, a domokosi, majd legvégül a pottyondi kicsi csengettyű, aminek szintén szerepe van a népi kultúrában. Minden képet pontosan megalkotunk.
Hogyan láttatok hozzá a munkához?
Összeszedtük az irodalmat, majd megírtuk a forrásanyagot, mikor, hol, mit tett Márton püspök, egyfajta biográfiát készítettünk. Megpróbáltuk összegyűjteni a nagyon jellegzetes mozzanatokat. (Miközben ezeket meséli, kézírással betöltött füzeteket lapozgat Papp László.)
Ti írjátok a forgatókönyvet is?
Igen, ez már el is készült. A filmforgató nagy programba most visszük át, 90 oldal már megvan. Az egész munkát a közösségben beszéljük meg, együtt dolgozunk rajta, együtt írjuk, rendezzük, imádkozunk – adja magát.
Ki lesz a rendező?
Még nem kötöttük meg a szerződést, de Dér András lesz Magyarországról. Itthon, erdélyi magyar rendező még nem forgatott nagyjátékfilmet, így Magyarországon kerestünk. Az elvünk az, hogy mindent, amit lehet, helyi erőből oldjunk meg, és csak amikor itthon kimerítettük a forrásokat, akkor folyamodunk Magyarországhoz. A rendező közvetlen munkatársait maga hozza, azokra a területekre, amelyekért neki kell vállalnia a felelősséget.
Hogyan választjátok ki a színészeket?
Ők kizárólag erdélyiek lesznek, hivatásos színészek, és meghívásos pályázat alapján választjuk ki őket. A színészeknél a szakmaiság számít: van egy feladat, és aki azt legjobban elvégzi, azt választjuk. Ez még nagy munka.
Ha jól értettem, a tömegjelentekhez a helyszíneken élőket szólítjátok meg. Hogyan teszitek ezt?
Igen, minél több embert akarunk mozgósítani, hogy erdélyi tanúságtétel legyen a film. Semmit sem akarunk digitális trükkel megoldani, ha a filmen 300 személy látszik, akkor azt akarjuk, hogy valóban legyen ott annyi. Most azon dolgozunk, hogy közhírré tegyük, aztán felépítjük az imaszolgálatot, kérjük, hogy minden fajta imacsoport, kezdve a karizmatikus mozgalomtól a klasszikus rózsafüzércsoportokig, vállaljon imát. Állandó, szervezett imaszolgálat lesz, amely védelmet is biztosít a gonosz ellen. Márton Áron misszió akar ez lenni, aminek a film a segédeszköze. A zeneműnél is így volt: mielőtt kivittük volna a közönség elé, a szereplők magukévá tették az üzenetet, és amíg valaki elől szólót énekelt vagy beszélt, addig a többi a háttérben imádkozott. A népet tehát először az imán keresztül vonjuk be, utána pedig felépítjük a tömeg alapsejtjét, a keresztaljakat. Egy keresztalj három csoportból, három szakaszból áll, egy szakasz pedig három tízesből, és minden tízesnek lesz egy vezetője. Így könnyebb mozgatni a tömeget, nagy fegyelem és türelem kell hozzá. Minden egyes személlyel szerződést kötünk, amelyben benne lesz az is, hogy részt vesz az előkészületekben. Dolgozunk egy kiadványon is, amelyben benne lesznek a tudnivalók: Márton Áron élete, tanítása, az információk a filmről. Ezt minden szereplő megkapja egy CD-vel együtt, ami segít ráhangolódni érzelmileg, mert így tudja, mibe áll bele. Amikor felkészült ilyen szinten a tömeg, akkor jön a szakember, aki elmondja a gyakorlati tudnivalókat. Ha megvan az előkészület, akkor ez már egy gyümölcs. Amikor majd elkészül a film, akkor mindenütt, ahol részt vettek az emberek, lesz nagyvásznas vetítés, amire meghívjuk a szereplőket. Ők aztán mozgósítanak másokat, és tovább beszélnek róla. Csak akkor tesszük be tévébe a filmet, amikor az már él. Az emberek szívehez akarunk szólni. Nem kereskedelmi film, és nem is úgy készül. Ott van a szakma benne, de a szolgálatunkban sokszor áttörjük a sablonokat, a műfajokat. Nem engedjük, hogy korlátozzanak a módszerek, szakmai zsákutcák. Azt választjuk, amit az üzenetnek a természete kér, és ami a közösségbe bele tud épülni. Sokan mondták, hogy nem kellene annyit fáradni. De a mi célunk pontosan az, hogy fáradozzunk, hogy minél több embert megmozgassunk. Ez már önmagában gyümölcs.
Mikorra tervezitek, hogy elkészül a film?
Ha a jó Isten megsegít, ez körülbelül két év alatt meglesz. A terv szerint a télen megszervezzük a keresztaljakat, lezajlik a lelki-szellemi előkészület, a próbák, és a nyáron lehetne kezdeni filmezni. De ez pénz függvénye is, hiszen sok százezer euróba kerül.
Miből fedezitek a költségeket?
Itt is arra törekszünk, hogy a nép magából kihozza, amit képes. Ha jelent neki valamit ez az üzenet és annak továbbadása, akkor áldozatot is hoz. Amikor minden helyi forrás kimerült, akkor megyünk kifelé.
Nagyszabású terv ez, és rengeteg kihívást tartogat....
Igen, helyenként kétkedéssel találkozunk, amikor hallják, hogy egy katolikus püspökről készül a film. De nem kell félnünk, és mindent vállalunk, azt is, ha szégyen ér, mert tudjuk, hogy minden a javunkra válik. Márton Áron is vállalta a rengeteg megaláztatást, börtönt. Isten ott használhatta, ahol akarta.
Köszönöm a beszélgetést és áldást kívánok munkátokra. Az olvasóknak jelzem, aki szeretne közreműködni vagy bármilyen segítséget nyújtani, jelentkezhet a mustarmag2000@yahoo.com e-mail címen.
Vasárnap
