Ne féljünk gyászban segítséget kérni!

A gyász valakinek vagy valaminek az elvesztése miatti lelki fájdalom. Egy veszteségélmény, amely mindenkinél más, mégis igen hasonló lelki folyamat. Gyász előfordulhat többek között szeretett személy, de akár háziállat, munkahely, egzisztencia, lakhely, hivatás, hit vagy bármilyen egyéb fontos dolog elvesztésekor. Nem mindegy, hogyan és miként dolgozzuk fel ezeket az új élethelyzeteket. Ebben nyújt segítséget a Szociális Testvérek Társasága Csíkszeredában az általuk indított önsegítő csoport révén.

A_Ven_Farkas_temetese 007_b

Nem mindegy, hogyan dolgozzuk fel veszteségünket (A fotó illusztráció)

„A gyászcsoport létrehozásában az volt az indíttatásom, hogy kórházpasztorációban dolgozom, és látom, hogy mennyire szenvednek az emberek egy feldolgozatlan gyász következtében. Szeretnék segíteni ezeken a személyeken” – mondta beszélgetésünk kezdetén Nagy Enikő Zelma. A szociális testvér kifejtette, a tapasztalatok azt mutatják, egy évek során feldolgozatlan gyász vagy bármilyen jellegű veszteség komoly problémákat, pszichoszomatikus betegségeket tud okozni. Álmatlanságban, szomorúságban, kedvetlenségben szenvednek az illetők, az egészségi problémák pedig főleg gyomorbántalmakban nyilvánulnak meg. „Többször előfordul, hogy minden vizsgálati eredmény jó, de a beteg mégis rosszul van. Arra törekszem, hogy segítsem ezeket az embereket abban, hogy megkapják lelki egészségüket.”

A kezdeti lépések

A szociális testvértől megtudtuk, idén márciusban adódott lehetőség neki és két másik társának, hogy részt vegyenek egy gyászolóknak megtartott lelkigyakorlaton Gyergyószentmiklóson. „Nem feltétlenül az elhangzott előadás volt az ott levők számára a meghatározó élmény, hanem a tanúságtételek, azaz ahogyan egyesek megosztották veszteségeiket a csoport előtt. Ezt követően éreztük az indíttatást, hogy Csíkszeredában létesítsünk egy önsegélyező csoportot. Képzésen is részt vettünk a magyarországi Singer Magdolna gyásztanácsadó vezetésével" – mesélte Nagy.

Nincs egy általános recept

„A csoport célja, hogy kapjanak egy kis támaszt azok, akik hozzánk fordulnak” – hangsúlyozta a szociális testvér. Szerinte mindenki másképp éli meg a gyászt, a veszteséget. Nincs egy mindenkire alkalmazható recept, hiszen minden lélek másképpen működik, más és más az igénye. Van, akinek az jó, hogy kimondja, kibeszéli fájdalmát. Másnak pedig az jelent megoldást, hogy meghallgasson egy jó tanúságtételt. „A foglalkozások révén azt szeretnénk elérni, hogy mindenki megkapja a számára alkalmazható receptet. Ha beszélgetni akar, ha sírni, ha dühöngeni, ha csak egyszerűen másokat akar meghallgatni, ha indulat van benne, nyugodtan élje meg azt, amit szeretne. Mindennek és mindenkinek helye van ebben a csoportban, amely segít, hogy megtaláljuk a gyászból kivezető utunkat" - részletezte a nővér.

Ne mások elvárása szerint gyászoljunk

„A gyász folyamatában az a legfontosabb, hogy ne a mások elvárása szerint viselkedjünk” – hívta fel a figyelmet Nagy. Kiemelte, a lényeg az, hogy az ember tudjon önmaga lenni, azt tudja megélni, amire neki valójában szüksége van. „Sajnos túl sokat adunk arra, hogy mit mondanak az emberek. Hogy feketében járunk-e, ha igen, mennyit, ha nem, miért nem, és így tovább. Ugyanakkor létfontosságú, hogy együttérző társra találjunk. Szintén lényeges, hogy a mindennapi feladatokat tudjuk elvégezni, és ne a szomorúság töltsön el bennünket, hiszen az Ószövetség is azt írja, megvan a helye a sírásnak és a szomorúságnak, de aztán hagyd a fájdalmadat, és keress vigasztalást. Ne engedd át szívedet a szomorúságnak. Tehát ne váljunk az önsajnálat rabjává" - hangsúlyozta a nővér.

Az önsegítő csoport egy lélekvédő közösség

„Nehezére esik az embereknek a segítségkérés. Sokan azt hiszik, hogy egymagukban meg tudják oldani a veszteség okozta problémákat. Ám ugyanakkor önmarcangolásban élnek, siránkoznak, és nem tudják bevallani maguknak, hogy képtelenek segítséget kérni. Nagyon erős istenkapcsolat kell ahhoz, hogy megfelelő módon fel tudjuk dolgozni a gyászt" - említette Nagy Enikő Zelma. Elmondása szerint két segítőjével arra próbálnak figyelni a foglalkozások során, hogy melyek a résztvevők igényei. „A legtöbb problémára a beszélgetés során derül fény. Jelenleg hét tagja van az önsegélyező csoportnak, a környékbeli falvakból is vannak rendszeres látogatók. És van már olyan tapasztalatunk, hogy nagyon szorongva érkezett valaki, és felszabadultan távozott, hiszen valami újat, valami jót vittünk az életébe" - zárta a beszélgetést a szociális testvér.

Mindenki előtt nyitott a kapu

A Szociális Testvérek Társasága által működtetett kiscsoport szeretettel várja azokat a személyeket, akiket megszomorított bármilyen gyász vagy veszteség, hogy egymás támogatóiként enyhítsék a fájdalmat és szomorúságot, keressék a továbblépés lehetőségeit. A találkozások helye a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia hittanterme, a foglalkozások kéthetente, hétfőnként zajlanak 18 és 19.30 óra között. Az első találkozások október 14-én és 28-án voltak, további együttléti alkalmak, november 11., 25. és december 9. Érdeklődni a 0746-138763-as telefonszámon, illetve a nagyzelma@gmail.com drótpostacímen lehet.

Rédai Botond, Székelyhon.ro, 2013.11.05.