2016.06.14
Torontóból, Klagenfurtból, Bécsből, több magyarországi településről, valamint Románia legkülönbözőbb részeiről, többek között Gyergyószentmiklósról, Szépvízről, Medgyesről, Erzsébetvárosból, Csíkszeredából, Kolozsvárról, Botosani-ból, Focsani-ból, Bukarestből érkeztek a hívek és vendégek, mintegy 370-en, a szamosújvári örmény búcsúra, amelyre a helybeli közösség Esztegár János gondnok vezetésével szinte emberfeletti erőfeszítéssel, rengeteg munkával és szeretettel készült.
Az örmények apostolának, Világosító Szent Gergelynek az emléknapján, szombaton, június 11-én tartották Szamosújváron az erdélyi örmény katolikus közösség búcsúünnepét. A főtéri Szentháromság-templom padjai megteltek a közelről és távolról érkezett örmény leszármazottakkal (ahogy a prédikációban Gál Hunor szónok fogalmazott: „örmény magyarokkal, magyar örményekkel, székelyekkel”, s bár ő nem említette, de ha már ilyen árnyalt kategóriákban gondolkodunk, akkor méltatlan volna elfeledkezni a román örményekről, örmény románokról, románokról, és persze a magyarokról, akik jelen voltak az ünnepségen). Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ország minden részéről érkeztek a vallási ünnepségre hívek. A szent liturgiára Szamosújvárra érkezett az örmény apostoli kormányzó, dr. Jakubinyi György Miklós, a szentmise főcelebránsa a helybéli örmény katolikus általános helynök, Szakács Endre volt, akivel együtt celebrálta a szentmisét Gál Hunor plébániai adminisztrátor Gyergyószentmiklósról, Babota Tibor medgyesi plébános, az erzsébetvárosi örmények lelkipásztora, Küsmődi Attila szamosújvári plébános, Fechetă Jenő OFM Désről, jelen volt Datev Agopian örmény gregorián apostoli érsek Bukarestből, valamint a szamosújvári Hruban Alexandru görögkatolikus főesperes.
Szentbeszédet a gyergyószentmiklósi örmény lelkész mondott. Gál Hunor az ünnep központi személyiségéről, Világosító Szent Gergelyről emlékezett meg, aki nem hadvezér volt, nem király, de mégis úgy tekintenek rá az örmény közösségekben, mint a magyarok István királyra; mindkettejüknek az evangélium világosságát (is) köszönhetik közösségeik. Az erdélyi örmény kis közösségek jelenlegi helyzetét és mindenkori túlélését a szónok párhuzamba állította egy örmény népmesével, amely a testrészek fontosságát volt hivatva bemutatni, a párhuzamelemeknek közös tanulságot tételezett: a túlélést és megmaradást egyértelműen az befolyásolja, hogy mennyire szolgálják az egyes tagok s a közösségek Istent és egymást. Szent Gergely alakját kell minden hívőnek magában hordoznia, s egyfajta „szent Gergellyé” válnia, az evangélium világosságát kell közvetíteni a világban és a világnak. Az evangéliumi példázatra utalva mondta Gál Hunor, hogy a világosság közvetítése akkor történhet meg, ha a vékák alá rejtett mécsest előveszik dughelyéről, a hegyen épült város pedig felvállaltan pompázik a maga valójában. A népünkben való megmaradás útja – zárta beszédét a szónok – Szent Gergely követése, a kereszt hordozásával való eljegyzés.
A liturgián a Molnár Anna vezette helybéli örmény kórus énekelte az egyházi énekeket, továbbá a Kolozsvári Magyar Állami Opera művésze, Kirkósa Júlia, valamint Molnár Mária is szólót énekelt, emelve a különleges emléknap hangulatát. Az ünnepi szertartás végén az örmény apostoli kormányzó, Jakubinyi György szólt két nyelven az ünneplőkhöz, megemlékezve az örmény genocídium évfordulójáról, köszöntve az egybegyűlt híveket, s az örmény apostol áldását kérve minden jelenlévőre. A búcsús szentmisén nemcsak a közösség vallási, hanem világi elöljárói is jelen voltak, hiszen a liturgián részt vett többek között Örményország nagykövete, Hamlet Gasparian és Ashot Grigorian konzul is, valamint az országos örmény önkormányzat vezetője, Varujan Vosganian, az országos örmény kisebbségi csoport vezetője, Varujan Pampuccian, Sebesi Karen Attila, a kolozsvári örmény szervezet elnöke, Vákár István megyei tanácsos, valamint egyéb helybéli és távolból érkezett világi méltóságok is.
A búcsús szent liturgiát követően az örmény katolikus plébánián bemutatták a város egykori szülöttének, Szongott Kristófnak a Szamosújvár szabad királyi város (1700–1900) című műve második kötetét, illetve a Genealógiát, amelyet Andrea Ghita fordított románra, továbbá Andreea Tănase munkáját, amely az Armenians in Romania – The Studies of the People Close to Us címet viseli. A kulturális program részeként a jelenlevők megtekinthették Simó Júlia sepsiszentgyörgyi művész örményruha-kiállítását az örmény székhelyen, valamint örmény motívumokkal készült fafaragásokat is.
(dg)
Vasárnap, 25. szám
Fotók: Gherla Info
