2014.09.11
MKA londoni magyar katolikusok vendége volt Jakubinyi György érsek szeptember 5–9. között. Erről a látogatásáról beszélgetett a Gyulafehérvári Főegyházmegye főpásztorával Bereczki Silvia sa.
Melyek ennek a látogatásnak az előzményei?
A magyarok angliai főlelkésze, Csicsó János, minden évben részt vesz a csíksomlyói búcsún. Tavaly ott keresett meg, és elmondta, hogy az utóbbi időben az Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesületében (az ARKME-ben) minden évet egy-egy nagy – akár egyházi, akár világi – személyiségnek szenteltek, és a 2012–13-as Mindszenty-év után a 2013–14-es évben Isten szolgája Márton Áronra emlékeznek. Ezért döntöttek úgy, hogy a záróünnepségre harmadik utódját hívják meg. Én – Márton Áron iránti különös tiszteletből is – igent mondtam.
Miben állt ez az ünnepség?
A Márton Áron-év zárómomentumaként szeptember 6-án az ARKME székhelyén előadást tartottam nagy püspökünk személyiségéről és életének jelentőségéről, különös hangsúlyt fektetve a határon túliak szempontjaira.
A résztvevők nagy érdeklődéssel kapcsolódtak be; a diaszpórában buzgósággal és nem létszámmal mérjük az odaadást. Novemberben lesz még egy előadás Márton Áronról, amelyet Kovács Gergely, a szenttéavatási ügy posztulátora fog tartani. Könyveket is árusítanak Márton Áronról, és a szentté avatásért végzett ima szövegével szórólapokat osztogattunk (ebből 250-et már egy évvel ezelőtt, a csíksomlyói búcsúkor elküldtem Londonba).
Szeptember első vasárnapja többszörös ünnepnek számított a londoni magyar katolikusok körében.
Igen, az ezeréves határon túl élő magyarok körében rég, de legalábbis a II. világháború óta hagyomány, hogy Szent István ünnepét nem a napján tartják, ugyanis augusztus 20-ára akik tehetik, Budapestre utaznak az ottani ünnepségekre. Ebből a megfontolásból döntöttek a londoni magyarok úgy, hogy minden évben szeptember első vasárnapján tartják meg ezt az ünnepet.
A szentmisén, Nichols Vincentwestminsteri érsek-bíboros és Cserháti Ferenc, a határon túli magyarok látogató püspöke engedélyével megbérmáltam hat magyar fiatalt, ebből négyen egy családból voltak (a legkisebb most lett elsőáldozó, ő még nem érte el a bérmálási korhatárt). Az ünnepségnek része volt a már hagyománnyá vált Szent István-napi kenyér megáldása is. A szentmisén és utána a körülbelül száz személyes magyar ebéden részt vett Szabadhegy Péter, a hithű katolikus, nagy-britanniai magyar nagykövet is családjával, feleségével és öt gyermekével. Továbbá az Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesülete hatvanéves jubileumát is most ünnepelték a Szent István Házban. Az ARKME 1954-ben alakult.
A London délnyugati részén székelő, törvényszékileg bejegyzett egyesület ad otthon az angliai magyar főlelkészségnek, ott biztosítanak kápolnát is a hétköznapi szentmisékre, vasárnaponként pedig ugyanannak az épületnek egy nagy termében ünneplik az eukarisztiát. Rendkívüli ünnepeken, mint amilyen most a Szent Istvánra való emlékezés is volt, a northfieldsi (angol) plébánia Szent Péter és Pál templomában celebrálják a szentmisét.
Az ARKME minden évben Szent István-díjban részesít valakit a magyar egyházközségben kifejtett tevékenységéért. Eddig mindig idősebb tagok kapták a díjat, de idén egy fiatal tagot is kitüntettek. Nagyon tisztelem őket, hiszen önerőből tartják fenn az egyesületet és a székhelyet is, és a láng, amit akkor az alapítók gyújtottak, ma is ég.
Érsek úr látogatást tett Nichols Vincent bíborosnál is…
Ez az ismeretség régebbre nyúlik vissza: 1997-ben, amikor a mai westminsteri érsek-bíboros, metropolita még segédpüspök volt, meghívott Londonba egy háromhetes angol nyelvkurzusra. Most pedig szeptember 5-én egy háromnegyed órás fogadás megtiszteltetésében volt részem.
Hogyan látja az angol bíboros a magyar közösséget?
A szentpáli elv alapján, miszerint „itt nincs már többé görög és zsidó, nincs körülmetéltség és körülmetéletlenség, nincs barbár, szkíta, szolga és szabad, hanem Krisztus minden, mindenkiben“ (Kol 3,11), Londonban minden nemzetiségi lelkészség, így a magyar is, élvezi a főegyházmegye támogatását: a lelkész annak alkalmazottja, és Cserháti Ferencnek, a határon túli magyarok látogató püspökének a feladata e téren csupán az, hogy papot keressen a magyar hívek számára. A jelenlegi római katolikus főlelkész, Csicsó János, moldvai magyar csángó, Bákóban született 1971-ben, Nagypatakról származik. Teológiai tanulmányait Pécsett végezte, és ott is szentelték pappá 1999-ben. 2011-ben Cserháti Ferenc püspök kérésére megyés főpásztora elengedte, és azóta ő az angliai magyarok főlelkésze, ott tartózkodását idén meghosszabbították újabb három évre. Angliában jelenleg három magyar lelkész van: a londoni főlelkészen túl ott él még előde, a rövidesen 89. születésnapját ünneplő Tüttő György atya, valamint Londontól északra működik Fülöp Menyhért.
Milyen benyomásokkal távozott londoni látogatásáról?
Londonban éreztem, hogy az angol katolikus egyház még a Newman bíboros boldoggá avatásának lázában él. Az a tény, hogy XVI. Benedek pápa az első hivatalos angliai pápalátogatás alkalmával, 2010. szeptember 19-én a birminghami Cofton parkban személyesen avatta boldoggá Newman bíborost, nagyon megerősítette öntudatukban az angol katolikusokat. Különleges pillanatok voltak azok, amikor a közösség néhány tagja odajött hozzám és elmondta, hogy Erdélyből, Székelyföldről származik. Érdekes volt látni azt is, hogy bár hivatalosan az ARKME katolikus egyesület, más felekezetű magyarok is otthonra találnak benne, mint például egy nyugalmazott evangélikus püspök is, aki rendszeresen jelen van az ünnepségeken. Annak örömével tértem haza, hogy a hit idegenben is összetartja az embereket, és hogy a Londonban élő magyar emigráns közösség és fiatal családok is tartoznak hozzá.
Vasárnap
Szent Istvánt ünnepelték Londonban
Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel emlékeztek az Angliában élő magyarok szeptember első vasárnapján Szent Istvánra Londonban, a northfieldsi plébánia Szent Péter és Pál-templomában. Megünnepelték az Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesülete (ARKME) hatvanéves jubileumát is a Szent István Házban.
Hosszú évek óta hagyománnyá vált, hogy államalapító királyunkat nem augusztus 20-án ünnepelik az Angliában élő és dolgozó magyarok, hanem szeptember első vasárnapján – tájékoztatta a Magyar Kurírt Csicsó János londoni magyar főlelkész.
Idei fővendégük Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke volt. Szentbeszédében minden magyar testvért arra buzdított, hogy kövesse az első magyar szent család példáját.
A szentmise keretében hat magyar fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét, akiket arra biztatott, hogy Krisztus sziklájára alapozzák az életüket a Szentlélek segítségével.
A szentmise után felköszöntették Tüttő György atyát, aki szeptember 26-án ünnepli 89. születésnapját. Horvát Mária és Szabó Tamás Szent István-díjban részesült, a magyar közösségért végzett munka elismeréseként.
Szeptember 5-én Jakubinyi György érsek látogatást tett Nichols Vincent bíborosnál, megköszönve a magyar katolikusoknak nyújtott mindenkori segítséget.
Szeptember 6-án Márton Áron püspökről tartott előadást a gyulafehérvári főpásztor. Felidézve a vértanú püspök életét, kiemelte a katolikus egyházhoz, a magyarsághoz való hűségét, és felhívott mindenkit, hogy imádkozzanak Márton Áron püspök boldoggá avatásáért.
Magyar Kurír, 2014. szeptember 10.