Tamás József 18 éve segédpüspök

 
Tizennyolc esztendeje, hogy Tamás József gyulafehérvári segédpüspököt – főegyházmegyénk általános helynökét és Valabria címzetes püspökét – 1997. március 1-jén szentelte püspökké dr. Jakubinyi György érsek a csíksomlyói Sarlós Boldogasszony kegytemplomban.

Jóllehet Madéfalván született, Csíkszentsimonban nőtt fel, mindenképpen a csíki székely katolikus nép örökségét hordozta és ápolta kisszeminarista (1958–1962) és nagyszeminarista (1962–1968) korában is. Mindkét gyulafehérvári szemináriumban kitűnt buzgóságával, Isten- és felebarát-szeretetével, istenadta tehetségével. Isten szolgája, Márton Áron püspök szentelte pappá Gyulafehérváron 1968. április 21-én. Négyévi medgyesi káplánsága, majd hat és fél évi tűri plébánossága alatt megnyerte az akkor üldözött román görög katolikus hívek rokonszenvét is, akiket kiszolgált.  Márton Áron püspök 1979 januárjától a Hittudományi Főiskola lelkiigazgatójának nevezte ki. Ebben a feladatban 1979 januárjától 1997 őszéig működött. Volt növendékei – négy egyházmegye papjai – hálásan emlékeznek lelkiatyjukra. A gondviselés 1996. december 18-án segédpüspöki tisztségre hívta.
Püspökké szentelésének tizedik évfordulóján érsek atyánk levélben köszöntötte, melyben felelevenítette, hogy „Püspökké szentelését Csíksomlyón kérte, a csíksomlyói Szűzanya lábánál, mert főegyházmegyénk hívő népének ez a legnagyobb zarándokhelye. Püspöki jelmondata is sokatmondó: »Legnagyobb a szeretet!« (1 Kor 13,13)”
A püspökszentelés szertartását végző érsek ünnepi szentbeszédében hangsúlyozta: „Miért Csíksomlyón szenteljük a segédpüspököt, miért nem a gyulafehérvári székesegyházban? Méltó és igazságos, hogy a segédpüspök ott szentelődik, ahol székelni fog, és ahova magyar–székely népünk eljön mindig a Szűzanya lábaihoz, hogy megossza vele örömét és bánatát, s áldását kérje a jövőre. És van ennek még egy mondanivalója; a Boldogságos Szűzanya nemcsak az anyaszentegyháznak az anyja, de ugyanakkor minden püspöknek, papnak és megkeresztelt hívőnek is az édesanyja, s a püspökök eszményképe.”

Tamás József közvetlenül püspökké szentelése után mondotta: „Hiszem és vallom, hogy a szeretet az egyetlen út, amely az embert és az emberiséget kivezeti mindig azokból a veszedelmekből, amelyeket nagyon sokszor saját maga kovácsolt. Hiszem és vallom, hogy az ember csak addig ember, amíg szíve van, és életét tudja adni mások szolgálatára. József vagyok, a ti testvéretek – vallom én is együtt az egyiptomi Józseffel, és tetteimmel, püspöki működésemmel szeretném ezt igazolni.”

Áldásos tevékenységét csíkszeredai székhellyel – mint a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke és általános helynöke – fejti ki. A liturgikus és egyházzenei bizottság mellett a katolikus média támogatója. Fővédnöke volt a Krisztus világossága című katolikus családi havilapnak, ezután a Krisztus világa védnökségét vállalta el. Püspök atyánk mindennapjai bizonyítják, hogy az ő szívében is ég a szeretet a hívekért, paptestvéreiért, főpásztoráért, egész erdélyi székely–magyar népünkért.

Munkásságát Magyarország elnöke is figyelemre méltatta, és 2014. november 12-én a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta a tiszteletére rendezett ünnepségen.

Tamás József püspökké szentelése 18. évfordulóján papok és hívek egyaránt mondjuk: 

Isten éltesse, püspök úr, „mindannyiunk és az egész Anyaszentegyház javára”!

Darvas-Kozma József, http://dkjozsef.blogspot.ro/