2014.08.09
Templombúcsút tartottak, fogadalmi ünnepet ülnek
Jézus Tábor-hegyen történt megdicsőülésének ünnepe magyar nyelvterületen a szentírási mellett történelmi emléket is őriz. Urunk színeváltozásának jeles napja a nyikómalomfalvi plébániatemplom búcsúja, Atyhában pedig dologtiltó, fogadalmi nap.
Nyikómalomfalván a templomünnep egyben a családi együttlétek alkalma is. Ilyenkor messze földrol hazatérnek az elszármazottak, és az időseket is bekapcsolják. Vasárnap a búcsús szentmise szónoka, Kovács Sándor kanonok, kolozsvári foesperes-plébános a szentírási eseményeket idézve kiemelte: „Az apostolok nem tudtak Jézus arcába nézni. Ez érthető, mert az isteni dicsőség
vakít; ereje, szépsége, mélysége és felbecsülhetetlen értéke van. Boldog magafeledésben kiáltottak fel: Uram, jó nekünk itt lennünk! Az isteni fénnyel, amely vonz, nem lehet betelni: élet és erő van benne. Hála Istennek, ma is vannak emberek, akik kívánkoznak, vágyódnak az isteni fény után. Akiknek nem elég a mindennapi élet robotolása, a verejték, a munka, hanem életüket az isteni fénnyel próbálják fuszerezni.”
ERŐSÍTSEN
„Nincs idő örökre fennmaradni a hegyen, boldog gondatlanságban szemlélni az isteni ragyogást. Lent várnak rájuk, menniük kell. Az Úr Jézus 33 évet élt a földön, és ebből csak néhány perc volt az isteni ragyogásé. Sajnos mi is így vagyunk a mindennapi életben, kevés az isteni ragyogás, de annál több a megpróbáltatás, a szenvedés, a beteggondozás – még kis egyházközségben is, ahol sokszor váratlan tragédiák szedik az áldozatokat.” De az a pár pillanat megerosítette az apostolokat ott a Tábor hegyén. Engedjük, hogy minket is erősítsen meg! Annyit kapunk az örömből, kegyelemből, vigasztalásból, nyugalomból, hogy az élet szürkeségében el ne vesszünk, és ennyit kell is keresnünk. Kell keresnünk a templomot, a csendes perceket. Kell a vasárnapi szentmise, a gyakori szentáldozás, a napi ima, a sok fohász, az Istenre gondolás. Hogy ne legyünk az élet búskomorjai, letört emberek.
FOGADALMI ÜNNEP ATYHÁBAN
A dologtiltó napot az ősök engesztelésnek szánták: a múlt század elején számos veszteség érte a falut. Harangjai „háborúba mentek”, egy szélvihar alkalmával pedig ledőlt a templomtorony. Újjáépítésére 1927-tól kerülhetett sor. A nehéz gazdasági helyzetet tetézték az egymást követő tűzvészek és természeti katasztrófák. Feljegyezték: a falu „szükségesnek tartja a sok biztosítótársaság mellett, hogy a Jóistennel is biztosítsa” magát. 1928 augusztusának első vasárnapján ültek először fogadalmi ünnepet, amelyet az elmúlt évekig kivonulással, szabadtéri misével tartottak meg augusztus 6-án a Fenyves fölötti, korábban emlék-, majd fogadalmi kápolnánál. Szerdán a 11 órakor kezdődő liturgiára a templomban kerül sor, hogy megkönnyítsék az idősek részvételét – tudtuk meg Gergely Géza c. esperestől, atyhai plébánostól.
Nándorfehérvár emlékezete
III. Kallixtus pápa rendelte el hálaünnepül annak emlékére, hogy Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésével a magyar seregek 1456-ban Nándorfehérvárnál gyozelmet arattak a törökök felett – híre két héttel késobb, augusztus 6-án érkezett meg a pápai udvarba. Ennek emlékét hirdeti az egész világon a déli harangszó is.
Molnár Melinda, Udvarhelyi Híradó, 2014. augusztus 5.