Életének 98. évében február 27-én elhunyt Simon Erzsébet, M. Pongrácia mallersdorfi ferences nővér, aki számos helyen szolgált életében: kórházban, érsekségen, de szíve mindig a székelyudvarhelyi ferences közösségbe húzta.
Simon Erzsébet a Maros megyei Baczkamadarason született 1921. május 20-án nyolc gyermekes család második gyermekeként. Szülőfalujában református felekezeti iskola volt, Pongrácia nővér ott kezdte el tanulmányait, hittant tanulni viszont nem volt lehetősége. 1931-ben édesapja tragikus halála után a család széthullott. Az egy éves öccse kivételével mindegyik gyermek egy-egy gazdagabb rokonhoz került. Ő egy három gyerekes családban vigyázott a gyermekekre. Iskolai tanulmányai ekkor megszakadtak, még a harmadik osztályt sem tudta befejezni.
1934-től Marosvásárhelyen dolgozott háztartásban. Ott belekapcsolódott a „Márta-körbe”, amelynek heti összejövetelei a Mallersdorfi Nővérek iskolájában volt. 1935-ben volt elsőáldozó: aznap este hazafelé menet az a gondolata támadt, hogy belépne a zárdába. 1938-ban bérmálkozott, s bár már nagykorú volt, mégsem akarta édesanyját megbántani és engedélye nélkül zárdába menni. 1941-ben lépett be végül Kolozsváron a kolostorba. Itt folytatta elmaradt iskolai tanulmányait, és párhuzamosan két éves betegápolási tanfolyamot végzett, közben dolgozott a klinikán.
1943. szeptember 8-án öltöztették be, az első noviciátus év elteltével 1944. szeptember 14-én mallersdorfi anyaházba érkeztek, mint menekültek. Itt az anyaházba behozott katonákat ápolta két olyan nővérrel, akik előzőleg Kolozsváron dolgoztak. 1945 novemberében jött vissza Erdélybe, majd Nagyváradon maradt 1946-ig. Rövidesen Marosvásárhelyre helyezték, ott az egyetemi klinikán teljesített szolgálatot.
1947. június 29-én tette le első fogadalmát. 1949-ben a rendek feloszlatása után civilben tovább dolgozott az egészségügyben 1959-ig. 1992. november 11-én költözött Székelyudvarhelyre az újraindult közösségbe. 1993-ban, 72 évesen a gyulafehérvári érsekségre ment háztartásbeli munkát végezni. 84 évesen visszautazott Székelyudvarhelyre és, amíg erejéből kitelt, miseruhákat, stólákat varrt, amelyeket a közösség továbbadott plébániákra.
2012 óta ágyban fekvő beteg volt, 2019. február 27-én déli 12 órakor visszaadta lelkét Teremtőjének. Temetése 2019. március elsején lesz a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplomban a lelke üdvéért bemutatott szentmise után.
Gyászjelentés
romkat.ro