Örökös szentségimádási nap és ima papi hivatásokért

Amikor Haynald Lajos erdélyi püspök 1859-ben rendelkezett az örökös szentségimádás megújításáról, körleveléből kitűnik, hogy annak régi hagyománya volt főegyházmegyénkben. Isten szolgája Márton Áron püspök 1939. december 20-án kiadott körlevele meghatározza az örökös szentségimádás rendjét, a napjainkban is érvényben lévő beosztását Jakubinyi György érsek 1998-ban szabályozta.
Az örökös szentségimádás indulási helye nem lehet más, mint a gyulafehérvári érseki palota kápolnája. A 2021. január 1-jén tartott örökös szentségimádásba az érsek, segédpüspök, ny. érsek és a központi szolgálatban álló papok mellett az érsekség több alkalmazottja is bekapcsolódott. Az érseki kápolnában tartott szentségimádáson mintegy útjára indult az Uram, küldj munkásokat aratásodba! Imádkozzunk papi hivatásokért! imafüzet, amelyből még karácsony előtt minden plébániának négy példányt ajándékozott az érsek és a segédpüspök.

A január 1-jén 18 órakor ünnepelt szentmisén Kovács Gergely érsek utalt a 2020-as év utolsó körlevelében közzétett felhívására, hogy 2021-ben a főegyházmegye papjai és hívei minden hónap első szombatján és az örökös szentségimádási napon imádkozzanak papi hivatásokért. A hivatás Isten ajándéka, de a hivatások gondozása és az, hogy életpéldánkkal és imáinkkal segítsük fiataljainkat, mindannyiunk felelőssége.

Az örökös szentségimádást lezáró szentmisében az érsek azt kérte, hogy a hívek ne csak kötelességnek tekintsék a hivatásokért való imát, hanem – ahogy Ferenc pápa fogalmaz – váljanak élő, buzgó, örömteli közösségekké, amelyek képesek felkelteni a fiatalokban a vágyat, hogy Istennek és a nép szolgálatának szenteljék magukat.

    

   

   

Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség | Facebook