Körlevél VIII. - 2005. október 30. - Szent Erzsébet-napi gyűjtés

Valamennyi Tisztelendő Plébánia Hivatalnak

Székhelyükön

A nehézségek és próbatételek esztendeje volt a mostani nagyon sok embertársunk számára. Természeti csapások: árvizek, szökőárak, földrengések tették földönfutóvá egyik pillanatról a másikra az emberek ezreit. Vidékünkön is pusztított az árhullám, amely nagyon sok embertestvérünknek egy emberöltőn át megvalósított eredményét tette tönkre.

A körülmények arra kényszerítettek, hogy valamennyi alkalommal a Ti segítségeteket is kérjük. Főegyházmegyei gyűjtéseket szerveztünk a bajbajutottak megsegítésére, amelyek túl nagy próbatételt jelentettek elszegényedő és anyagi gondokkal küszködő híveinknek.

Főegyházmegyénkben hagyomány, hogy Árpádházi Szent Erzsébet ünnepét megelőző vasárnap Caritas-gyűjtést szervezünk templomainkban. Az idén erre a gyűjtésre november 13-án kerül sor. A kapott adományokat az idős emberek karácsonyának boldogabbá tételére fordítjuk.

Szeretettel kérjük a Paptestvéreket, hogy november 6-án minden templomban olvassák fel az alábbi felhívásunkat. A november 13-i gyűjtést követően a begyűlt összeget jegyzőkönyv ellenében adják át a főesperesi hivatalnak. Főesperesi központjaink összesítsék a kerületek valamennyi plébániájának gyűjtési eredményét és utalják át a Caritas bankszámlájára (Caritas Arhidiecezan Romano Catolic Alba Iulia, RO42 RNCB 1100 0000 0046 0034 BCR ALBA IULIA).

Az összesítést tartalmazó kimutatás egy példányát a főepres urak küldjék meg érseki hivatalunknak is.

Segítő közreműködésüket ezúton is köszönjük!

Tisztelendő Testvéreim!

Kedves jó Hívek!

Évenként visszatérő esemény és főegyházmegyénkben kialakult gyakorlat, hogy november hónapban, Árpádházi Szent Erzsébet ünnepét megelőző vasárnap Caritas-gyűjtést tartunk. A hívő ember életéhez hozzátartozik, hogy Isten iránti szeretetét nemcsak imádsággal, a törvények megtartásával, hanem embertársai iránt tanúsított szeretettel és ebből fakadó jócselekedetekkel is kimutatja.

Mindennapi életünk természetes velejárója, hogy örvendünk az örvendezőkkel és együtt szomorkodunk a szomorúakkal. Azt is feladatunknak tekintjük, hogy lehetőségeink szerint segítünk a nélkülöző – rászoruló testvéreinken.

Az idei évben többször zúdult megpróbáltatás nemcsak távoli, hanem vidékünkön, sőt közvetlen környezetünkben élő testvéreinkre is. Minden egyes alkalommal felhívással fordultam hozzátok, hogy közös összefogással segítsünk bajbajutott testvéreinken.

Felhívásomra megértéssel és bőkezű adományozással válaszoltatok. Minden eddigi adományotokért őszinte köszönetet mondok és viszonzásul a legnagyobb ajándékot – Isten gazdag áldását kérem.

Még távol van, de mindannyian reménykedve várjuk a karácsony örömét és megbékélést hozó szent ünnepét. Krisztus születésének ünnepéhez közeledve az örömszerzés egy sajátos útját jelöli meg mostani Szent Erzsébet napi gyűjtésünk célja. Adományozzunk idős, nélkülöző és magányos testvéreink karácsonyára. Olyan sok az egyedül maradt, elhagyatott, beteg, kitaszított idős testvér. Szeretnénk, ha a karácsony igazi ünnep lenne a magányban és elhagyatottságban élő idős testvéreinknek is. Elsősorban a köztünk élőkre gondolunk. Ezek a testvéreink sokat fáradoztak egy életöltőn át. Vannak, akik végigélték a két háború borzalmait és a kommunista diktatúra szörnyű elnyomását. Sok áldozatot hoztak azért, hogy gyermekeik, unokáik nemzedéke jobb élethelyzetnek örvendjen. Ők azok, akik elfáradtak, erejük és egészségük megromlott. Alacsony nyugdíj mellett sokszor a legszükségesebb életfeltételekkel sem rendelkeznek.

Az ószövetségi szentíró így figyelmeztet: „Szívedből, lelkedből tiszteld apádat, s anyád fájdalmait soha el ne feledd. Gondolj arra, hogy általuk létezel, hogy hálálod meg, amit veled tettek?” (Sir 7,27-28)

November 13-án, jövő vasárnap adományaitokkal próbáljátok legalább egy ünnep erejéig meghálálni az előttünk járt generáció fáradozásait. Közös összefogásunkkal tegyük emlékezetessé karácsonyukat. Adjunk azok helyett is, akik messzire költöztek idős szüleiktől, s azok helyett is, akik ugyan a közelben élnek, de lélekben távolabb, mint az elköltözöttek. Adjunk csekély anyagi javainkból, hiszen ilyen jellegű kincseinket úgyis a moly rágja és a rozsda emészti meg. Ha megosztjuk ezeket a nélkülözőkkel, akkor ezáltal sikerül örökérvényű kincseket szerezni a mennyben.

Adakozásotokat áldja meg a Gondviselő Isten! Adjon mindenkinek áldott karácsonyt, békét és megelégedettséget a családi otthonaitokba! Isten áldja és oltalmazza Erdély népét!

Ehhez kérjük Árpádházi Szent Erzsébet égi közbenjárására az Úr Isten bőséges kegyelmét.

Fogadjátok előzetes köszönetnyilvánításomat az idős testvéreinknek szánt adományaitokért és egyben szívből küldöm főpásztori áldásomat.

Gyulafehérvár, 2005. október 30.

† György s.k.

érsek