2010.03.08
A romániai püspökök ötévente szokásos vatikáni látogatásáról több ízben hírt adtunk. Ezúttal dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érseket kértük, ossza meg a főegyházmegye híveivel mindazt, amit tudni kell egy ilyen hivatalos látogatásról, annak menetéről, programjáról, eredményeiről és arról, ami számára fontos volt a látogatás során, illetve ami a híveknek érdekes és fontos lehet, valamint beszéljen tapasztalatai alapján – hiszen ő immár negyedszer vesz részt ilyen látogatáson.
Jakubinyi érsek tanári múltjáról árulkodó módon pontosan készült a beszélgetésre: precízen előkészített anyagot nyújtott át, takaros iratcsomót, egyrészt az interjút segítendő, másrészt a felvett anyag későbbi, írásos rendezését dokumentálandó. Ebből az anyagból tudhattuk meg, hogy a CER (a Romániai Püspöki Kar) 1991-ben alakult, jelenleg 11 megyéspüspök és ezek öt segédpüspöke a tagja, a három nyugdíjas főpásztor azonban nem az. Így Bálint Lajos érsek, Tempfli József és a görög katolikus George Guţiu nyugalmazott püspökök nem vesznek részt se a püspökök tanácskozásain, se a vatikáni látogatásokon.
A romániai püspökök a változás után 1991-ben jártak először ad limina látogatáson a Vatikánban, majd 1996-ban és 2003-ban. Az ötéves ciklus azért bomlott meg kétszer is, mert közbejöttek a 2000. jubileumi év ünnepségei és eseményei, majd később II. János Pál pápa betegsége: ezek két évvel későbbre tolták ki a látogatásunkat. Most, 2010-ben tehát nem „ötéves” (quinquennale) jelentésünket tettük meg, hanem nyolc év eseményeiről számoltunk be. A romániai püspökökhöz csatlakozott Moldávia Chişinău székhelyű egyházmegyéjének katolikus püspöke, Anton Coşa is, aki országát egyedül képviseli: egyházmegyéje 20 000 hívőből áll, akiket négy nyelven: lengyelül, románul, oroszul és németül pásztorolnak. A vatikáni ad limina látogatáson a romániai katolikus püspökök közül négyen először vettek részt ilyenen: Böcskei László váradi és Schönberger Jenő szatmári püspökök mellett Mihai Frăţilă és Vasile Bizău görög katolikus segédpüspököknek (ők a fogaras-gyulafehérvári egyházmegyét képviselik) is ez volt az első ilyen jellegű útja.
A püspökök együtt látogatják meg a vatikáni hivatalokat, köztük a vatikáni Államtitkárságot, a Hittani Kongregációt, valamint a nevelésügyi, a keresztények egységével, a pasztorációval, társadalmi kommunikációval stb. foglalkozó tanácsokat. A romániai püspöki kar közös találkozóin a használt nyelv a beszélgetések során az olasz volt, de amikor Jakubinyi érsek segédpüspökével, Tamás Józseffel a minden püspök számára biztosított magánfogadáson vett részt a pápánál, a német nyelvet használták. Február 8-án délelőtt voltak püspökeink a pápánál, külön belépőjegyet kaptak, amelynek alapján beléphettek.
A pápa rám nézett és azt mondta: „Sie haben ungarisch als Muttersprache” – Önnek a magyar az anyanyelve. Én azt válaszoltam: „Ja, Heiliger Vater, Ungarisch als Muttersprache, Rumänisch als Staatsprache und Deutch als Kultursprache”, azaz: Igen, szentséges atya, a magyar az anyanyelvem, a román az ország nyelve és a német a kultúra nyelve”. Ezt követően készültek a hivatalos fényképek: először a pápa és én, majd a pápa és Tamás József, végül a pápa és a két püspök. Ezután leültünk, s kezdődött a 15-20 perces magánbeszélgetés, amin a pápán és rajtunk kívül senki nem volt jelen. Először is köszönetet mondtam, hogy elfogadta a meghívást millenniumunkra és delegátust küldött. Külön megköszöntem, hogy Rodé bíboros úr magyarul is szólt a hívekhez. Megköszöntem, hogy főegyházmegyénk papja, Kovács Gergely, aki a Vatikánban dolgozik, szintén része volt a Gyulafehérvárra érkezett ünnepi delegációnak, a „missio pontificia”-nak. Megemlített fájdalmunkat: hogy a millenniumra kértük vissza régi nevünket, az erdélyi nevet, de a Szentszék nem adta meg, úgy ítélte, ez nem „időszerű”. Említettem korábbi sérelmünket is, amely még 1990–1991-ből való, amikor metropolita-tartományt kértünk, és csak a felét teljesítette a szentatya: exempt érsekség lettünk, fél millió magyar, a másik fél millió maradt Bukarestnek alárendelve. A salamoni döntés dühítette mind a magyarokat, hiszen nem ezt kértük, mind a románokat, akik úgy vélték, a lengyel pápa magyarbarát, és elszakította egyházilag Bukaresttől Erdélyt. Mindezekre a pápa nem válaszolt. A szentatya végig jóságosan mosolygott.
XVI. Benedek pápának a püspökök közös ajándékot is vittek, ezt a püspökkari konferencia elnöke, Ioan Robu bukaresti érsek adta át, egy nagyváradi ikonfestőnek a feltámadt Jézust ábrázoló, másfél méter magas, 90 cm széles képét. A pápa február 12-én, pénteken, a látogatás utolsó előtti napján délben fogadta a romániai főpásztorokat. Olasz nyelven olvasta fel nekik szóló beszédét, amelyet román fordításban minden püspöknek átnyújtott búcsúzáskor egy mellkereszt kíséretében, amely a kreuzlingeni apátság Vatikáni Múzeumban őrzött keresztjének másolata (aranyozott ezüst). Beszédében a pápa a romániai püspökök lelkére kötötte, fontos feladatként jelölte meg a hit megőrzését és továbbadását, a keresztény családok védelmét és támogatását, a keresztény értékek érvényesítését a társadalomban. Kitért az ortodoxok és katolikusok közötti párbeszéd fontosságára is. Utalt arra is, hogy a romániai főpásztorok különféle szertartású közösségek élén állnak, amelyeknek mély gyökerekkel rendelkező hagyományai gazdagságukkal a szeretetközösséget szolgálják. Hangsúlyozta: a püspökök fordítsanak nagy gondot a hitoktatásra, a szentségekre való felkészítésre, a Szentírásra, a katolikus egyház katekizmusának ismertetésére, az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásainak, valamint a II. vatikáni zsinat tanításának s a pápai enciklikáknak az ismeretére. A lelkipásztori program nagy elkötelezettséget igényel minden nemzetiségű és szertartású katolikus lelke javát szolgálva. Ehhez szükséges tanúságot tenni az egységről, őszinte párbeszédet folytatni és ténylegesen együttműködni. Ne feledjék – mondta a pápa –, hogy az egység elsődlegesen az egyházat vezető Szentlélek ajándéka. A papságnak szentelt évben a pápa arra buzdította az ad limina látogatásra érkezett romániai püspököket, hogy viseljék gondját papjaiknak, akik az Úr szőlőjében értékes munkatársaik. Ugyanakkor fordítsanak nagy gondot az egyházmegyéikben jelen lévő szerzetesrendekre is, s a keresztény családokra, akiknek erkölcsi és vallási egészségétől függ a jövő hivatásainak kérdése – hangsúlyozta XVI. Benedek pápa. A katolikus családok, amelyek a megpróbáltatások idején nagy árat fizettek evangéliumi hűségükért, most nem mentesek az abortusz, a korrupció, az alkoholizmus, a kábítószer vagy az emberi méltósággal ellentétes születésszabályozási eszközök csapásától. Ezekre a kihívásokra úgy lehet válaszolni, ha megfelelő plébániai tanácsadókat létesítenek a családok és a fiatalok lelkipásztori ellátására. A pápa szerint az is fontos, hogy a keresztény értékek jelen legyenek a társadalomban. Az egyház jelentősen hozzá akar járulni a kiengesztelődött és szolidáris társadalom építéséhez, feltartóztatva az elvilágiasodás folyamatát. Az ipari és mezőgazdasági rendszer átalakulása, a gazdasági válság, a kivándorlás nem kedveznek a hagyományos értékeknek, amelyeket ismét meg kell erősíteni. Végül a pápa a katolikusok és ortodoxok közötti testvériségről szóló tanúságtételre tért ki: a megosztottság helyett nyissák meg szívüket a kiengesztelődésnek – mondta, s jelezte: tudatában van ezen a téren azoknak a nehézségeknek, amelyekkel a katolikus közösségeknek szembe kell nézniük, és reméli, hogy az igazságosság és a szeretet lelkiségének megfelelően találnak megoldást a kérdésekre. Az ortodoxok és katolikusok közötti építő párbeszéd nemcsak hazájuk, hanem egész Európa javát szolgálja – mondta végül XVI. Benedek pápa a romániai főpásztoroknak, akikre apostoli áldását adta.
Végül, de nem utolsósorban Márton Áron boldoggá avatásának ügyéről kérdeztem Jakubinyi érseket, aki elmondta:
Február 10-én járt a küldöttség a Szentté Avatási Kongregációnál. Angelo Amato érsek-prefektus fogadta a püspököket, a 12 romániai egyházmegyéből 10-nek van ügye, 15 boldoggá avatási ügy van folyamatban: a hét román görög katolikus pert az öt egyházmegye együtt vezeti, a temesvári latin szertartású egyházmegye, valamint az örmény kormányzóság nem indított még pert. Márton Áron esetére vonatkozóan Amato érsek megígérte: kivételt tesz, mivel a többi 11 ügy mind vértanú ügye, Márton Áron az egyedüli hitvalló, akinél a rendes ügymenet értelmében a kivizsgálás megindítása előtt szükséges lenne egy hivatalos iratokkal, orvos által kivizsgált és tanúsított csoda, csodás gyógyulás. Márton Áron esetében mégsem várják meg a hitvallónál szükséges csodát, hanem júniusban kiadják a teológusoknak a positiót, és decemberig megállapítják az erények hősi fokát, ami ezután a Tiszteletreméltó címmel jár. Amato érsek így folytatta: de hassunk oda, hogy Isten csodát tegyen Márton Áron közbenjárására! Munkára fel! Hitvalló boldoggá avatásához ugyanis csoda kell az erények hősi fokának megállapítása után.
Így a főegyházmegye papjaira és híveire vár a munka hátralévő része: úgy imádkozni, hogy Isten csodát tegyen Márton Áron közbenjárására. Ha erdélyi székelyt szeretnénk a szentek hivatalos listáján, még nagyobb hittel és céltudatossággal kell imádkozni és tenni a csodáért és annak elismertetéséért.
Lejegyezte: Bodó Márta
Vasárnap, 2010. március 7.
Az egység a Szentlélek ajándéka – mondta a pápa a romániai főpásztoroknak
XVI. Benedek pápa február 12-én fogadta az ad limina látogatásukat végző romániai főpásztorokat. Beszédében fontos feladatként jelölte meg a hit megőrzését és továbbadását, a keresztény családok védelmét és támogatását, a keresztény értékek érvényesítést a társadalomban. Kitért az ortodoxok és katolikusok közötti párbeszéd fontosságára is.
A pápa köszöntötte Románia és a Moldovai Köztársaság keresztény közösségeit, amelyeket a múltban nagy megpróbáltatás sújtott. Tisztelettel adózott a püspököknek, papoknak, szerzeteseknek, szerzetesnőknek és világi híveknek, akik az üldöztetés idején rendíthetetlenül ragaszkodtak Krisztushoz és egyházához, sértetlenül megőrizve hitüket.
Utalt rá, hogy a romániai főpásztorok különféle szertartású közösségek élén állnak, amelyeknek mély gyökerekkel rendelkező hagyományai gazdagságukkal a szeretetközösséget szolgálják.
XVI. Benedek köszönetét fejezte ki a romániai főpásztoroknak azért a nagylelkű elkötelezettségért, amellyel szolgálják hazájuk katolikus közösségének újjászületését és fejődését. A hit örökségének megőrzése és továbbadása az egész egyház, de különösen a püspökök feladata. A híveket vezessék el az érett és felelős keresztény hit útjára. Fordítsanak nagy gondot a hitoktatásra, a szentségekre való felkészítésre. Szükség van a Szentírás, a katolikus egyház katekizmusa, az egyházi tanítóhivatal, a II. Vatikáni Zsinat és a pápai enciklikák ismeretének elmélyítésére. A lelkipásztori program nagy elkötelezettséget igényel minden nemzetiségű és szertartású katolikus lelke javát szolgálva. Ehhez pedig szükség van arra, hogy tanúságot tegyenek az egységről, folytassanak őszinte párbeszédet és ténylegesen működjenek együtt. Ne feledjék, hogy az egység elsődlegesen az egyházat vezető Szentlélek ajándéka.
A papságnak szentelt évben a pápa arra buzdította a romániai püspököket, hogy viseljék gondját papjaiknak, akik az Úr szőlejében elsődleges és értékes munkatársaik. Fordítsanak nagy gondot az egyházmegyéikben jelen lévő szerzetesrendekre is.
A papi és szerzetesi hivatások virágzása függ a keresztény családok erkölcsi és vallási egészségétől – hangsúlyozta Benedek pápa. Sajnos napjainkban számos veszély fenyegeti a család intézményét a szekularizált és irányt veszített társadalomban. A katolikus családok, amelyek a megpróbáltatások idején nagy árat fizettek evangéliumi hűségükért, most nem mentesek az abortusz, a korrupció, az alkoholizmus, a kábítószer, vagy az emberi méltósággal ellentétes születésszabályozási eszközök csapásától. Ezekre a kihívásokra úgy lehet válaszolni, ha megfelelő plébániai tanácsadókat létesítenek a családok és a fiatalok lelkipásztori ellátására.
Elő kell segíteni továbbá, hogy a keresztény értékek jelen legyenek a társadalomban. Az egyház jelentősen hozzá akar járulni a kiengesztelődött és szolidáris társadalom építéséhez, feltartóztatva az elvilágiasodás folyamatát. Az ipari és mezőgazdasági rendszer átalakulása, a gazdasági válság, a kivándorlás nem kedveznek a hagyományos értékeknek, amelyeket ismét meg kell erősíteni.
A pápa ezután a katolikusok és ortodoxok közötti testvériség tanúságtételéről szólt. A megosztottság helyet nyissák meg szívüket a kiengesztelődésnek. A Szentatya tudatában van ezen a téren azoknak a nehézségeknek, amelyekkel a katolikus közösségeknek szembe kell nézniük. Reméli, hogy az igazságosság és a szeretet lelkiségének megfelelően találnak megoldást a kérdésekre.
2009 májusában a romániai hívek megemlékeztek Tiszteletreméltó II. János Pál hazájukban tett apostoli látogatásának 10. évfordulójáról. Az isteni Gondviselés lehetővé tette, hogy Péter utóda felkeressen egy többségében ortodox nemzetet, ahol évszázadok óta jelentős katolikus közösség van jelen. A látogatás által felkeltett egység utáni vágy táplálja imáikat, a párbeszédet és közös kezdeményezéseiket. Ma az ortodoxok és katolikusok közötti együttműködés különösen fontos területe Európa keresztény gyökereinek és a keresztény értékeknek a védelme, a közös tanúságtétel a család, a bioetika, az emberi jogok, az erkölcsös közélet, a környezetvédelem kérdéseiben.
Az ortodoxok és katolikusok közötti építő párbeszéd nemcsak hazájuk, hanem egész Európa javát szolgálja – mondta XVI. Benedek pápa, majd apostoli áldásával búcsúzott a romániai főpásztoroktól.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír, 2010. február 13.
A Szentatya magán könyvtárában fogadja a CER tagjait és a moldovai püspököt pénteken, 2010. február 12-én 12,15 órától
A csoportképen balról jobbra:
Aurel Percă jászvásári segédpüspök,
Tamás József gyulafehérvári segédpüspök,
Schönberger Jenő szatmári püspök,
Martin Roos temesvári püspök,
Böcskei László nagyváradi latin szertartású püspök,
Petru Gherghel jászvásári püspök,
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek,
Ioan Robu bukaresti érsek-metropolita, CER elnök,
XVI. Benedek pápa, Szentatya,
Lucian Mureşan fogarasi és gyulafehérvári görög katolikus nagyérsek, metropolita (Balázsfalva)
Alexandru Mesian lugosi görög katolikus püspök,
Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök,
Anton Coşa chişinău-i (kisinyovi) püspök, MD
Ion Şişeştean máramarosi görög katolikus püspök, (Nagybánya)
Florentin Crihălmeanu kolozs-szamosújvári görög katolikus püspök,
Mihai Frăţilă fogarasi és gyulafehérvári görög katolikus segédpüspök, regáti vikárius, (Bukarest)
Vasile Bizău fogarasi és gyulafehérvári segédpüspök, a nagyérsek kuriális püspöke,
Cornel Damian bukaresti segédpüspök
Kapcsolódó cikk:
A Szentatya tanácsokat ad és bátorít
A római magyar papokkal találkoztak az erdélyi magyar püspökök