Az életszentség morzsái

 II. János Pál pápára emlékeztek a gyulafehérvári szemináriumban

Virágvasárnap este az gyulafehérvári szeminárium Erdélyi Magyar Egyházirodalmi Iskolája Boldog II. János Pál pápa munkásságára és életpéldájára reflektált. Az 1878 óta a kispapok önképző köre, amely Szalézi Szent Ferenc nevét viseli, közel másfél órás filmmel tisztelgett a korántsem könnyű és nehézségmentes életút előtt. A film kronológiailag visszafelé, boldoggá avatásának bejelentésétől ifjú koráig, a háború nehézségei közepette kibontakozó hivatásáig mutatja be, hogyan élhető meg a mindennapi életszentség.

Fontos mindannyiunk számára az ünnep. Ilyenkor örül a szívünk, ez az a pillanat, amikor az emberek egy kicsit is egymásra figyelnek. Életpéldákat mutatni a maguk egyszerű magasztosságában oly nagy feladat, mint a Marson vizet találni. De kétségtelenül létezik, léteznie kell az életszentségnek.

 

A gyulafehárvári filmestet szerény, de hangulatos állófogadás követte, amelyen az érdeklődőknek alkalma nyílt megtekinteni az alkalomra összeállított képkiállítást, amely a szentatya életét, szép és emberközeli momentumokat mutat be. Tanárok, diákok, szerzetesek és a nagyböjti lelkigyakorlatot moderáló Jelenits István SchP is vallottak személyes és a maguk nemében egyedülálló élményeikről, benyomásaikról a szentatyával kapcsolatban. Láthatóak voltak dr. Jakubinyi György érsek ad limina látogatásain készült felvételek is, ezeken jól látszik, mennyire szenvedett a pápa az utolsó években. Könyvkiállításnak is helyet adott a nagyterem előtti folyosó, itt a Boldog II. János Pál által, illetve róla írt dokumentumokat, albumokat, emléktárgyakat csodálhatták meg az érdeklődők. Mindezek után gasztronómia kitekintő következett, szerény agapé: II. János Pál kedvence ugyanis a krémestészta volt, amit Lengyelországban cremovski papienski néven ismernek, a név ihletője természetesen a pápa. Ezt próbálták szorgos kezek az asztalra varázsolni, és hála Istennek fogyasztása azt sejtette, hogy igencsak finomra sikeredett.

 

Az est az EMEI tagjainak is közösségépítő feladata volt, igazi csapatszellemet hozott. Jó volt látni, miként dolgozik mindenki szívvel-lélekkel majdnem egy hónappal az est előtt. Nem kis munka volt ez, de az élet szerves része a munka, a szeretet és az áldozatvállalás. E cikk pedig egyben figyelemfelhívás a Teológia színes életére.
Életünk megannyi állomásán érdemes megpihenni, szétnézni és feltöltődni. A körülöttünk élő világ mindig tartogat szépet és léleképítőt számunkra, Boldog II. János Pál életmunkája a mai ember példaképe: szerény, türelemmel és áldozattal teli élet Istenért, másokért. A mi feladatunk a modern világ evangelizációja, merjünk hát töltetet adni életünknek és másokénak. Legyünk nyitottak Isten szeretetére: ennek a nagyszerű és önfeláldozó szeretetnek volt a nagykövete Boldog II. János Pál pápa.
Jánossi Imre
(Vasárnap, 19. szám, 2011. május 8.)