A szentek csodás világa

Ki ne hallott volna a bilokációról, a stigmákról, a csodás gyógyulásokról, halottfeltámasztásról? Kit nem érdekel mindez? Szenzációra éhes az ember, azt hinnénk, csak a mai, pedig ez mindig így volt: nem  véletlenül olvashatunk ilyen jelenségekről olyan kora középkori szentéletrajzokban is, amelyek pedig időben elég távol a mától íródtak. A különbség talán az, hogy az élet rendjébe természetesebben simult bele a természetfeletti, az isteni az emberit jobban átszőtte, erőteljesebben volt jelen.

Gábor Csilla egyetemi tanár tudományos előadásában április 19-én a Katolikus Akadémián ilyen, szinte bulvárlaptémának tűnő érdekességekről is szó esett. Sőt, említett levitációt, azaz imában a földről felemelkedve lebegést, az ima közbeni fényárasztást, a halott megbontott sírjából áradó virágillatot és sok más érdekességet. Ezeket a témákat is vizsgálja az, aki a szentek életét kutatja, legyen az teológus vagy irodalmár. Ez esetben az előadó kettős képzettsége nagy előny: sokkal többet lát és tud mással is láttatni a szentekről. Meg tudja fejteni egy régmúlt kor, egy vértanú vagy egy remete élettörténetét olvasva, mi a tény a leírásban s mi csupán mesés elem, a korra jellemző elbeszélői fogás. Hiszen az olvasó figyelmének felkeltésére ma is számtalan eszközt próbálnak bevetni a bulvárfogásoktól a még tisztességes, de a szenzációst kiemelő híradásokig. A középkorban kötöttebben szárnyalt a szent életrajzírója: voltak elemek, amelyeknek muszáj volt egy-egy leírásban szerepelnie ahhoz, hogy az olvasó, a hallgató érezze: követnie kell a megmutatott példát. És hogy a szerző teljesítse fontos küldetését, és méltó módon örökítse meg az illető mártír, később pedig a hitvalló, annak sokféle típusa (a remete, aszkéta, püspök, király, királylány, szűz, asszony, özvegy stb.) pontos vonásait. Mindezek fényében érhető az előadás címe: „Csupán” szentek-e a szentek? Társadalom, hatalom, lelkiség a szenttiszteletben. A szentség kritériumai, a szentség formái  koronként és típusonként változhatnak, s minden kornak megvannak a maga szentjei, akik akkor és ott üzennek valami nagyon fontosat arról, hogyan lehet az embernek Istenhez eljutnia.

Kép és szöveg Bodó Márta

Vasárnap, 2012/18