Ferences feladatok

A ferences lelkiség és rend népszerűsége világszerte és tájainkon is tény. A rend különböző ágaihoz (obszerváns, kapucinus, minorita: a férfi ág, klarissza: a női ág, világi rend: a régebb harmadrendnek nevezett, világiakat tömörítő szerveződés) tartozó elkötelezett férfiak és nők nagy létszáma konkrét, kézzel fogható és mérhető bizonyíték. Hogy ez pontosan  mivel magyarázható, ebbe kapott betekintést az érdeklődő hallgatóság május 24-én a Katolikus Akadémián dr. Orbán Szabolcs erdélyi rendtartományi elöljáró jóvoltából, aki jól strukurált, érdekes előadásban mutatta be az alapító, Assisi Szent Ferenc életét és törekvéseit, s azt, ahogyan nyomdokain, általa lelkesítve és előírásai szellemében a századok során követték őt.

Orbán Szabolcs jó érzékkel adagolta az ismereteket: a köztudott tényeket is új megvilágításba helyezte és kiegészítette az újabb kutatási eredményekkel. Tisztázta például, mit jelent a ferencesek esetében a koldulórendi besorolás: hiszen nem arról van szó, hogy csak a bencések dolgoznának, csak mert jelmondatukban tételesen is szerepel az ima mellett a munka. A ferencesek számára is fontos a munka olyannyira, hogy bár az előírás szerint kötelező a teljes szegénység számukra, ám már a korai időkben is munkaeszközeiket magukkal vihették és megőrizhették. Koldulásra, azaz a jóakaratú hívek adományaira akkor van szükség, amikor más lehetőség a létfenntartásra nem adódik, ennek ugyanakkor szimbólumereje is van: jelzi a teljes Istenre hagyatkozást. Ez egyébként érdekes módon a ferencesek népszerűségéhez is hozzájárult: a közvetlenség, amivel bekopogtak az egyszerű emberek házába és ott segítséget igényeltek tőlük, miközben az ember- és életközeli beszélgetés során a ferencesek számára előírt missziót is elvégezték. Mindezt úgy tették, hogy a legszegényebb, legtudatlanabb ember is azt érezhette: ő is adott a szerzetesnek, nemcsak kapott tőle, s ezzel a kölcsönösséggel és testvériességgel érdemelhették ki a „barát” elnevezést is. Orbán Szabolcs előadásában kitért a ferences nagyságokra is: hiszen az egyszerűség nem a szellemi igénytelenséget jelenti, az egyház sok kiemelkedő hittudósa, szónoka, tanítója volt ferences. A kultúrmisszió, a sajtóapostolkodás volt a két világháború közti erdélyi ferencesek erőssége is. Mindezek folytatása, a korábbi nemzedékek nagyságának utolérése a kommunizmus bukása után lassan megy, de a ferencesek épülnek és építenek Krisztus kicsiny szolgáiként ma is, Erdélyben is.

 

 

 

Kép és szöveg Bodó Márta
Vasárnap 2012/23