2013.03.19
A Feltámadás örömünnepén zarándokoljunk el lélekben a Szentföldre, a Galileai-tenger partjára. Az Úr Jézus föltámadása után még negyven napon át megjelent övéinek, egészen a Mennybemeneteléig. Egy alkalommal a tenger partján jelent meg apostolainak. A Föltámadott háromszor kérdezi meg Szent Pétertől: „Simon, János fia, jobban szeretsz engem, mint ezek?” (Jn 21,15) Szent Péter megrázkódik. Tudja, hogy a háromszori kérdés hármas tagadásának a jóvátételét szolgálja... Néhány nappal azelőtt, az Utolsó Vacsorán, a Megváltó bejelentette, hogy egy közülük elárulja őt. És akkor magában bízva erősködött: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is, én nem botránkozom meg soha.” (Mt 25,33) Még aznap éjjel a főpap udvarában háromszor tagadta meg Mesterét. Most már nem hivatkozhat magára, önbizalmára. A tények rácáfoltak. De még mindig ott van a lehetőség: egyedül Jézusban bízni. „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek.” (Jn 21,17)
Ne ítéljük el Pétert, mert még nem történt meg a megváltás, még nem jött el a Szentlélek! És mi? A keresztség eltörölte lelkünkről az áteredő bűnt, Isten gyermekei és a mennyország örökösei lettünk, lelkünkben szállást vett a teljes Szentháromság a megszen-telő kegyelemmel. A bérmálás szentségében a Szentlélek kent fel hét ajándékával hitvalló, felnőtt kereszténnyé. Mégis, nem csak háromszor tagadjuk meg az Urat, hanem minden alkalommal, amikor halálos bűnt követünk el. De nekünk is rendelkezésünkre áll a bűnbánat szentsége, a szentgyónás, hogy újra meg újra megvalljuk: „Uram, te mindent tudsz, te azt is tudod, hogy szeretlek.” És boldogan hallhatjuk a feloldozás szavait: „Bűneid meg vannak bocsátva, menj, de többé ne vétkezzél.”
Az Úr Jézus a hármas szeretetvallomás mindegyike után hozzáteszi: „Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat!” Szent Péter megérti, hogy a Feltámadott most teljesíti ígéretét, amelyet neki tett Fülöp Caesareája vidékén: „Te Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” (Mt 16,18-19) Pünkösdkor elküldi a Vigasztaló Szentlelket, aki „megtanít benne-teket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.” (Mt 14,26) Az Egyház Jézus Krisztus titokzatos teste. Ő a fő, a Szentlélek a Lelke, mi tagjai vagyunk, de van Édesanyja is, a Boldogságos Szűz Mária. Az Egyház vezet minket a keresztény életúton, erősít minket a szentségek közvetítette kegyelmekkel, és mutatja az utat a mi feltámadásunk felé, az örök boldogságba. Mindezt a Húsvét tette lehetővé.
A szikla pedig, amelyre az Egyház épült, Szent Péter és utódai. A Pápa, vagyis Róma püspöke az élő Péter. Az Úr Jézus ígérete és a Szentlélek vezetése alapján hisszük, hogy amikor az Egyház legfőbb tanítójaként nyilatkozik hit és erkölcs dolgában, akkor tévedhetetlen. Ezért nem zavar minket semmiféle állítólagos figyelmeztetés vagy világvégére vonatkozó jövendölés, mert mi a Krisztus rendelte sziklán állunk, a világvége idejét pedig azért nem nyilatkoztatta ki az Úr Jézus, hogy mindig készenlétben álljunk. „Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát”, mondta a Megváltó. (Mt 25,13)
Megköszönjük az Úr Jézusnak, hogy nekünk adta XVI. Benedek pápát, aki öregen is, betegen is vállalta a terhet, mert abban Isten akaratát látta. Nyolcévi kemény munka után lemondott, mert Isten színe előtt kiimádkozta a tisztánlátás kegyelmét, hogy már nincs ereje teljesíteni a nagy küldetést. Ő ajándékozta meg szomszéd egyházmegyéinket két boldoggá avatással (Bogdánffy Boldog Szilárd és Scheffler Boldog János vértanú püspökökkel). Kérjük Istent, hogy imádságnak szentelt élet-alkonya végén ő is hallhassa az Úr Jézus szavát: „Jól van, te hűséges, derék szolga… menj be urad örömébe.” (Mt 25,21)
Hálaéneket zengve köszönjük meg az Úrnak új Szentatyánkat, Ferenc pápát. Ő az első dél-amerikai és az első jezsuita pápa! Vezesse a Szentlélek, hogy teljesíthesse a Szent Péternek adott krisztusi megbízatását: „erősítsd majd meg testvéreidet” (Lk 22,32) „mindannyiunk és az egész Anyaszentegyház javára” (idézet a szentmise szövegéből).
Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves Testvéremnek és minden jóakaratú embernek!
Gyulafehérvár, 2013. március 31-én, Urunk Feltámadásának főünnepén
†György s. k.
érsek