Szerzetesek, a boldog rászedettek

A szerzetesi életforma a zsinaton és ma

A szerzetesi életforma rejtelmeibe és kihívásaiba nyerhettek betekintést a résztvevők a Katolikus Akadémia április 25-i előadásán a BBTE RK Teológia Karának dísztermében. Az est két meghívott előadója Révay Edit budapesti szerzetesnő, szociológus, a Szent Szív Társaság tagja és Orbán Szabolcs kolozsvári ferences főatya, erkölcsteológia tanár volt.

Orbán Szabolcs kiindulásként általános bemutatót nyújtott a szerzetesrendek kialakulásáról és 20. századbeli nehézségeiről. A fogalomtisztázást követően bemutatta a szerzetesi élet három megnyilvánulási formáját: a remeteséget, a lauraközösséget és a koinoszt (ez a kolostorbeli közösségi élet). A rendek a 20. század második felében kulturális, társadalmi, illetve teológiai krízisbe kerültek, sokan hagyták el a szerzetesi életformát, a folyamatnak a II. vatikáni zsinat rendeletei sem kedveztek, s hiányzott a pezsdítő erő. A Perfectae caritatis zsinati dokumentum a gyökerekhez, az alapítói forrásokhoz való visszanyúlással kívánt újítani, ami a szerzetesi ruha és viszonyulás egészének átalakulására vezetett. A párbeszédek lehetetlenségétől elcsüggedt rendeknek a Vita consecventa című dokumentum nyújtott apostoli buzdítást II. János Pál pápasága alatt.

Az est második felében Révay Edit szerzetesnővér részletes szociológia kutatása gyümölcseit mutatta be arról, hogy Európa keleti részén a rendeknek egy másfajta krízissel kellett szembenézniük s ez hogyan nyilvánult meg a szerzetesi életben. A kommunizmus rombolásai következtében a rendeket az 1990-es években gyakorlatilag újra kellett alapítani, felépíteni. Az előadó öt év eltéréssel két szociológiai kutatást is elvégzett a magyarországi rendek körében: többek között a szerzetesi életforma választásáról, a fiatal jelöltek vallási, társadalmi helyzetéről, képzettségükről, a közösségi életforma nehézségeiről, belépésük motivációjáról és hivatásuk kibontakozásáról készített statisztikai anyagot, majd midnezt értelmezte is a hallgatóság számára: elmondta, hogy egy közösségen belül a korosztályok közti különbség nagy, ez szül sokszor gondokat, feszültséget, de (kevés eltéréssel) a hivatásukban kitartó szerzetesek boldogok.

Mindezek fényében Orbán Szabolcs ferences főatya egy kérdésre adott válaszban megjegyezte, hogy az erdélyi ferenceseket a kiöregedés ténye nem fenyegeti, viszont sajnálatos tény, hogy sok testvér, a jelenlegi ferencesek számával közel megegyező arányban, az évek során elhagyta ezt az életformát. Révay Edit szintén kérdésre válaszolva megosztotta elgondolását többek között a hivatáselhagyás motivációjáról is, amely szerinte a mai ember sebzettségével függ össze.

A Katolikus Akadémia következő meghívottja Kovács Zsolt, a nagyváradi püspökség irodaigazgatója, biblikus szakember, aki május 23-án tart előadást az időszerű katolikus szentírásértelmezésről.

Miklós Ágnes

Bodó Márta felvételeivel

Vasárnap