2013.05.17
Közel félezren indultak el gyalog Székelyudvarhelyről Csíksomlyóra
Zászlók alatt, énekelve, imádkozva indult péntek reggel, a szentmise után a székelyudvarhelyi és környékbeli, valamint Németországról, Magyarországról érkezettek búcsúsok csoportja. „Aki zarándokol, nem rohan, nem menekül, nem túrázik, nem kirándul, nem sétál, nem bóklászik. Aki zarándokol, célra talál” – idézte az ismeretlen szerzőt Botár Gábor plébános.
Pénteken kora reggel megtelt a Lisieux-i Kis Szent Teréz-plébániatemplom a „jó útra indulókkal” és szeretteikkel. A Tamás Huba karácsonyfalvi plébános által celebrált szentmisén a homiliát László Attila, a Szent György-egyházközség plébánosa mondta. Az énekszolgálatot a Hálaluja ifjúsági ének-zene együttes végezte. Az Erdélyi Mária Rádió élő adásban közvetítette a zarándoklatot indító szentmisét.
„Aki zarándokol, önmaga felé tart. Aki zarándokol, jó úton van” – hangzott el a mise elején. Mától szombat délig Istennel és együtt járva a Mária-tisztelet jegyében a cél a csíksomlyói pünkösdi nagybúcsú. Majd vasárnap estig a visszatérés a családba, életterekbe.
László Attila plébános kiemelte: a hit évében sorra kerülő legszámottevőbb közös zarándoklat során a „gyermekek serege az Édesanyához igyekszik, hogy a mennyei Atya áldását kérje”. A lélekvárásban, a pünkösdhívó reggelen Jézus példájára figyelnek. Ő is sokat gyalogolt – rendíthetetlenül járta útját. „Szemével az égre írt hangjegyeket látta, de a földi billentyűkön játszott; szívében mindig az Atyánál, de a földön cselekedett. Így válik a mi életünk is imádsággá; annak kiemelt eseményeként a zarándoklat is imádság.”
E világnak sok útvesztője van a felfordult időkben. Kételkedünk, amikor életünk nehézzé válik. Ilyenkor Jézushoz fordulva adjuk neki bátortalanságunkat, kétségeinket. És mondjuk: credo – hiszek. A hit évében tegyük le szívünket újra és újra Jézus kezébe – mondta László Attila.
A zarándoklat indító szentmiséjén az imakérelmeket mindazokért fogalmazták, akik a pünkösdi úton járnak, a jótevőkért, akik támogatják. Áldást kértek minden zarándokra, aki ősi magyar Mária-tisztelet és az egymáshoz való tartozás szentélyébe tartanak, hogy balesetmentesen érkezzenek meg és térjenek haza. A betegeket, időseket lélekben magukkal viszik – hangzott el a szentmisén.
Három nap Istenért, egymásért
Vasárnap estig tart a hagyományos, Székelyudvarhelyről Csíksomlyóra tartó gyalogos zarándoklat. Egyetlen feltétele, hogy az arra vállalkozók kapcsolódjanak bele az imádságba, éneklésbe, és lelkileg is érezzék: a közösségi együttlét hitéleti cselekvés. Útközben lehetőség lesz lelki beszélgetésre, szentgyónásra is. Az útszéli feszületeknél a kereszthódolat tanúságtétel, személyes és közösségi hitvallástartalommal.
A zarándokoszlop idén is a főúton halad. Az ebédszünetet hagyományosan Homoródfürdőn tartják. A Lenkútnál csűrökben éjszakáznak. Este autóbusszal visszatérhetnek, akik otthonaikban töltenék az éjszakát. Az autóbusz szombat reggel 4 órakor indul vissza a Hargita-tetői hármas kereszthez, ahonnan 5 órakor indul tovább a csoport. A Szék útnál találkoznak a Székelyudvarhelyről nem gyalogosan érkezettekkel. Együtt énekelve vonulnak a kegyhelyre, és a számukra kijelölt szakaszban vesznek részt a búcsús szentmisén. Választható a csoportos hazatérés, avagy gyaloglás a lenkúti szálláshelyig. A zarándoklat pünkösdvasárnap 18.30-tól ifjúsági szentmisével fejeződik be a Kis Szent Teréz-plébániatemplomban. Ünnepi szónok Böjte Csaba ferences szerzetes.
Hitükben kívánnak megerősödni
Közel harmincan sorakoztak fel csütörtökön, a reggel 8 órás szentmisét követően a ditrói nagytemplom zászlaja mögé, a maroknyi zarándokcsapat az egész település nevében juttatja el a hitben való megújulás kérését a Csíksomyói Szűzanyához.
A Jézus Szent Szíve templom zászlaja alatt vonuló kis csapat az egész település fohászát viszi Csíksomlyóra
Az egyéni kérések mellett az egész közösség nevében megfogalmazott fohásszal indult a csíksomlyói búcsúra a ditrói gyalogos zarándokcsapat. „A romániai változások után nagyon sokan elmentek szerencsét próbálni nyugatra, ahonnan nemcsak az eurót, a gazdasági integráció fogalmát hozták haza, hanem a szabadosságot is. Látták, hogy nyugaton elvilágiasodott a társadalom, templomba nem járnak, nem imádkoznak, ott kisebb jelentősége van az egyháznak. Azok az emberek, akik megjárták Nyugat-Európát, részben otthagyták a vallásosságukat, a hitüket, és hazatérve ők is hasonlóképpen élnek, mondhatni, integrálódtunk a hitetlenségben és a gyökértelenségben. Éppen ezért azon munkálkodunk, hogy nagytemplomunk fennállásának századik esztendeje legyen az ébredésnek, a megtérésnek, a hitben való újjászületésnek az éve. Ennek jegyében megyünk a csíksomlyói búcsúra is. Az ifjúság azért, hogy imádkozzék önmagáért, újjászületéséért, megtérésért, az Istenre találásért, a felnőttek pedig azért, hogy tudják megőrizni hitüket a sok kihívással és hitetlenséggel, közömbösséggel, pragmatizmussal és szívtelenséggel tele világunkban is. A csíksomlyói Szűzanya lábainál imádkozunk azért is, hogy a templom legyen újra templom, amely szárnyai alá gyűjti az egyházközség összes tagját: a gyerekeket, az ifjúságot, a felnőtteket, öregeket” – foglalta össze a közös célt Baróti László Sándor ditrói plébános. Hozzátette, a Jézus Szent Szíve-templom századik évfordulójára szervezett ünnepségsorozat minden programja jó alkalom arra, hogy az emberek közelebb kerülhessenek a szentíráshoz, az evangélium az emberekhez.
Málnási Demeter segédlelkész vezeti a ditrói gyalogos zarándokokat, akik számára Baróti László Sándor plébános készít vacsorát első szálláshelyükön, a marosfői cserkészháznál. „Jólesik, ha meleg vacsorával várják a hosszú útról érkezőket. A tavalyi zarándoklatunkkor minket sajnos senki nem segített ki ezzel, s miután az esti órákban holtfáradtan megérkeztünk Csicsóba, akkor kellett nekilátnunk krumplit hámozni, főzni. Most ugyan nem tartok a gyalogos zarándokokkal, de meleg vacsorával várom őket Marosfőn” – közölte még a reggeli órákban a plébános, hozzátéve: lélekben, imádságban az úton végigkíséri a gyalogosokat, ő maga az autóbuszos zarándokokkal szombaton csatlakozik a ditrói keresztaljához.
Baróti plébánostól tudjuk, hogy a gyalogosok útját több falustársuk is igyekszik könnyebbé tenni, szálláshelyeiken meleg vacsorával várva őket. A visszaúton – immár hagyományosan – a ditrói származású Szabó Sándor vendéglőtulajdonos jóvoltából ebédelhetnek meg Marosfőn. A szálláshelyekről a plébános annyit mondott, „Rideg körülmények várnak a zarándokokra, a mostoha szállás is hozzátartozik a búcsújáráshoz. Lelkileg tesszük meg az utat, miközben fizikai zarándoklaton veszünk részt, és ezek a mostoha körülmények sok mindenre emlékeztetnek bennünket” – vélekedik Baróti László Sándor.
István pap lábától Csíksomlyóig
„Ameddig a szem ellát, csak emberek és zászlók; ilyen népes sosem volt a zarándokcsapat” – üzent vissza Újfalu végéből Balázs József, a zarándoklat vezetője. Ekkor már több mint kétszáz ember, alfalviak, borzontiak, gyergyószentmiklósiak, csomafalviak és újfalviak képezték a keresztalját, hozzájuk pedig sok magyarországi is csatlakozott.
Az alfalvi templom előtt áldották meg a zászlókat, sokan ekkor öltötték fel a máriakék, aranysávos, napos és holdas pólójukat. Balázs József vezető tartott rövid eligazítást, kijelentve: „Ti nem vagytok akárkik, titeket megszólított Mária, és ezt az út során is kell éreznünk, eszerint viselkednünk. Az úton jusson eszünkbe az a gondolat, hogy a szeretet gyakorlása sok mindent elfedez.”
Sokan kísérték ki a búcsúra indulókat akár a templom elé, akár a falu végéig, s mondogatták is, lélekben tovább is velük tartanak. Egy gyors számvetés szerint harmadik osztályos volt a legifjabb zarándok és hetven évhez közeli a legidősebb. Mindenki vitte kérését, háláját, egy idős asszony, aki kilencedszer indult Csíksomlyóra, így fogalmazott: „nyolcszor kérni mentem, most, kilencedszer hálát adni.
Mária útján gyalogszerrel
A Mária Úton érkezők csoportja is csatlakozott Alfaluban, sokan már ismerősként üdvözölték Viski György vezetőt. Túl vannak kilencszáz kilométeren, április 9-én indultak a Budapest-közeli Szent Anna-rétről. „Harmadszor járom ezt az utat, mint a korábbi években, most is az történt, hogy én meghívást kaptam, és nem tudtam ellenállni” – mondta Viski, hozzátéve, otthon hagyott sok mindent a zarándoklatért, azokat az embereket is, akik megteremtették a lehetőségét ennek a gyalogútnak. Tizennyolc fős csapat érkezett szervezetten a Mária Úton, de Sóváradnál fele Udvarhely felé vette az irányt. Többnyire magukra jöttek, kevés helyen volt terepet ismerő idegenvezetőjük. Vannak helyek, ahol igényelnék a helyiek kíséretét – tudtuk meg. A Csíksomlyói Szűzanyához nemcsak saját kéréseikkel érkeznek, három üzenőfüzet telt már meg, az út során sokan írták le óhajaikat, a Mária utasokkal küldve azt Csíksomlyóra. Ezek a pünkösdéjszakai virrasztáskor kerülnek felolvasásra.
Az Alfaluból induló, kétszáz fős csapat csütörtök estefelé érte el Csíkkarcfalva határát, itt házaknál és a sportcsarnokban kaptak szállást. Pénteken továbbhaladnak, és miután Csíksomlyón Szűz Máriát köszöntötték, az éjszakát a taplocai iskola osztálytermeiben töltik. Hétfőre várják haza István pap seregét, 18-19 óra körül.
Lóháton indultak Csíksomlyóra
Tizenötödik alkalom, hogy a hegyen keresztül lovagolnak a pünkösdi búcsúra, Csíksomlyóra – a gyergyószentmiklósi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület lovas huszárai csütörtökön kora délelőtt indultak útnak.
Parászka Gézával, a hagyományőrző egyesület elnökével beszélgettünk, miután a lovakat felnyergelték és a csomagjaikat szekérre rakták.
„Összesen húsz ló és huszonöt ember indul Gyergyóból, hozzánk csatlakoznak a felcsíki huszárok is, és Csíksomlyón találkozunk a társainkkal, előreláthatóan több mint százan leszünk katonai hagyományőrzők a pünkösdi ünnepen a nyeregben. Gyergyóiak heten vagyunk, vendégeinkkel egészült ki a csapatunk. Vannak szintén katonai hagyományőrzők Kecskemét vidékéről, Balatonfelvidékről, Sümegről, Budapestről” – mondta Parászka Géza. Szólt arról is, hogy a tizenötödik alkalommal az útvonal egy picit módosult az előbbi évekhez képes: „Általában Kilyénfalva, Szenéte, Csíkmagasa, Csíkszenttamás vagy Heveder, Marosfő irányába szoktunk menni. Most pedig Olt forrása–Kovácspéter–Balánbánya–Csíkszentdomokos–Karcfalva lesz az egynapi út. Az egykori tsz-telepen szállunk meg, ott van megfelelő istálló a lovaknak és sátor a lovasoknak. Karcfalváról pénteken reggel indulunk Csíkrákos irányába, majd a vasúton túl a mezei utakon, amennyire lehet toronyiránt Csíksomlyó a cél. A Fodor-ház melletti istálló ad menedéket a lovaknak Somlyón, és szintén sátorban éjszakáznak a lovasok – foglalta össze Parászka Géza az útvonalat. A tervek szerint hétfőn estére ér haza a katonai hagyományőrző csapat.
Közjogi méltóságok Csíksomlyón
Áder János magánlátogatásra érkezik Csíksomlyóra
Az elnök sajtófőnöke, Altorjai Anita kérdésünkre megerősítette, Áder János, Magyarország államfője valóban ellátogat Csíksomlyóra. „A magánlátogatásra feleségével megy Csíkszeredába a köztársasági elnök úr, aki részt vesz a szombati misén” – nyilatkozta a Székelyhonnak a sajtófőnök. Kövér László, az Országgyűlés elnöke is jelen lesz a szombati ünnepi szentmisén, ezt a hírt a magyarországi közszolgálati rádió közölte. Meg nem erősített információnk szerint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is ellátogat az idei csíksomlyói búcsúra.
Amennyiben mindhárman részt vesznek a csíksomlyói búcsú ünnepi szentmiséjén, ez lesz az első alkalom, hogy Magyarország első három közjogi méltósága egyszerre látogat el a csíksomlyói pünkösdi eseményre.
Először jött a csíksomlyói búcsúra Áder János
Én csak egy vagyok az itt lévő több százezer magyar között – mondta Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, aki magánemberként érkezett a csíksomlyói búcsúra.
Áder János feleségével érkezett Csíksomlyóra
Áder János testőrei gyűrűjében, közjogi méltóságok, zarándokok és a sajtó kíséretében vonult ki a Salvator-kápolnához, onnan pedig a Hármashalom-oltárhoz, útja során megtapsolták és megéljenezték a sorfalat alkotó emberek. A magyar államfő nem először jár Csíksomlyón, viszont a pünkösdi búcsún első alkalommal vett részt, mint elárulta, számára felemelő érzés volt jelen lenni.
„Kíváncsi voltam arra, hogy amit eddig csak hírből ismertem, azt milyen személyesen átélni. Voltunk már itt, de nem a búcsún, a feleségemmel régóta készültünk a búcsúra, de mindig valahogy elmaradt” – mesélte Áder, mint említette, egyfajta adósságot törleszt látogatásával. „Egy hang azt súgta, hogy a magyar köztársasági elnököknek van egy adóssága, hisz az elmúlt 22 évben nem volt még itt senki sem. Akkor azt gondoltam, hogy az első év végén, mikor elérkezik az első pünkösd, eljövünk ide, és együtt leszünk honfitársainkkal a Kárpát-medencéből és a medencén túlról. Találkoztam itt olyasvalakivel is, aki Svédországból érkezett, mások még távolabbi pontjából a Földnek, azt gondolom, hogy ha itt körbenézünk, akkor az önmagáért beszél” – állította Áder János.
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is jelen volt a búcsún, szerinte a pünkösdi búcsú egész éven át lelki erőt ad. „Ez a legnagyobb olyan esemény, ahol a legtöbb magyar együtt van, így természetes, hogy a magyarságban az állam vezetőjének is ott kell lennie. Ez nemcsak az itteni magyarságnak, hanem az egész világon élő, az egyetemes magyarságnak az ünnepe” – mondta.
Isten szolgálatában gyalogszerrel
Krisztián testvér, a Teréz Anya-misszió önkéntese többnyire gyalogosan járja a világot, segítve a rászorulókat, ápolva a betegeket. Idén negyedik alkalommal zarándokol el Csíksomlyóra, hogy részt vehessen a pünkösdi búcsún.
Krisztián testvér az embereknek hirdeti Isten szavát, az evangéliumot
Krisztián testvértől megtudtuk, hogy március 18-án indult el gyalogosan Komlóról, azzal a céllal, hogy részt vegyen a pünkösdi búcsún. Hálát ad Istennek azért, hogy gondot viselt rá, hiszen a közel két hónapos út alatt egyszer sem kellett éheznie, fáznia vagy utcán aludnia. Anyagi fizetséget nem tudott nyújtani, csupán az imáit és az evangélium tanításait tudta felajánlani ellenszolgáltatásként. Csíkszeredában a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium kollégiumában szállásolták el, ennek fejében pedig előadást tartott Haitiről, ami után egy diáklány érdeklődött a missziós munka iránt – mesélte örömmel a testvér.
Következő terve, hogy a nyár folyamán végiggyalogol a Mária-úton Esztergomtól Máriagyűdig, onnan elstoppol Párizsig, majd végighalad a Szent Jakab-úton. Azt követően pedig egészen Caracasig szeretne eljutni, hogy az indiánoknak magyart taníthasson – részletezte az önkéntes.
Több mint százan érkeznek a Mária-úton Csíksomlyóra
Óriási kitartásra, lelkierőre van szükség – vallotta egy egri zarándok, aki a Szűzanya hívására több mint 650 kilométert tett meg gyalogosan a Mária-úton.
Molnár Sándor: az m a Mária-Út jele
A Mária-úton több csoport indult el a csíksomlyói búcsúra, Magyarországról harminc zarándok gyalogolja végig a távot. Sóváradnál, Parajd előtt kettévált a csapat, egy részük Gyergyószentmiklós irányából, a másik fele a csoportnak pedig Székelyudvarhely irányából közelíti meg a csíksomlyói kegyhelyet. Akadt olyan csapat is, amely a jóval nehezebb hegyi terepet járta végig, a Madarasi Hargitán át, Hargitafürdőt érintve Tolvajos-tetőnél csatlakoztak zarándoktársaikhoz.
„Én megmondom őszintén, hogy saját elhatározásomból én ennyi kilométert gyalogosan nem tennék meg, óriási kitartásra, óriási lelki erőre van szükség, hogy valaki ezt a zarándoklatot bevállalja, mert fizikailag és pszichikailag is megviseli az embert, de megéri, Székelyszentpálon az egyik földink nagyon vendégszeretően fogadott, jól éreztük magunkat nála, elmondhatom sok kedves élményben volt részünk az út során” – vallotta Juhász János, egri zarándok, akit telefonon értünk el Oroszhegyen, éppen készült társaival a szentmisére.
Nemcsak Magyarországról, hanem Erdélyből is indultak el zarándokok a Mária-úton, Brassóból huszonöten, Sepsiszentgyörgyről pedig hatan jönnek gyalogszerrel Csíksomlyóra.
Élő Mária-út
A Mária-út még kiépülőben van Erdélyben, 2011-ben kezdték el kialakítani, jelenleg 50 százalékos a kiépítettsége, de folyamatosan karbantartásra van szükség, sokszor megrongálják a táblákat, ellopják a tartóoszlopokat vagy éppen kivágják a jellel ellátott fákat – tájékoztatott Molnár Sándor, a Székelyföldi Mária-út koordinátora. Amit eddig megvalósítottak az a Hargita Megyei Közösségi Fejlesztési Társulás, a gyulafehérvári Caritas, az Erdélyi Kárpát Egyesület valamint az egyház, a ferencesek összefogásából valósult meg.
„Szeretnénk elérni azt a célt, hogy ne csak a búcsú alkalmából legyen élő a Mária-út, hanem máskor is, ha nem is egész évben, de legalább szezonálisan legyen járva. A Mária Út hasonló akar lenni az El Caminohoz, a spanyolországi Szent Jakab sírjához vezető úthálózathoz, melyen évente 200 ezer zarándok halad végig” – fejtette ki reményeiket Molnár, ezért több gyalogos és kerékpáros zarándoklatot szerveznek a Mária-úton Csíksomlyó és az osztrák Mariazell kegyhelyek között, illetve az észak-déli tengelyen Czestochowa és Medjugorje között.
A Mária-út egyes szakaszait csak idegenvezetővel ajánlott megtenni, ezért biztonságosabb minden zarándok számára, ha előre bejelentkezik a szervezőknél, a magyarországi Mária-út Egyesületnél, vagy Erdélyben Molnár Sándor koordinátornál, akit a molnar.sandor@mariaut.ro email címen lehet elérni. „Akik előre bejelentkeznek segítséget kapnak az útvonaltervezésben, idegenvezetőt biztosítunk, szállást, csomagszállítást intézünk” – sorolta Molnár az előzetes regisztrálás előnyeit.
Zarándokvonatok a csíksomlyói búcsúra
Mátyás király arcképével díszített mozdonnyal érkezik a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a zarándokokat szállító Csíksomlyó Expressz – Székely Gyors egyesített szerelvénye. A Boldogasszony Zarándokvonaton is a búcsú résztvevői utaznak.
Zászlóhad és üdvrivalgás fogadta Marosvásárhelyen a zarándokvonatot
A magyar vasúttársaság, a MÁV Hunyadi Mátyás 555 évvel ezelőtti királlyá választása előtt tiszteleg az arany-fekete színekben felmatricázott korszerű TRAXX mozdonnyal, amely rendszeresen továbbít vonatokat Bukarestig. A Indóház Kiadó és a Kárpáteurópa utazási iroda szervezte vonatos zarándoklat során idén először a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz egyesített szerelvényét is ez a mozdony hozza Csíkszeredába. A Csíksomlyó Expressz Szombathelyről indult, péntek reggel Budapesten, a Keleti Pályaudvaron csatlakozott hozzá a Székely Gyors. A közös szerelvény Biharkeresztes, Nagyvárad, Kolozsvár, Dés, Gyergyószentmiklós érintésével péntek este érkezik a csíki településekre, ahol különválik.
A Székely Gyors utasait Felcsíkon, a Csíksomlyó Expresszel érkezőket pedig Alcsíkon helyezik el családoknál és panziókban. A két vonat szombaton reggel néhány perc különbséggel 8.30 és 9 óra között érkezik Csíkszeredába, a zarándokok együtt vonulnak ki a búcsú helyszínére. Szombat délután visszatérnek a csíki településekre, majd vasárnap mindkét szerelvény Gyimesbükkbe, az ezeréves határhoz érkezik 11 óra 30 perckor, a zarándokok ott a kontumáci kápolnánál tartott szentmisén vesznek részt. Az egyesített szerelvény hétfőn indul Dél-Erdélyen át, Segesvár, Gyulafehérvár és Arad érintésével vissza Budapestre.
A Boldogasszony Zarándokvonat csütörtökön reggel Budapestről indult a Misszió Tours szervezésében, Máriaradna, Nagyenyed, Marosvásárhely és Maroshévíz érintésével este érkezett a szállásadó Gyergyószentmiklósra. Pénteken a déli órákban a zarándokvonat Gyimesbükkbe megy, ahol utasai részt vesznek a Tamás József segédpüspök által celebrált szentmisén. Pünkösd szombatján reggel 8 óra körül a vonat Csíkszeredába fut be, innen együtt vonulnak fel a zarándokok a csíkszeredai keresztaljával Csíksomlyóra, majd este visszaindulnak Gyergyószentmiklósra. A Boldogasszony Zarándokvonat vasárnap délelőtt indul vissza Magyarországra.
Marosvásárhelyen is fogadták a Boldogasszony Zarándokvonatot
Az ötvenperces késés ellenére zászlóhad, üdvrivalgás, nótaszó, integetés, kézszorongatás és sok-sok jókívánság fogadta a marosvásárhelyi vasútállomáson a Budapestről a csíksomlyói pünkösdi búcsúra tartó zarándokvonatot.
Tizennégy vagonból állt az idei szerelvény, amely csütörtökön reggel 5.50-kor indult a budapesti Nyugati pályaudvarról, hogy megközelítőleg ezer zarándokot vigyen keresztül Erdélyen a szombati pünkösdi búcsúra. Marosvásárhelyen 18.45-re hívta az érdeklődőket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marosvásárhelyi és Maros megyei szervezete, remélve, hogy 19.05-kor megérkezik a Boldogasszony zarándokvonat. Nem így történt, 50 perces késéssel gurultak be a vagonok, de a főként székely és magyar zászlókat lobogtató ifjak és idősebbek kitartottak.
Aki ott volt, az nem bánta meg. Felemelő érzés volt. A 200-250 marosvásárhelyi tapssal és zászlólengetéssel fogadták a csupán 3-4 percig állomásozó vonatot, majd amikor a mozdony lassan megmozdult, néhányan rázendítettek: Ki tudja merre, merre visz a végzet..., az utolsó vagonokban helyet foglaló fiatalok pedig nem hagyták ki: Ria-ria-Hungária.
Lelkileg feltöltődni jöttek a zarándokok
Három, Budapestről indult zarándokvonat futott be szombaton reggel a csíkszeredai vasútállomásra, közel kétezer zarándok választotta idén azt, hogy vonattal jusson el a csíksomlyói pünkösdi búcsúra.
Elsőként a Boldogasszony Zarándokvonat érkezett
Reggel 8 óra után elsőként a Boldogasszony Zarándokvonat hosszú szerelvénye, közel 800 utassal érkezett meg Csíkszeredába. A vonaton utazók már csütörtökön késő este megérkeztek Gyergyószentmiklósra, pénteken pedig Gyimesbükkbe is eljutottak. Zászlók, egyházi jelvények alá sorakoztak fel példás szervezettségben a zarándokok, akik mindannyian a megkülönböztető, sárga színű, Boldogasszony Zarándokvonat feliratú kendőt viselték.
Darvas Kozma József esperes, a csíkszeredai Szent Kereszt-egyházközség plébánosa üdvözölte őket, Isten áldását kérve a zarándoklatra, és arra kérte őket, vigyázzanak egymásra.
„Kilencedik alkalommal jöttem a csíksomlyói búcsúra, de először a zarándokvonattal. Sokkal szebb, meghittebb így, ezért következő alkalommal is szeretnénk jönni” – válaszolta kérdésünkre a Nógrád megyei Őrhalomból érkezett Fábián Istvánné. Utastársa, a budapesti Szentpéteri Gabriella először jött a búcsúra, de mint mondta, jövőre is a zarándokvonattal jönne.
A Mátyás király arcképével díszített mozdony Csíkszeredában
A Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz zarándokvonatokat a Mátyás király arcképével díszített magyar mozdony hozta Székelyföldre, pénteken az egyesített szerelvény kettévált, a Székely Gyors utasait Felcsíkon, a Csíksomlyó Expresszel érkezőket pedig Alcsíkon helyezték el családoknál és panziókban. A két szerelvény néhány perc különbséggel, reggel kilenc óra előtt érkezett Csíkszeredába, ahol a több mint 1100 személyből álló csoport gyűlt össze.
A keresztalját vezető kaposvári Bekes József
Nemcsak Magyarországról, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából is érkeztek résztvevők, a párizsi magyarok most először külön zászló alatt vonultak. „Örülünk, hogy itt lehetünk, nagyon jól fogadtak minket Újtusnádon” – mesélte a 18 fős csoport egyik tagja, Takács András. A keresztalját vezető kaposvári Bekes József megmutatta a keresztre idén felkerült százéves szalagot, amely a Kaposvárral összeépült Toponárról származik. „Lelkileg feltöltődni jöttünk Csíksomlyóra. Nincs nagyobb boldogság annál, amikor az ember hazatér a szeretteihez” – mondta Bekes József.
Tizennégy órát gyalogolt a csíkszentgyörgyi keresztalja
Szombat hajnalban közel négyszázan indultak el Csíksomlyó felé Csíkszentgyörgy katolikus templomától. Együtt gyalogoltak a pünkösdi búcsúba az alsó-szentgyörgyi lakosok a Felső-Háromszékről és Brassóból érkezett zarándokokkal.
A zarándokok egymást erősítve tették meg a többórás utat
Szombat reggel hatkor a hagyományoknak megfelelően, a csíkszentgyörgyi templomban megkapott áldást követően indultak el a hívek a Hármashalom-oltár felé. Csíkmindszentet, Csíkszentléleket és Fitódot érintve érkezett ki a keresztalja a Nyeregbe, a szentmise meghallgatása után pedig ezen útvonalon indult vissza. A keresztaljához csatlakozott falubeliek között egyaránt volt tizenéves és ötven év feletti is, a legfiatalabb zarándok csupán tíz hónapos volt, aki édesanyával Fitódon csatlakozott a keresztaljához, és a szentmisét türelmesen hallgatta végig. A hazaérkező zarándokokat a falu papja és az otthon maradt falubeliek fogadták a község határában, majd közösen adtak hálát a szerencsésen megtett közel tizennégy órás útért.
A falu keresztaljával indultak, a már péntek estére megérkező Brassó és Kovászna megyei zarándokok. Amíg a Brassóból ékező fiatalokat a helyi fiataloknál, addig a háromszékieket a csíkbánkfalvi Bánk Bán Kultúrotthonban szállásolták el, amit ennél az oknál fogva már zarándokháznak is neveznek – tudtuk meg Bálint Istvántól, Csíkszentgyörgy község tisztelendőjétől. Háromszéken idén másodszorra szervezték meg a búcsújáró zarándoklatot, amihez több mint kétszázan csatlakoztak jórészt középiskolások és bérmálkozók – hozta tudomásunkra Hölgyes Pál Zsolt kézdivásárhelyi tisztelendő.
Olosz Gergely, a Kézdivásárhelyről induló zarándoklat egyik kezdeményezője elmondta, hogy a kantai plébániától indultak péntek hajnalban. Több mint 50 km gyaloglás után érkeztek meg Csíkbánkfalvára, másnap reggel pedig újult erővel indultak tovább a helyi keresztaljával Csíksomlyóra. A fiatalok mellett a zarándoklaton részt vett Kézdikővár plébánosa, Drócsa László és Hölgyes Pál Zsolt kantai tisztelendő, valamint a kézdi-szárazpataki főesperes, Bodó Imre, aki a 73 életévével a legidősebb zarándoknak számított. Az egyházi elöljárók mellett zarándokolt Torja alpolgármestere és polgármestere, valamint a kézdiszentléleki és ozsdolai polgármesterek is. A visszafelé vezető utat már autóbusszal tették meg, de Olosz elmondása szerint tervezik, hogy a következőkben megszervezik a gyalogos hazautat is.
Megújuló pünkösdi hagyományok Csíkszentgyörgyön
Évente indul keresztalja Csíkszentgyörgy községből a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. Idén több csoport is csatlakozik a szentgyörgyiekhez, így több százan érkeznek majd ki a nyeregbe.
A Jézus szenvedése kápolnához vezető úton 14 stáció van felállítva
Fejér László csíkbánkfalvi lakos olvasmányai alapján mondta el, hogy Csíkszentgyörgy községet Alcsík vallási központjának tekintették, ennek egyik oka pedig az volt, hogy az alcsíkiak, sőt a háromszéki búcsúsok is arra kerültek Somlyóra menet. Pénteken érkeztek meg a faluba, a Jézus szenvedése kápolnánál szentmisét hallgattak, előtte pedig a kápolnához vezető úton elvégezték a keresztutat. Az éjszakát a falu csűrjeiben töltötték, szombaton reggel pedig közösen indultak tovább Csíksomlyóra. A búcsújárás 1949 után visszaszorult, s habár a rendszerváltást követően szabad volt részt venni a búcsún, csupán 2010 után kezdtek újra csoportok csatlakozni a falu keresztaljához – fogalmazta meg tapasztalatai alapján Fejér.
Bálint Istvántól, Csíkszentgyörgy község katolikus tisztelendőjétől tudtuk meg, hogy idén a hagyományoknak megfelelően péntek estére érkezik meg 200 kézdivásárhelyi zarándok, valamint 25 brassói fiatal gyalogosan Csíkbánkfalvára. A község templomában fogadják, azt követően pedig elszállásolják őket, így szombat reggel közösen indulhatnak tovább a csíkszentgyörgyi keresztaljával a pünkösdi búcsúba.
A tisztelendő kifejtette, hogy az előző évekhez hasonlóan épül fel a búcsús nap szerkezete: a keresztalja elején a község keresztjét viszik a két községzászló között, mindhármat a falu hívei díszítik fel elindulás előtt. Hat órakor a búcsújárók megkapják az áldást, és gyalog indulnak el Csíkmindszent irányába, ahol harangszóval fogadják őket. A mindszenti templomban megkapott áldást követően folytatják útjukat a helyi keresztaljával együtt. Kilenc óra körül érkeznek a hívek Csíkszentlélekre, ahol elfogyasztják reggelijüket, és megújult erővel folytatják útjukat egészen a nyeregig, ahol a kijelölt helyen telepednek le, hogy meghallgassák a szentmisét. Eközben a folyamatosan csatlakoznak hozzájuk az útba eső falvak keresztaljai és a távolabbról jött autósok is, akik az út végét gyalog szeretnék megtenni a Hármashalom-oltárig. Az ünnepi szentmisét követően a keresztalja népe felkerekedik, és ugyanazon az útvonalon indul vissza Csíkszentgyörgyre, természetesen gyalog, hogy teljes búcsút nyerhessen.
Kétszázan indulnak gyalog Csíksomlyóra
Több mint kétszázan jelentkeztek az idén második alkalommal megszervezett felső-háromszéki zarándoklatra, amelynek úti célja a csíksomlyói búcsú.
Tavaly Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is elkísérte a kézdivásárhelyi zarándokokat
„Boldog vagy, mert hittél!” a mottója az idei, csíksomlyói pünkösdi búcsúnak. Felső-Háromszék minden településéről indulnak gyalogszerrel zarándokok, akiket idén harminc torjai lovas is elkísér. A második alkalommal megszervezett, mintegy hatvan kilométeres úton Márton Áron püspök szentté avatásáért, és saját lelkiüdvösségükért imádkoznak.
Hölgyes Pál Zsolt kézdivásárhelyi lelkész érdeklődésünkre elmondta: 2012-hez képest megduplázódott a zarándokok száma, míg első alkalommal kilencvenen, idén már több mint kétszázan vállalkoznak a gyaloglásra. A hívek péntek reggel hajnali szentmisén vesznek részt, az áldást követően a Kézdiszentlélek – Szárazpatak – Katrosa – Kászonújfalu – Nyerges-tető – Csíkkozmás – Csíkszentmárton – Csíkszentgyörgy útvonalon közelítik meg a hármas oltárt. A gyalogosok péntek éjjel Csíkszentgyörgyön szállnak meg, majd szombaton kora reggel folytatják útjukat. A szervezők akárcsak a tavaly, a csomagok szállítása mellett biztosítják az ebédet, a vacsorát, illetve a reggelit, és felhívják a zarándokok figyelmét, hogy mindenki kényelmes cipőben induljon útnak, vigyenek magukkal váltócipőt és -ruhát, esőkabátot és hálózsákot.
Megtalálni az utat
A hétvégén átvonult vidékünkön egy Csíksomlyóra tartó gyalogos zarándokcsoport, akiket jobbágyfalvi szálláshelyükön értünk utol. Április 9-én indultak a budapesti Szent Anna-rétről, abból a csapatból még haton vannak, de útközben mások is csatlakoztak.
A tizenhét fős csapat tovább gyarapszik az út végéig – mondta el vezetőjük, a pécsi Erika, aki első alkalommal indult ilyen hosszú zarándoklatra. Évekig érlelődött benne a hívás, végül egy családi tragédia indította útra. Mint minden gyarló ember, ő is hoz olyan dolgokat, amiért vezekelni kíván, sok kérdés is megfogalmazódik benne. „Nem is biztos, hogy én akartam az utat és nem is biztos, hogy azokért a dolgokért. Útközben örömet, bánatot, hálát viszünk Csíksomlyóra, s valahol képviseljük azokat is, akik most fizikailag nem tudtak velünk tartani. Ahogy mi imádkozunk érettük, ők is imáikkal segítenek bennünket, hogy elérjük a célt, hogy a zarándokút végén sikerüljön lepakolni azt, amit szeretnénk, és elhozni azt, amiért jöttünk” – mondja. A románlakta területeken pozitív csalódásban volt részük. „Az emberek kijöttek az útra, vizet, bort, süteményt hoztak, találkoztunk ortodox pappal, akitől szentelt kenyeret kaptunk, bár nyelvileg nem értettük egymást. Mindenkihez szeretettel fordultunk, és ők lehet nem értették, hogy mit énekelünk, de érezték” – meséli Erika.
„Elindulunk valamiféle parancsra. Hogy ez a vállalás kinek mit jelent? Nagyon sok szép dolgot meg lehetne fogalmazni, de az egyetlen közös a hit. Hit az Úristenben, a hit a Babba Máriában. Ez egy óriási, félelmetes titok. Az egész zarándoklat, a Mária-út erről szól” – válaszol a Halásztelekről érkező László arra a kérdésre, hogy miért is indult útnak. Ő tavaly is végiggyalogolta ezt az utat, a Mária-út három pontján már járt, de úgy érzi, Csíksomlyó a legjelentősebb. „Azok a kérdések, érzelmek, amit itt kapunk, egyediek. Olyan titkok vannak benne, amelyek nekünk, magyaroknak belülről jönnek. Nincs más a világon, ehhez kell igazodnunk, gondolatainkat ehhez kell formálnunk. A mi utunk erről szól. Hitben és az erről szóló érzelmekben számunkra ez az egyetlen” – vallja László, aki ha újra zarándoklatra indul, ismét ezt az utat fogja választani, bár „hallatlan fárasztó dolgok vannak benne testileg-lelkileg is. De ez mind ezért a csodáért van”.
A pécsi Ágota első alkalommal indult Csíksomlyóra, de járt már Cestovóban és az El Caminón. Bár ezt az utat tartja a legnehezebbnek, mégis boldogsággal tölti el, hogy együtt gyalogolnak és énekelnek. Nagy boldogság, amikor a falvakban az asszonyok kikönyökölnek a kerítésen. „A mosolyok találkoznak, az valami fantasztikus. Ezt visszük magunkkal, mert ezzel talán épp megszólítottuk azt a valakit, aki ott várt minket. Lelkileg olyan töltetet ad, hogy valószínűleg évekig tartalékolni tudjuk, és felvidítja az ember lelkét. Nem könnyű eljutni odáig, de a szeretet, ami körülvesz bennünket, kimondhatatlan” – érzi Ágota.
„Ez az út arról szól, hogy találjuk meg önmagunkat, találjuk meg azt a pontot, ahonnan elindulunk és ahová érkezünk. Ez a két pont valahol egy pont. Ezt a pontot valahol Isten kijelölte számunkra, ezt magunkban hordozzuk, és el kell találnunk ahhoz a ponthoz, hogy találkozhassunk Istenünkkel, Jézusunkkal. Csodálatos élményekben volt részünk. Egyszerű emberek integetnek, Isten hozzádot kiáltanak nekünk, még akkor is, ha nem értjük nyelvüket. Azt mondják nekünk: menjetek. Menjetek oda, ahol találkoztok Jézus Krisztussal. Ezt a helyet meg kell keresnünk, az ő útja a mi utunk. Ha üdvözülő és igaz emberek akarunk lenni, követnünk kell Jézus útját. A mi létünknek célja megtalálni az utat, ahol Isten és Jézus vár bennünket” – fogalmazta meg érzéseit az út végéhez közeledve egy másik zarándok, János.
Lovasfogattal a csíksomlyói búcsúra
Szekérrel indultak el május 4-én a magyarországi Bükkzsércről, hogy részt vegyenek május 18-án Csíksomlyón a pünkösdi búcsún. A fogattal naponta 50-60 kilométert tettek meg, 700 kilométeres útvonalukba beleesett Székelyudvarhely is.
Az éjszakákat a szekéren és a mellette felhúzott sátrakban töltik
Vasas Benedek és Ferenc József Bükkzsércről, Hajnal István Mezőnyárádról, Bessenyei Sándor pedig Szentistvánról vesznek részt az egyhetes zarándokúton. Tizenegy napja szekérrel indultak el Bükkzsércről, majd Debrecen – Létavértes – Székelyhíd – Zilah – Zsibó – Szamosújvár – Szászrégen – Szováta útvonalon jutottak el Székelyudvarhelyre. Itt Vasas Benedeket váltotta fel Ferenc József, a zsérciek református lelkésze.
„Egy éve részt vettem a csíksomlyói búcsún, ahol egyik csíkszeredai barátom mesélte, hogy ő fogattal érkezett oda az 50 kilométerre levő szülőfalujából, én akkor megígértem neki, hogy ebben az évben én is fogattal jövök el a búcsúra” – mondta Vasas Benedek, amikor a zarándokút apropójáról érdeklődtünk. A hosszú út során a négy férfi egymást váltotta a fogatban, néhányszor váltani kellett a lovakat is. Útjukkal a zsérci meszeseknek állítanak emléket, ugyanis Bükkzsérc a Bükk-hegység lábánál terül el, lakosai régen a mészégetésről voltak híresek. A jó minőségű meszet még Nagyváradra is áthozták árusítani – tudtuk meg Vasas Benedektől.
Zarándokúti élményeikről érdeklődve elmesélték, hogy egy magyarországi panzió parkolójában éjszakáztak, annak éttermében költötték el a vacsorát és másnap a reggelit, amiért utólag nem kellett fizetniük. „Három-négy alkalommal adódott probléma a szekérrel, de mindig akadt segítségünk. Reformátusok lévén itt tudtuk meg utólag, hogy a katolikusok úgy tartják, hogy aki segít a zarándokokon az maga is Isten áldásában részesül” – tette hozzá.
Szilágy megyében megállították őket a román rendőrök, akik az irataik ellenőrzését követően elmentek, majd ugyanazon falu végén ismét megjelentek az egyik település magyar alpolgármesterével, akit – mint utólag kiderült – azért vittek magukkal, hogy tolmácsolni tudja bocsánatkérésüket. Beszélgetésünk során az is kiderült, hogy a négy férfit autóval itt Udvarhelyen érte be családjuk, az éjszakát a Hargita lábánál, a Tolvajos-tetőn töltik majd. Csütörtökön meglátogatják Böjte Csaba atyát is, akinek adományokat adnak át. Pénteken négyes fogattal érkeznek majd meg a csíkmadarasi szálláshelyükre.