Szászsebes, ferences

Szent Bertalan apostol, plébánia
Elérhetőség
Postacím: 515800-Sebes-Alba, Str. Mihai Viteazul 35., jud. Alba
Tel: 0258-735.524, 0258-735.062
Fax: 0258-735.062

Szolgálatot teljesít:

ARP. Páll József, házfőnök, főegyházmegyei papi spirituális, tartományfőnök-helyettes, ex min. prov.

Fr. Srádi Ferenc Benjamin OFM
            Mobil: 0744-787.038
            E-mail: sradi.benjamin@gmail.com
Fr. Fábián Árpád Sebestyén OFM
            Mobil: 0744-492.295
            E-mail: frsebi@freemail.hu
Fr. Antohe Claudiu OFM
            Mobil: 0754-887.559
            E-mail: fr.claudiu@yahoo.com
Fr. Lupu Cristian OFM
            Mobil: 0759-096.939
E-mail: fr.cristian1@yahoo.com
Fr. Csáki Ferenc Fülöp OFM
Mobil: 0744-492.309
E-mail: fr.fulop@yahoo.com
Fr. Fischer Balázs Peregrin OFM
Mobil: 0744-492.314
E-mail: fischerb3@gmail.com
Kántor: Fr. Lőrincz Dezső Bernardin OFM
            Mobil: 0748-364.868
1150 előtt székelyek lakták, ezért a székelyek földjének (Terra Siculorum) nevezték. Ennek emlékét őrzi a főutca régi neve: Innere Siculorumgasse. Utána szász település lett. A városi levéltár oklevele szerint már 1151-ben létezett. 1203-ban már a sebesi dékánság székhelye lett. A település megnevezései: Malenbach, Sebus, Mulnbach, Mülnbach, Zazsebes, Szászsebes.
Az első plébános neve 1245-ből ismeretes: Th eodor, szebeni kanonok. A későbbi századokból több plébános neve is fennmaradt. A ma is álló, hatalmas, román csúcsíves stílusú plébániatemplom több építési szakaszban kapta a mai formáját a 12. századtól a 15. századig. A középkorban domonkosok telepedtek le a helységben, akik felépítették a mai ferences templomot és kolostort. Az adatok szerint a 16. század elején a ferencesek is jelen voltak Szászsebesen. A város papjai, szerzetesei és hívei szászok voltak, és nem tartoztak az erdélyi püspök joghatósága alá, hanem a szebeni prépostsághoz, a szerzetesek pedig a rendi elöljárókhoz. A reformáció idején, a 15. század első felében a papok, szerzetesek és hívek lutheránusok lettek, a plébániatemplom is az övék lett. A kolostor megszűnt, bezárták a templommal együtt, és a városi tanács tulajdonába került. Kétszáz évig nem használták, ezért tönkrement. Az egyházmegye visszaállítása után a ferencesek kérték és meg is kapták a királytól a templomot és a kolostort. 1731-ben átvették az újjászervezett plébániát, majd Mária Terézia segítségével felújították a templomot és a kolostort egyaránt. A kolostornak és a plébániának mindig kis létszámú közössége volt, akik különböző nemzetiségnek voltak a tagjai: németek, magyarok, olaszok, románok, cigányok. Néhány gazdagabb család is volt közöttük. A kis közösség az 1848-49-es szabadságharcban, az első és második világháború idején, valamint a háborúk utáni változásokban még jobban megcsappant. A második világháború végén a német nyelvű hívek közül sokakat szovjet munkatáborba vittek, évekig dolgoztatták. Sokan ott lelték halálukat. A németek nagy része a második világháború és a rendszerváltások után kivándorolt. A hívek ma többnyire idősek.

Lélekszám: 154
Örökös szentségimádási nap: január 05.
Szentmisék: vasár- és ünnepnapokon 9 órakor