Szamosújvár, örmény szertartású plébánia

Szentháromság, plébánia
Elérhetőség
Postacím: 405300-Gherla, Str. Stefan cel Mare 5., jud. Cluj
Tel: 0264-241.916
Fax: 0264-241.916

Az örmények 1672-ben Apafi fejedelem hívására jelentek meg Erdélyben. Szamosújvár (Armenopolis) az örmények által a 17. század végén létrehozott város, amely a régi római castrum és a Martinuzzi Fráter György által 1540-ben építtetett vár között terült el. Szamosújváron eleinte kevesen voltak, azonban a körülmények alakulása következtében mégis itt épülhetett fel az „Örményváros”. I. Lipót beleegyezésével az örmények Besztercéről menekült csoportja 1700-ban megvásárolta a szamosújvári vártól délre eső részt. Később itt telepedtek meg a Gyergyószentmiklósról, Szépvízről jött örmény családok is. A város felépítése mintegy 15 évig tartott Verzerescul Oxendius püspök vezetésével, aki I. Lipóttól kérte az engedélyt az építkezésre. Az alapkövet 1700-ban tették le, nem sokkal a terület megvásárlása után. A ma is álló, legkorábbi kőtemplomuk az 1723–1724 között épült Salamon-templom. Ezt az örmény katolikus templomot, mely Szamosújvár első temploma, Simai Salamon és neje építtette. Eredetileg kőfallal volt körülvéve, ebbe volt beleépítve a Szent Kereszt kápolna. A templomnak három oltára van: a főoltár a Boldogságos Szűzanyát ábrázolja az angyali üdvözletkor (a templom titulusa: Gyümölcsoltó Boldogasszony), a mellékoltárok pedig a Szentháromságot és Világosító Szent Gergelyt, az örmény nép védőszentjét. 1898–1899-es években átalakították a templomot. Két kápolnát építettek hozzá jobb és bal felől, Világosító Szent Gergely és Szent Anna tiszteletére.
Szamosújváron a késő barokk szinte egyedülálló megnyilatkozása az örmény székesegyház. A templom építését 1748-ban kezdték el a négyszögű főtér déli oldalán. Az építéshez szükséges kiadásokat az örmény katolikus egyház és a hívek adományaiból fedezték, Mária Terézia királynő pedig 1200 forinttal járult a templom felépítéséhez. A templom szentélye már 1759-ben elkészült, szeptember 8-án pedig megtartották az első szentmisét. 1800-ban a templom teljesen elkészült, oltárai azonban csak 1804-ben. 1804. június 17-én szentelte fel a templomot a Szentháromság tiszteletére Mártonfi József római katolikus püspök, aki „basilikának” nevezte a templomot. Az oldalkápolnában őrzik Rubens vagy a Rubens festészeti iskolához tartozó egykori tanítvány festményét: Levétel a keresztről.
A város személyiségei: A városban élt és tevékenykedett az erdélyi örménység számos nagy hírű személyisége, mint pl. Verzerescu Oxendius örmény katolikus püspök, aki Rómához csatolta az erdélyi örmény közösséget; Lukácsi Kristóf esperes, történész, író, az örmény katolikus fi úintézet megalapítója és támogatója; Szongoth Kristóf tanár és történész, az Armenia folyóirat alapítója és szerkesztője; Czetz János 1848-as szabadságharcos; Pongrátz Gergely, a Corvin-közi felkelők parancsnoka; Gorove László helytörténész, író. A 18. század első felében a szamosújvári örmények kirajzása egy folyamatos jelenség képét mutatta. A népfelesleg vagy az élelmesebbek már korán letelepedtek Kolozsváron, Tordán, Désen, Bonchidán, Bethlenben, Zilahon, Szilágysomlyón és Erdély más városaiban. A városok vezetőinek többször is gondot okozott az agilis örmények megjelenése és konkurenciája a helyi piacokon. A helyi tanácsok által hozott határozatok sokáig tiltották az örmények letelepedését, valamint ház- és földvásárlását, azonban ezek a legtöbb esetben csak papíron maradtak, ugyanis az új jövevények idővel otthon érezték magukat az új településen. Ennek az lett a következménye, hogy a lakhelyet változtatott örmény családok elszakadtak kultúrájuktól, hagyományaiktól, és egy-két generáció után a helyi lakosságba olvadtak. A 20. században a tehetősebbek elhagyták Szamosújvárt és új életet kezdtek Nyugaton. Így jutottak el nemcsak Budapestre, hanem Klagenfurtba, Bécsbe, Regensburgba, Madridba, New Yorkba, Bostonba, Melbourne-be stb. Napjainkban az erdélyi örménység jelenléte tetten érhető a  különböző vallásos ünnepek és az ezekhez kapcsolódó népszokások továbbélésében. A nemzet apostolának, Szent Gergely napjának megünneplése kiváló alkalmat ad arra, hogy Szamosújváron az erdélyi és a világ más tájairól érkező örmény származásúak találkozhassanak.

Örökös szentségimádási nap: november 31.
Szentmisék: hétfon, szerdán, pénteken 9 órakor, kedden, csütörtökön 17 órakor télen, 18 órakor nyáron. Vasár- és ünnepnap 9 órakor