Márton Áron szülőföldje, iskolái

Minden ember a születés és halál között kifeszített híd, s mindnyájunknak ezen a hídon keresztül kell eljutni a túlsó partra, az időben az örökkévalóságra, a mulandó létből az el nem múló létbe, a földről az Isten közvetlen közelébe. Jézus Krisztus követésével és egymás segítségével.

(Márton Áron: Világnézet és nevelés, in: Erdélyi Iskola 1933/34. I. évf. 5–6. sz.)

Márton Áron 1896. augusztus 28-án Székelyföld Csíkszentdomokos nagy községében született a Márton Ágoston és Kurkó Juliánna római katolikus földműves szülők harmadik gyermekeként. Életalakulását érzékenyen érintette szülőföldjének történelmi és földrajzi helyzete.

Bölcsőm közönséges deszkából volt összezárva, amilyen lesz a koporsóm is. De fáját a csíki hegyekben vágták, ahol az őrt álló fenyőerdők koszorúja gyökerével sziklába kapaszkodik s makacsul állja a viharok tépését; ahol az emberek századok óta küzdenek a mostoha életviszonyokkal, mert tudják, hogy a sötét borulat mögött is ott van Isten s beléje vetik a bizalmukat.
Innen jöttem s nem hoztam mást csak a halálos szerelmet népem és az emberek iránt s a katolikus hitet, melyet hitvalló és hitükből élő nemzedékek a Csíksomlyói Mária lábainál mélyítettek el és örökítették át századok során.

(Márton Áron 1938. szeptember 29-én a kolozsvári plébánosi beiktatásakor a Képviselőtestület Közgyűlésén mondott beszédéből)

Ez az udvar és ház, melynek kicsinyített mását szülőfalum népe elhozta ide, nem az én szülőházam. Édesapám építette azt később, de ebben udvarban nőttem fel, itt hallottam először, hogy vannak emberek, kiknek fáj az élet, de azt is, hogy az emberek felett van az Isten, aki részükre törvényt adott és ezeknek a törvényeknek az útján kell járni.

(Márton Áron válasza az üdvözlő beszédekre – püspökké szentelése utáni fogadáskor)

Apáink annak idején a templomhoz kötötték sorsukat. Az életküzdelem kemény és könyörtelen volt számukra is. Az ő törekvéseiket is ritkán koronázta siker. A gondok, csalódások, bajok és csüggedés mindennapi sorsukhoz tartozott, s tudták, hogy ettől nem menekülhetnek semmiféle csalafintasággal. Istenben bíztak. Istenhitükről és bizalmunkról tanúskodnak ezek a vaskos falak. Ez volt a váruk. Hitük tanításából és az életből tanulták meg, hogy ha a mostoha körülmények közt helyt akarnak állni, össze kell fogniuk, egymást meg kell becsülniük, együtt kell vállalniuk a közös sorsot. Az ő példájuk mutatja a mai nemzedéknek is az utat. Ha az ő nyomdokaikon haladunk, élni fogunk. S a megszépült templom arról beszél, hogy ti élni akartok. Segítsen az Isten.

(Márton Áron templomszentelési beszéde Csíkszentdomokoson 1972. október 29-én)

Elemi iskoláit a csíkszentdomokosi Római Katolikus Elemi Népiskolában kitűnő eredménnyel végezte.

Az ember élete akkor kezdődik, amikor észreveszi a rajta kívül létező világot is. Amikor rádöbben, hogy a tőle különböző dolgok megmérhetetlen sokasága áll vele szemben. S megindul a gondolkodás és nyomában a nyugtalan kérdezés. Ismerni, tudni akar.

(Márton Áron: Világnézet és nevelés)

1907-ben ösztöndíjas kisdiákként a csímsomlyói Katolikus Gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1911-ben az ősi csíksomlyói gimnáziumot Csíkszeredába költöztették. Ebben az „új főgimnáziumban”, amely ma a Márton Áron nevét viseli, kezdte el a gimnázium felső tagozatát.

Líceumi tanulmányait Gyulafehérvárt fejezte be, mivel papi hivatást érzett magában. Itt érettségizett 1915. június 12-én.

Márton Áron édesapja. 1953. szeptember.

 

Bölcsőmet csíki fenyőből faragták; Családi körben; Szülői ház; A csíkszentdomokosi osztálytársak között; A püspök édesanyja.

Püspökké szentelésekor a közeli rokonok

 

Idős szüleivel

 

A szülői ház Csíkszentdomokoson


A szöveget szerkesztette és a képeket válogatta

ft. msgr. prof. dr. Marton József pápai prelátus, nagyprépost, egyetemi tanár

 

2. Előkészület a papságra >>


Márton Áron kezdőoldal

Márton Áron emlékszoba