2014.06.20
Hat éves munka eredményét áldja meg Jakubinyi György érsek
Tekerőpatakon június 24-én, Keresztelő Szent János napján 11 órakor kezdődő szentmise keretében Jakubinyi György érsek ünnepélyesen megáldja a restaurált 280 éves templomot. A szent hajlék teljes felújítását több irányból támogatták, a helyi közösség is kivette a részét.
A munkálatok kezdetei
A Keresztelő Szent János tiszteletére 1734-ben felszentelt templom javítása 2008-ra halaszthatatlanná vált.
Egy moldvai tervező megkeresett a víztelenítési munkálatok terveinek elkészítése céljából. Egy csomagot hirdetett meg a bukaresti műemlékvédelem, amelyben négy épület, két erdélyi – köztük a mi templomunk-, és két moldvai műemlék szerepelt - számolt be Csedő István tekerőpataki plébános. Az akkori számítások szerint, hogy a négyből bármelyik kapjon támogatást, el kellett készíteni mind a négyre a terveket. Így készült el a már az ablakok szintjéig salétromosodott falak felújítási dokumentációja 2005-ben, amelyre Bukarestből három évig semmi válasz nem érkezett.
A várakozást megelégelve a helyi plébános kezdeményezésére megyei pályázati támogatással elkezdték a víztelenítést. A munkálatok elkezdése után a tekerőpataki templomot felvették az államilag támogatott műemlékek sorába. Ezt követően, a 2012-es PD-L - RMDSZ kormány bukásáig a Műemlékvédelmi Minisztérium biztosította a munkálatokhoz szükséges pénzösszegeket.
A restaurálás első három évében a valamikori egyházi iskolaépület felújított nagytermében végezték a szentmiséket.
Értékes templombelső
A templom műértékei között a három oltár foglal kiemelkedő helyet. Jézus megkeresztelkedését ábrázoló főoltár felső részén a művészettörténeti ritkaságnak számító medálon látható Mária eljegyzése Józseffel - emelte ki a plébános. Az egyik mellékoltáron a népét, országát és koronáját Szűzanyának felajánló Szent Istvánt ábrázolja, a másikon Mária, a világ Királynője látható. Híresek a szószék képei, különösen a magvető székely. Említésre méltó a templommal egyidős keresztkút, a templomnál régebbi gótikus kőablak, az eredeti állapotába visszaállított Kolonics orgona. A hajó, a szentély és a kórus festményei újabb keletűek, a második világháború előtt készültek. A képek közül a legrégebbi Szent Erzsébetet ábrázolja, hátterében látható a templom támogatója és a hegyen lévő kápolnát építtető Gáborffy család egyik tagja.
A teljeskörű felújítást sokan támogatták
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatalon keresztül érkező anyagi segítség egyik kitétele az volt, hogy a támogató által megjelölt vállalat, a sepsiszentgyörgyi Hankó Dénes mérnök és csapata végezhette el a víztelenítést, a padlótégla burkolást, a falak belső és külső részbeni, valamint a templomot körülvevő fal felújítását.
A hat évig tartó munkálatok során a Hargita Megyei Tanács, a Gyergyóújfalvi Helyi Tanács, a közbirtokosság, a Gál Forest vállalkozás mellett az ezer főt számláló egyházközség híveinek köszönhető, hogy a tetőszerkezet felújítása, újrafedés, a teljes pléhezet cseréje, a toronyszerkezet javítása, a torony újrafestése, a keresztúti képek, a fal- és oltárképek, az oltárok és az 
orgona restaurálása, a padok felújítása, a fűtés bevezetése, a teljes villanyhálózat cseréje, csillárok, lámpák készítése, a nyílászárók felújítása, illetve cseréje megvalósulhatott. A munkálatok értéke eléri az 500 ezer lejt - 
számolt be Csedő István plébános.
A munkálatok végzői:
A festmények restaurálását Czimbalmos Attila (Szárhegy), a keresztúti képekét Benedek Éva, a csíki Székely Múzeum restaurátora végezte. A padok Kulcsár László (Gyergyószentmiklós), az orgona Bartis Szabolcs (Gyergyószentmiklós), az oltárok Mihály Ferenc (Szováta), a pléhezet Ferenczi Dezső (Gyergyószentmiklós), a tetőfedés, a toronymeszelés-javítás: Balázs László (Gyergyószentmiklós), a fűtésberendezés Diarund-Tekse Bertalan (Csíkszereda), nyílászárók KOBEZOL-Kopacz Zoltán (Gyergyószentmiklós), a villamossági felszerelések Csata Pál (Gyergyócsomafalva-Szentmiklós) munkáját dícsérik. A csillárok-lámpákat a tekerőpataki születésű György Emil (Mürzzuslag-Ausztria) díjmentesen készítette. A terveket Köllő Miklós műemlékvédelmi tervező és Mihálydeákpál Gábor villamossági mérnök készítette - részletezte az egyházközség vezetője.
A pályázatok készítésében Jónás Erzsébet ny. pénzügyi könyvelő segítette Csedő István plébánost.
Templomtörténet
Egy budapesti országos levéltári adat Gyergyótekerőpatakot már Mátyás király idejéből említi, a Szent István király védnöksége alá helyezett gótikus fakápolnával, melyet 1526-ban a törökök pusztítottak el. 1567-ben a regestrum Tekerőpatak néven jegyzi 40 kapuval.
A Szent István tiszteletére emelt kápolna megsemmisítése után a hívek Gyergyószentmiklósra jártak templomba, ahol részükre külön helyet biztosítottak. 1724-ben önálló plébánia lett, de egy ideig még Kilyénfalvával együtt közös papjuk volt. 1734-re készült el a templom a Gáborffy család támogatásával, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. Az 1801. évi nagy tűzvészkor a falu kétharmada leégett. Ekkor pusztult el a plébánia épülete irattárával együtt. Ávéd István plébános feljegyzése szerint, az akkori plébános kivitte az Oltáriszentséget a templomból, felemelte az ég felé, és ezt mondta: Uram, ha a mi hajlékainkat elvetted, legalább a tiedet hagyd meg! És templom, bár károsodott, de megmaradt. Az akkori felújításnak az emlékét őrzik a most feltárt felszentelési keresztek.
A szent hajléknak a legtöbbet az ártott, hogy a keleti oldalán lévő patakmeder és nyugaton az úttöltések szintje emelkedett, amely az építéskor még kiemelkedő helyen fekvő épület salétromosodásához vezetett. Korábbi javítások során olajfestékkel festették le a teljes belső felületet, ami a falak nedvesedésének gyorsabb terjedéséhez vezetett.
Élő közösség
A Gyergyószentmiklóshoz közel eső, alig ezer lélekszámot számláló egyházközség gyereklétszáma számottevő, a helyi 1-8. osztályos tanulók kilencvenen vannak. Ötödik osztálytól a kilyénfalvi gyerekek is Tekerőpatakon tanulnak, ők otthon részesülnek plébániai hitoktatásban. A tekerőpataki gyermekek Kolumbán Csilla vallástanárnő vezetésével minden meghirdetett vetélkedőn részt vesznek és nagyon jó eredményeket, köztük országos első helyezéseket is, elértek.
A plébánián szép létszámmal működik három rózsafüzér-társulat, falurészenként megszervezve. Korábban Szeretetláng néven ifjúsági csoport rendszeresen tevékenykedett, de az utóbbi években, az egyetemi tanulmányok miatt, megritkultak az összejöveteli alkalmak. A visszaszolgáltatott iskolaépületben közösségi terem, a tanítói lakásban a dévai Szent Ferenc Alapítvány délutáni iskolája működik - tudtuk meg Csedő István plébánostól.
(ZsM)
