2014.02.27
Vik János előadása a Virtuális Bolyai Egyetemen
Benne vagyok, ha értelme van! Egy műveltségelméleti vízi
ó a frankli logoterápia kontextusában. Ezen a címen tartott Vik János, a BBTE RK Teológia Karának tanára előadást a Virtuális Bolyai Egyetem keretében. A február 25-én, kedden du. 6 órától az egyetem központi épületében nagyszámú hallgatóság előtt megtartott előadáson az értelmesség keresésének olykor boldogító, olykor kínzó érzésével foglalkozhatott a hallgatóság az előadó jóvoltából. „Az értelmetlenség-érzés, ha nem is gyakori, ám ismert és kellemetlen, hívatlan vendég a háznál. Kidobható, vagy tűrjem el a jelenlétét, amíg magától távozik?’ – tette fel Vik János a provokáló kérdést. Így summázta az erre vonatkozó, sokakban felmerülő kételyeket: „Időnként ott állok tehát az élet értelmére irányuló kérdéssel szemben, s megkísért az egzisztenciális frusztráció bénító állapota. Vajon képes boldogító védelmet nyújtani számomra a műveltség?” Ezt a problémát járta körül előadásában, a műveltséget a felhalmozott tudás és megszerzett tapasztalatok együtteseként határozva meg. Válasza a katolikus teológia pozitív és optimista szemléletét sugallta: „Igen, képes! Akkor, ha az nemcsak emlékezni tudás, s nem is csak információim rendszerezett halmaza, hanem kritikus értelmezési háló, melynek segítségével mögéje látok annak, amiben vagyok.” E válasz megfogalmazásához a Viktor Frankl nevével fémjelzett gondolkodási irány és pszichoanaltikus iskola tanítása felhasználásával jutott el, s ugyanakkor a biológiai determinizmus helyett egy háromdimenziós emberképet is felvázolt: az embert a test, lélek és szellem hármasa által meghatározott, öntranszcendenciára, szeretetre képes lényként határozva meg. (BM), Vasárnap