2013.11.25
,,A férfiak gyakran ...” , „A nők gyakran ... ” – és sorolja mindenki a maga tulajdonságlistáját, férfiak a nőkről, nők a férfiakról, mindkét nem önmagáról. De vajon mennyire fedik egymást ezek a leírások? És ha nem fedik, kinek a leírásához kell igazodnunk? Vagy Teremtőnkhöz kellene forduljunk, hogy kihámozzuk: milyennek akart ő minket, férfiakat és nőket, milyennek is kellene lennünk valójában? Teremtőnk szava a Szentírás szava. A Katolikus Magyar Bibliatársulat immár 13 éve történt megalakulásától fogva hivatásának érzi az Ige terjesztését, fontosságának hangsúlyozását a ma embere számára is. Ha elmondhatjuk, hogy a mai társadalmi divatok gyökereinktől próbálnak megfosztani, és „homokra épített” házakat állítanak elénk követendő példaként, akkor a Bibliatársulat erős alapra mutat: a Szentírásra. Itt kaphatunk választ arra, mitől vagyunk értékesek, vagy arra, mitől vagyunk értékes férfiak és nők. Ennek a témának a kibontására nyújtott lehetőséget a november 22–24. között lezajlott bibliás hétvége a Ter 1,27-ből vett mottóval, amelynek a székelyudvarhelyi Pió lelkigyakorlatos ház adott otthont.
Miután kezdetnek a résztvevők megosztották egymással, milyennek látják mai társadalom férfi- és nőképét, a Szentíráshoz folyamodtak, mivel az örök Ige ma is üzenetet hordoz. Dávid és Góliát története alapján az igaz férfi tulajdonságait fürkészték, Ábrahám, Sára és Hágár nyomán pedig a helyes és helytelen férfi–nő kapcsolatokat. Mária személyét több életképe alapján bontották ki, és így szemlélték: hogyan kell egy nőnek elfogadnia Isten akaratát (szeplőtelen fogantatás), milyennek kell lennie a kapcsolataiban (Mária találkozása Erzsébettel, kánai menyegző), a szenvedésben (Mária a kereszt alatt). A körbejárt helyzetekben rögtön saját életükre ismertek, hiszen a történetek átvetülnek a saját mindennapokba: a férfiaknak gyakran kell olyan döntést hozniuk, amely nagy hatással van a család, a nép életére, nagy felelősséget ró rájuk – vajon ők ilyenkor kiben bíznak? Istenben, mint Dávid, vagy önerejükben, mint Góliát? A nők általában hamarabb érzékelik a szükséghelyzeteket – segítő cselekedetet vált-e ki ez belőlük, mint Máriából a kánai menyegző, mint Erzsébet fogantatásának esete? Férfiak és nők gyakran kerülnek bonyodalmas családi kapcsolatokba, mint Ábrahám, Sára és Hágár – tud-e a mai ember ilyenkor bizalommal, nyitottsággal és megbocsátással fordulni egymás felé?
Újabb tanulságokat rejtegetnek a férfiak és nők kapcsán Jézus gyógyítástörténetei. A vérfolyásos és a meggörnyedt asszony, illetve a béna és a süketnéma ember meggyógyításában Jézus mindig nagyon személyre szabottan gyógyít, sosem csak a testet, hanem az egész embert. A csoportban feldolgozott történetek közül mindenki választhatott egyet, amely hozzá közelebb állt, és így ízlelgethette azt a lelki állapotot, amelyet a fizikai betegség okoz vagy megjelenít. A Szentírás eme olvasatához nem alapos teológiai tudás és elvonatkoztatási készség szükséges, hanem érző szív. Az Ige olvasása közösségben is nagyon ajánlott, egymás tapasztalatai és értelmezése mélyebb megértéshez vezethet. Ezt élték mega biblianap résztvevői, midőn fiatalok és felnőttek, férfiak és nők együtt dolgozták fel a különböző bibliai történeteket. Nézőpontok és hozzáállások értékelődtek át, amint tudatosították, hogy a Szentírást férfiak írták (még a női nevet viselő könyveit is, például Eszter könyvét), de értelmezésére, majd az apostolkodásra a nők is hivatottak, ahogyan azt Pál apostolnak a rómaiakhoz írt levele is alátámasztja. A nőknek igenis szerepük van az egyházban, Istentől kapott talentumaikat a közösségben gyümölcsözővé tehetik. A program megkoronázása a derék férfi és asszony dicsérete volt, amelyet szentírási részekre alapozva fogalmaztak meg a résztvevők. Az intő jel mellett ez örömfakasztó élmény is volt: megerősödött bennük, hogy férfinak, illetve nőnek lenni jó! Krisztus király ünnepi közös szentmisében emlékeztek a résztvevők arra, hogy Isten országának örökösei, és királysága a miénk is.
A vidámságban és szeretetben töltött napok során együtt erősödtek meg férfi, illetve női mivoltukban, a másik nem elfogadásában, a másságában rejlő kincsek fölfedezésében. Közösséggé formálódva együtt elmélkedtek, szeretetlakomát ültek, együtt nevettek, s ami a legfontosabb, megértették: a Szentírás az élet mozgatórugója, erőforrás és iránytű mind egyéni, mind közösségi vonatkozásban. A Katolikus Magyar Bibliatársulat mindenkit szeretettel vár gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek alakított közösségeibe, hogy együtt jobban megérthessék, megélhessék Isten szavát!
Ilyés Enikő, Vasárnap 2013/48
