Lovagok a kereszt jegyében

Közönség előtt a lovagok: Novák József, Nagy Géza, Makkai Gergely, Puskás Attila, Sófalvi Szabolcs és a házigazda, Baricz Lajos plébános

Közeledik Szent György napja, így a sárkányölő nevét viselő Vásárhely melletti nagyközség plébánosa, Baricz Lajos fontosnak, érdekesnek, ugyanakkor hasznosnak is ítélte, hogy ilyenkor, a húsvét előtti böjttel erősített várakozás időszakában a kereszt szimbolikájáról, a lovagrendek máig érvényes eszmeiségéről beszélgessenek, és egyúttal egy olyan kiállítást is megtekinthessenek a marosszentgyörgyiek, amely a maga nemében egyedülálló a Kárpát-medencében, és nem csak.

Tíz éve Erdélyben

Makkai Gergely, a Szent György Lovagrend észak-erdélyi nagypriorja emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy épp tíz éve indult újra Erdélyben az egyetlen magyar alapítású lovagrend tevékenysége, a Szent Györgyé, észak- és dél-erdélyi priorátussal. A közjóért kiálló lovagi hős szimbóluma a Károly Róbert király általi (1323. évi) alapítás óta eltelt hét évszázad alatt számos változáson ment át, a kardos-pajzsos lovagkép valamelyest „szelídült”, ám történt ez anélkül, hogy az eszme, a jóra való törekvés, a gyengék, elesettek megsegítésének, felkarolásának, a keresztény értékrend hirdetésének gondolata valamelyest is csorbult volna.

A lovagság lényegéről beszélt a nagyprior

Ez a lovagrend jogilag sohasem szűnt meg az eltelt hét évszázad alatt, ezért nem is kellett újraalapítani, csak a tevékenységet újból elindítani. A nagyprior kiemelte, hogy az észak-erdélyi priorátus tizenhárom tagja, bár az élet, a társadalom, a művészetek, a közjó különböző területein tevékenykedik, valamennyien egyek abban az elvben, ami a rend lényege – a jót cselekedni, a jó cselekedeteket támogatni, a keresztényi értékrendeket hirdetni.

A kivirágzó kereszt szimbóluma

A terem falait betöltő különböző kereszteket ábrázoló kiállítási képek kapcsán Puskás Attila teológus a keresztről, mint szimbólumról tartott előadást. Ez a szimbólum már jóval a kereszténység megjelenése előtt létezett, s talán nincs a világnak olyan a nemzete, amelynek őstörténetében ne lenne jelen. Krisztus kereszthalála, a kereszténység megjelenése tette előbb a Közel-Kelet, utána Európa, majd a világ legismertebb szimbólumává. A világ első keresztény államában, az örményeknél jelenik meg a „kivirágzott”, az élet folytonosságát, állandó megújulását ünneplő kereszt-forma, amely a kereszténység egyik felében terjedt el, szemben az egyszerűbb, „lutheránus” kereszttel.

130 ábrázolás – a 150-ből

A kiállítás alkotója, Novák József képzőművész elmondta, a Marosszentgyörgyön kiállított 130 kereszt-ábrázolás csak része annak az általa készített 150 darabból álló gyűjteménynek, amelynek elkészítésébe négy évvel fogott bele. Mint mondotta, tudomása szerint ekkora mennyiségű, a különböző korok, népek, kontinensek keresztjeit ábrázoló gyűjtemény a Kárpát-medencében nincs, s a világon is csak egyről tud, amely hatszáznál több keresztábrázolást tartalmaz.
Az előadások között a Kolping család, a Szent Cecilia és a Jubilate kórus oldotta a hangulatot.

A Novák-féle kiállítás húsvétig látogatható a marosszentgyörgyi plébánia épületében.