Szeptember végén Márton Áron illő módon került a figyelem középpontjába Budapesten: az Országház felsőházi üléstermében rendezett emlékülésen, amelyen az országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor elnökölt. A szeptember 26-i eseményt megelőzte és előkészítette az a Kárpát-medencei diákvetélkedő, amelynek elődöntőjét, majd döntőjét előző nap Lakitelken tartották, s amelynek ünnepélyes díjkiosztójával kezdődött az ünnepi ülés. A rendezvénysorozat szervezői az Országgyűlés Hivatala, a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum, a Székelyföld folyóirat és a Lakitelek Népfőiskola voltak, a mozgatója Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója.
A lakiteleki döntő és a nyertes csapat
Az esős, igazán kellemetlen idő ellenére népes tömeg gyűlt össze, köztük az alkalomra ide zarándokolt székelyföldi csoport, akiket a Mária Rádió önkéntesei szerveztek és vezettek, és akik igazi színfoltot képeztek gyönyörű viseletükkel. Hasonlóan viseletben jöttek a szülőfalu, Csíkszentdomokos képviselői, és a versenyzők egyik-másik csoportja. A döntőben a szervezők az előbbi fordulók tudásközpontú elvásárai, megközelítése után a kreativitásra fektették a hangsúlyt, a végső megmérettetésbe bejutott 12 csoport közül az első és második díjat is egy-egy csíkszeredai csapat nyerte, harmadik díjas a balassagyarmati lett. A győztes csíkszeredai csapat meglepetése volt a jutalomutazás Rómába, és az is, hogy az egész konferencia alatt az emelvényen ülhettek az ülést vezető Lezsák Sándor balján és jobbján. A diákok mellett most ismertették a Székelyföld folyóirat Márton Áronról szóló irodalmi művekre kiírt pályázatának eredményeit is, és átadták e díjakat is. A díjazottak: Tar Ildikó (I.), Oláh-Gál Elvira (II.) és Nagy Zoltán (III.), különdíjas Czegő Zoltán.
A székelyföldi zarándokcsoport és az Országház zsúfoltságig megtelt felsőházi ülésterme
Miután a versenyek izgalmai elültek, a kosteleki Vaszi Levente jellegzetes népviseletében és hangján a pulpitusról gyönyörű balladával vezette be a budapestieket és minden jelenlevőt az erdélyi ősi hangulatba. Sorra következtek a köszöntő, emlékező jellegű, illetve tudományos előadások, ezeket kétszer is képsor, illetve filmrészlet szakította meg: Nagy Zoltán udvarhelyi hitoktató 20 éve gyűjtött anyagából mutatott be, és az alkalomra illő hanganyag részletet is bevágott, így a magyar országgyűlésben felcsendült az évtizedek távlatából Márton Áron hangja. Később Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a magyar televízióban vetített, Márton Áront bemutató, megidéző filmeket mutatta be, s ezek közül a legelső, és legtöbb még élő szemtanút megszólaltató filmje egy részletét mutatta meg, ahol immár nemcsak hallható, de az egyetlen mozgóképes anyagot is láthatták a meghatott résztvevők.
A megszólalók közt volt Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Nagy Mihály Zoltán történész, a Román Kulturális Intézet alelnöke, Denisa Bodeanu történész, aki a nagy püspök Securitate dossziéit kutatja, Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke, Virt László, Márton Áron életrajzírója, Kovács Gergely posztulátor, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője, és Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, aki személyes élményeit és emlékeit osztotta meg a jelenlevőkkel. Mindez méltók kidomborította Márton Áron nagyságát, életpéldájának, helytállásának a teljes magyarság számára érvényes tanulságait.
Ugyanaznap délután egy másik eseménysorral folytatódott a fővárosi Márton Áron ünnepségsorozat: a domokosi múzeum anyagából készült vándorkiállítást nyitották meg a Várban található Magyarság Házában, majd a budavári Nagyboldogasszony templomban (sokan Mátyás templomként ismerik) bemutatott bensőséges hangulatú szentmisében imádkoztak a budapestiek (hiszen az erdélyi csapatok és zarándokok ekkor már elindultak hazafelé a meglehetősen hosszú és fárasztó úton).
A vándorkiállítás megnyitója a Magyarság Házában
Szentmise a budavári Nagyboldogasszony templomban
Másnap, szeptember 27-én, vasárnap egy másik rendezvény szintén Márton Áront állította a középpontba, ezúttal Vargha Miklós Péter plébános hívta a Magyarországra települt erdélyieket, hiszen régi programja ez, ahogy lapunknak elmondta: hogy az otthoni zárt és ismert közegből kiszakadó fiatalok ne vesszenek el a nagyváros forgatagában, találjanak otthonra és vallásos társakra. Ez az ünnepség szintén kiállítás megnyitóval volt összekapcsolva: a veszprémi Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ munkatársai hozták létre Népek igaza címmel a tárlatot, amely Márton Áron püspök életét mutatja be. Ezt az emlékező szentmise előtt Jakubinyi György érsek nyitotta meg, majd Pálfalviné Ősze Judit a Szaléziánum igazgatója, valamint dr. Léner-Pintér Sára, a kiállítás rendezője mondott köszöntőt és ismertetőt. A szentmise itt is ünnepélyes volt, Jakubinyi érsek szokásos alaposságával beszélt először a Szentírás jelentőségéről, hiszen Szentírás vasárnapját ünnepeltük, majd Márton Áron püspöki életének néhány mozzanatát idézte fel, s a boldoggá avatás menetét is ismertette. A misén Budai Ilona énekművész csodás népi vallásos énekeket énekelt. A résztvevők kitűzőket kaptak, amin a keresztnevük és származási helyük szerepelt, így könnyebben ismerkedhetnek és tudják majd a kapcsolatot a következő ilyen ünnepi pillanatig tartani.
Tárlatmegnyitó és szentmise a Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-templomban
Márton Áron olyan személyiség, akinek nincs szüksége reklámra. Ám éppen mert életpéldája, gerincessége és tágas látóköre, toleranciája, humora, műveltsége, alázata és szerénysége, folytonos tanulásra törekvése és még sok más jellemvonása aktuális és hiánycikk ma. Ezért nekünk, a mai nemzedéknek van szüksége arra, hogy Márton Áronról többet tudjon, s ehhez nélkülözhetetlenek a jól megszervezett, méltóságteljes ünneplések, hogy az anyaországiak végre Mindszenty József mellett meglássák Márton Áront s meghallják nekik is szóló üzenetét. Ezért volt fontos, jelentős ez a sokoldalú ünnepségsorozat.
Bodó Márta (Fotók: Bodó Márta, Kovács Gergely, Magyar Kurír)
Kapcsolódó írások: