2013.08.05
Egyháztanács
Az 519. kánon 2. paragrafusa előírja, hogy a plébános tegye lehetővé a világi híveknek az egyház küldetésében való sajátos részvételét. A híveknek az egyház küldetésében való részvételére az Egyházi Törvénykönyv szerint a pasztorális és gazdasági tanács ad szervezett keretet (536. és 537. kánon). Ezt a feladatot a gyulafehérvári főegyházmegyében évszázados hagyományra támaszkodva az egyháztanács látja el. Az egyháztanácsot minden plébánián meg kell szervezni. A helyi szükségletek szerint a leányegyházakban is szervezhetnek egyháztanácsot, vagy biztosíthatják, hogy a leányegyházak egy-egy képviselője tagja legyen a plébánia egyháztanácsának. Az egyháztanács az egyházközség választott vezetőinek testülete, akik a plébánia anyagi ügyeinek intézésével segítségére vannak lelkipásztoruknak. Az egyháztanács tagjai olyanok legyenek, akik elkötelezett életükkel az egész egyházközségben a hívek megbecsülését élvezik. Az egyháztanács tagjainak megválasztása az érvényben levő szabályzat alapján történik.
A választás az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartozik. Megválasztható minden 70. életévét be nem töltött személy, aki a plébánia területén lakik, nincs kizárva a szentségek vételétől, gyakorló katolikus és évi hozzájárulással részt vesz a plébánia fenntartásában. A választásra legalább kétszer annyi személyt kell jelölni, mint amennyit megválasztanak. A jelölt és megválasztott személyek között lehetnek nők is. A jelöltek listáját a meglevő egyháztanács által megválasztott bizottság állítja össze. A nagyobb plébániákon a jelölőbizottságba be lehet vonni hitüket komolyan megélő nem egyháztanácsosokat is, akik az egyházközségben köztiszteletnek örvendenek. A listára felkerültek nevét ki kell hirdetni vagy ha van egyházközségi értesítő, abban közzé kell tenni, hogy a hívek minél szélesebb körben vegyenek tudomást róla. A választás titkos szavazás útján történik.
A jelölőbizottság végezze a szavazatok számlálását is. A megválasztott személyek névsorát két hétre mindenki számára elérhető helyre kell kifüggeszteni, hogy ha a hívek netán valakivel nem értenek egyet, írásban adhassák be tiltakozásukat. Az egyháztanácsnak hivatalból tagjai: több segédlelkész esetén egy segédlelkész, a kántor, a hitvallásos iskola igazgatója, a világi hitoktatók választott képviselője, a hitbuzgalmi és karitatív csoportok képviselői. A megválasztott egyháztanácsot az egyházmegyei hatóság hagyja jóvá, a választásról felvett jegyzőkönyv alapján. Megbízatásuk három évre szól, de az érsek súlyos okból ezt vissza is vonhatja. A megválasztott tagok maguk közül jelölik ki a különböző tisztségviselőket (gondnok, pénztáros, jegyző, ha szükséges gazdasági felügyelő stb.). Az egyházi törvénykönyv 536. kánonja utal az egyháztanács feladatára. A pénzügyi és gazdasági feladatok mellett nagyon fontos, hogy az egyháztanácsnak külön megbízottjai legyenek, akik gondoskodnak az egyházközségben működő lelkiségi és karitatív tevékenységről. Az egyháztanács munkáját esetenként olyan személyek is segíthetik, akik nem tagjai a tanácsnak, de szeretnének munkájukkal bekapcsolódni az egyházközségi életbe.
Az egyháztanács tagjai érezzék, hogy egyházközségük lelki előhaladásáért éppen olyan felelősek, mint a lelkipásztor. Munkájukkal mindenben segítsék a plébánost. De ugyanakkor azt is tartsák kötelességüknek, hogy ha a lelkipásztoruk olyan gyakori mulasztást követ el, ami károsan hat a hitéletre, közösen vele beszéljék meg, krisztusi szeretettel figyelmeztessék. Legyen kitüntető feladat számukra, hogy közreműködhetnek az egyházközség pasztorációs munkájában. Világi apostoli tevékenységüket hittel, reménnyel és szeretettel végezzék.
Jövőt álmodni az egyháznak
A pénzügyi és személyi gondoknál is nagyobb baja egyházunknak, hogy nincsenek álmaink.
Az álmok nem irreálisak, csak egy másfajta realitásban gyökereznek.
Jövőt álmodni az egyháznak annyit jelent, mint életre kelteni önmagunkban az őskereszténység álmát.
A jövő egyházáról álmodni annyi, mint Isten álmainak nyomába szegődni.
Álmainknak eléggé merészeknek kell lenniük ahhoz, hogy Istennek helye legyen bennük.
Csak álmodni nem elég. Álmainkat tettekre kell váltanunk.
Megálmodni az egyház jövőjét annyit jelent, mint magunkhoz ölelni az újat.
Az egyetlen erő, amely képes valamit jóra fordítani, a hit, a remény és a szeretet együttes ereje.
Az egyháztanács szabályzata
Az Egyházi Törvénykönyv szerint a plébánia a hívek állandó jelleggel megalapított közössége, melynek lelki gondozását a plébánosra bízták mint saját pásztorára (515 .k .1).
A plébánia vezetője, képviselője a plébános, de vezetésében a világi hívek képviselete is részt vesz. Ennek legáltalánosabb megvalósítása az egyháztanács, amely az egyházközség választott vezetőinek testülete. Tagjai olyan krisztushívők, akik keresztény magatartásukkal a többi hívő megbecsülését élvezik.
Az 519. k. 2. előírja, hogy a plébános mozdítsa elő a világi híveknek az egyház küldetésében való sajátos részvételét.
Az Egyházi Törvénykönyv és az egyházmegyei zsinat előírásainak értelmében:
Az egyháztanácsot minden plébánián meg kell szervezni.
A helyi szükségleteknek megfelelően a filiákban is szervezzenek egyháztanácsot, vagy biztosítsák, hogy a leányegyházak (filiák) egy-egy képviselője tagja legyen a plébánia egyháztanácsának vagy a máterből legyen egy a fíliáért felelős személy.
Működését a következőképpen szabályozzuk:
1. Az egyháztanácsnak vannak választott és jog szerinti tagjai.
2. A választás az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartozik.
3. Választható a plébánia minden 25-70 közötti tagja, aki a plébánia területén lakik, nincs kizárva a szentségek közösségéből, gyakorló katolikus és évi hozzájárulással részt vesz a plébánia fenntartásában.
4. A választás jelölő listával történik, amelyen több jelölt szerepeljen, mint a megválasztható egyháztanácsosok száma.
5. A jelölő lista összeállítása történhet: jelöléssel, önjelöléssel és a plébános felkérésére.
6. A választók a listán feltűntetett jelöltek közül választanak ki annyi tagot, amennyivel kialakul az egyháztanács létszáma.
7. Akik létszámon felül kaptak szavazatot, azokból póttagokat jelölnek ki, akiknek száma az egyháztanács létszámának 1/3-át érheti el. Ezeket akkor hívhatják be az egyháztanácsba, ha időközben valaki meghalt, vagy kimaradt.
8. Az egyháztanács tagjainak száma: 1000 hívőig 6, egyházközségekben az igényeknek megfelelően, de nem több mint 15.
9. Az egyháztanács jog szerinti tagjai: segédlelkész, kántor, hitoktató, a plébánián működő csoportok egy képviselője, ha a választottak között ilyen nem szerepelt.
10. A megválasztottak listáját 2 hétre a templomi hirdető táblára kifüggesztik. Ha valakinek kifogása van valamelyik megválasztott ellen, írásban adhat be tiltakozást.
11. A választott egyháztanácsot az Egyházmegyei Hatóság hagyja jóvá, a választásról felvett jegyzőkönyv alapján.
12. A jóváhagyott egyháztanács tagjai egy vasárnapi szentmisén közös szentáldozás után a következő esküvel kötelezik el magukat, hogy az egyház javát fogják előmozdítani:
Én ……………………. esküszöm a mindenható Istenre, a boldogságos Szűz Máriára és Isten minden szentjére, hogy mint a ………………… plébánia egyháztanácsának tagja, életemmel és munkámmal egyházunk javát akarom előmozdítani, lelki és anyagi érdekeit legjobb lelkiismeretem szerint szolgálni, reám bízott vagyonát hűségesen kezelni. Isten engem úgy segéljen!
Kérem ehhez az Úr Jézus kegyelmét, templomunk védőszentjének ……………………. pártfogását, a hívek áldozatos támogatását és Isten áldását.
13. Az egyháztanács megbízatása három évre szól, ami két évvel meghosszabbítható. A megbízatást a megyéspüspök súlyos okból visszavonhatja.
14. Ha az egyháztanács megbízatását visszavonták, vagy a megbízatás ideje lejárt és nem lehet új választást megejteni, a megyéspüspök a plébános javaslatára gondnokságot nevezhet ki, amely 3-5 tagból állhat.
15. A tagság megszűnik:
a. ha a tag lemond,
b. ha 2 egymás utáni gyűlésen indokolatlanul nem vesz részt,
c. ha a választáskor megszabott feltételeket megváltozott körülményei miatt már nem tudja teljesíteni,
16. Az 536. és 537. kánonokban megjelölt feladatokat vállalva az egyháztanács hatáskörébe tartozik:
a. a lelki, karitatív, istentiszteleti, hitbuzgalmi élet támogatása a plébániai egyesületek képviselőiből kinevezett tagok útján.
b. a betegek, segélyre szorulók, vallásoktatásra köteles tanulók számbavétele.
c. katolikus lapok, kiadványok terjesztése.
d. felügyelet a templomi rendre.
e. A költségvetések megszavazása, év végi számadás jóváhagyása
f. A plébánia ingóságainak leltári nyilvántartása.
g. Ingatlanok adásvétele az Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásával.
h. egyházi épületek, temető gondozása.
i. Határoz a kántor, adminisztratív személyzet alkalmazásáról; munkájának ellenőrzése.
17. Az egyháztanács munkájában alkalmilag az egyházközség más hívei is bevonhatók, akik nem tagjai az egyháztanácsnak.
18. Az egyháztanács elnöke a plébános.
19. Az egyháztanács választja a gondnokot és osztja be a 16. pontban felsorolt tevékenységek felelőseit.
20. Az egyháztanács tagjai tisztségviselői munkájukért díjazást nem kapnak.
21. Az egyháztanács köteles évente legalább 2 gyűlést tartani.
22. Csak a plébános jogosult a gyűlés összehívására, amelyen ő elnököl.
23. Akadályoztatása esetén a plébános megbízásából a segédlelkész vagy a gondnok elnökölhet a gyűlésen.
24. A gyűlést írásban vagy templomi hirdetéssel kell összehívni legalább 24 órával előbb, a tárgysorozat megjelölésével.
25. A gyűlés határozatképes, ha a tagoknak fele plusz egy jelen van.
26. A határozatokhoz egyszerű szótöbbség szükséges.
27. A szavazás megejthető közfelkiáltással vagy titkos szavazással.
28. A gyűlésről jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyet aláír az elnök, a jegyző és a két hitelesítésre kijelölt egyháztanácsos. A jegyzőkönyvben név szerint fel kell sorolni a megjelenteket.
Mindannyian „vándorok” vagyunk ebben az életben, és vándorutunkon vezérlő csillagot lebegtetett fel előttünk kicsi gyermekkorunkban az egyház. Ő a leghűségesebb „partnerünk” az életben – elkísér a bölcsőtől a sírig. Azok az eszmék, melyeket egyházunk vallott, vall és hirdetni fog, a legmagasztosabbak, és örökérvényűek, míg ember élni fog e földön. Ez a „drága anya”, az egyház tartotta meg a legnehezebb időkben is az embereket, mindannyiunkat! Az egyház a legbiztosabb, legerősebb támaszunk, hiszen Krisztus tanításaira épül. Közvetlen munkatársának lenni jó és megnyugtató érzés.
Ennél az oknál fogva az egyháztanácsos a legelkötelezettebb és élenjáró szószólója a krisztusi tanításoknak – ha nem is szóval, de tetteivel hirdeti a Legfelsőbb Értelem mindenhatóságát és a szeretetet. A mindenkori egyháztanácsos létével, hozzáállásával, tetteivel bizonyítja a szeretet parancsának örökérvényűségét.
Tenni az Úr Istenért, az emberekért – együtt – ez a legnemesebb emberi közösség, mely összetartó ereje által „oázist” nyújthat minden egyházi tagnak, de ehhez természetesen az egyháztanácsnak is „élnie kell”. Elengedhetetlenül fontos a lelki élet megerősítése ebben az értékeket összetévesztő, zaklatott, felgyorsult tempójú világunkban. Fontos, hogy találkozásaink alkalmával szellemi erőt és megerősítést kapjunk, és azt tolmácsoljuk embertársainknak. Hiszen az anyag mindenhatósága csak látszat, szemfényvesztés, nem igazi boldogság forrása. Kicsiny, apró tetteinkkel kell bizonyítanunk, hogy a szeretet örök érvényű törvényünk, és ezt kell minden módszerrel hirdetnünk elsősorban nekünk, a közösség által tisztségbe emelteknek. Úgy legyen!
Az egyháztanács a plébánia életében
2012. október 11-én ünnepeltük a II. vatikáni zsinat megnyitásának 50. évfordulóját. A zsinat jelentős esemény volt egyházunk életében, habár semmilyen új hittételt nem hirdetett meg, egyszerűen csak súlypontáthelyezést valósított meg, ahogy azt Oscar Cullman fogalmazta.
A világi hívek az egyház küldetésében való részvételének egyik konkrét formája az egyháztanács, amelynek főegyházmegyénkben évszázados hagyománya van.
A II. vatikáni zsinat szellemisége világosan követhető a dokumentumokban, amelyek szabályozzák az egyháztanács működését: az Egyházi Törvénykönyvben, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság által megfogalmazott Római Katolikus Plébániák Igazgatási Szabályzatában (1993, Bálint Lajos érsek jóváhagyásával), valamint a Zsinati Könyvben (2001, dr. Jakubinyi György érsek jóváhagyásával és elrendelése szerint).
Erdő Péter az Egyházi Törvénykönyv Bevezetőjében 1985-ben így ír erről:
„Az új törvénykönyv pontosan követi a II. vatikáni zsinat tanítását, szövegének alapját is jelentős mértékben ennek a zsinatnak az okmányai képezték. Nem csupán a lényeget illetően vagy egy-egy kifejezés tekintetében támaszkodnak az új kánonok a zsinatra, hanem sokszor szó szerint át is veszik a zsinati szövegeket. Olyan törvényszöveggel állunk tehát szemben, amely egységes és világos hittani alapon nyugszik. Valószínűleg ez ennek a kánonjogi törvénykönyvnek a legfőbb újdonsága. Soraiban gyakorta megtalálhatjuk az egyház hierarchikus közösségként való ábrázolását, az egyházzal való közösség különböző fokozatairól szóló tanítást, a kollegialitás eszméjét vagy azt az elvet, hogy az egyetemes egyház a részegyházakban és a részegyházakból áll. Az egyházról a törvénykönyv úgy beszél, mint Isten népéről, melynek hármas – kormányzói, tanítói, megszentelői – feladata van.”
Bálint Lajos érsek atya a kollegialitás szellemében így zárja a Szabályzatot:
„A Gyulafehérvári Főegyházmegye papi szenátusának 1993. április 14-i gyűlésén hozott határozata és véleményezése alapján a Plébániák Igazgatási Szabályzatát jóváhagyom és alkalmazását 1993 szeptember 1-jei hatállyal kötelezővé teszem.”
Mindezt szimbolikusan Munkás Szent József ünnepén írja alá, 1993. május 1-jén, üzenve az egyháznak, hogy az egyháztanácsosság nem cím, tisztség, hanem elsősorban munka, szolgálat.
Jakubinyi György érsek Határozatában, amivel jóváhagyta és kihirdette a Zsinati Könyvet 2001. szeptember 29-én így buzdít:
„Isten áldása kísérje a Zsinati könyvet. Szolgálja főegyházmegyénk hitéletének megújulását. Váltsa életre nálunk is a II. vatikáni zsinat szellemét.”
A Zsinati Könyv a Világi hívek a harmadik évezred küszöbén című fejezetében a következő kihívásokat említi (168–169. oldal):
„A II. vatikáni zsinat megújult egyházképe nem ment át a köztudatba. A világiak nagy része nem úgy tekint önmagára, mint az egyház felelős tagjára, hanem az egyházat rajta kívül létező intézményként érzékeli.
Nagyon sokszor hiányzik vagy akadozik az együttműködés a világiak és a lelkipásztorok között. Ennek számos oka van. A párbeszéd hiánya miatt kölcsönös bizalmatlanság uralkodik. Máskor a világiak nem érzik át felelősségük súlyát és azt, hogy kötelességeik vannak a közösségen belül. Előfordul, hogy van ugyan bennük jó szándék, de nem tudják, mit tehetnének és főleg hogyan, nem mernek kezdeményezni, vagy a kudarcok elbátortalanítják. Az is előfordul, hogy egyes lelkipásztorok nem veszik jónéven, ha meg kell osztaniuk feladataikat világi munkatársakkal. ….
A megvalósítások mellett azonban igen jelentősek a hiányosságok is. Hiányzik az átfogó koncepció és lendület a sokféle ínség orvoslására, ezért sokszor az ötletszerűség érvényesül.”
I. Az egyháztanács eredményes és hatékony munkájához szükséges a működési szabályok ismerete.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Plébániák Igazgatási Szabályzatának (a következőkben Szabályzat) 8. cikkelye írja:
„ A plébánia vezetője, képviselője a plébános, de vezetésében a világi hívek képviselete is részt vesz. Ennek legáltalánosabb megvalósítása az egyháztanács.”
A plébános a motorja ennek a folyamatnak (ET 519 k 2§, erre hivatkozik a Szabályzat 9. cikkelye), éppen ezért az egyháztanácsot minden plébánián meg kell szervezni (Szabályzat 11. cikkely). Az egyháztanácsnak vannak választott és kinevezett tagjai (Szabályzat 13. cikkely), a választás az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartozik (Szabályzat 14. cikkely). Válaszható a plébánia minden 25-70 közötti korú tagja, aki a plébánia területén lakik, nincsen kizárva a szentségek közösségéből, gyakorló katolikus és évi hozzájárulással vesz részt a plébánia fenntartásában (Szabályzat 15. cikkely). A választáshoz engedélyt kell kérni az Egyházmegyei Hatóságtól (Szabályzat 16. cikkely), a választás jelölőlistával történik, amelyen legalább kétszer annyi jelölt szerepeljen, mint a megválasztható egyháztanácsosok száma és a jelöltek között nők is lehetnek (Szabályzat 17. cikkely). Az egyháztanács választott tagjainak száma 1000 hívőig 6-12, minden további 500 lélek után 1-2 tag (Szabályzat 21. cikkely). Az egyháztanács tagjai hivatalból több segédlelkész esetén egy segédlelkész, a kántor, a a hitvallásos iskola igazgatója, a világi hitoktatók választott képviselője, a hitbuzgalmi csoportok, karitatív szervezetek egy képviselője és az ifjúság egy képviselője, ha a választottak közé már nem jutottak volna be. (Szabályzat 22. cikkely). Az egyháztanács megbízatása három évre szól, de a megbízatást a megyéspüspök súlyos okból visszavonhatja (Szabályzat 26. cikkely).
Hogy a plébánia vezetésében hogyan vesznek részt a világi hívek, arról a 10. cikkely rendelkezik:
„A híveknek az egyház küldetésében való részvételére az Egyházi Törvénykönyv (a továbbiakban: ET) szerint a pasztorális és a gazdasági tanács ad szervezeti keretet (ET 536. kánon és 537. kánon). Ezt a feladatot a gyulafehérvári főegyházmegyében az egyháztanács látja el, évszázados hagyományra támaszkodva.”
Ennek mélyebb megértésére el kell olvasnunk az ET említett kánonjait:
„536. kánon – 1§ Ha a megyéspüspök a papi szenátus meghallgatása után alkalmasnak ítéli, minden plébánián alapítsanak pasztorális tanácsot. Ennek élén a plébános áll, s benne a krisztushívők, valamint azok, akik hivataluknál fogva részt vesznek a plébánián a lelkipásztori munkában, segítséget nyújtanak a lelkipásztori tevékenység előmozdítására.
2§ A pasztorális tanácsnak csak tanácsadói joga van, és a megyéspüspök által kiadott szabályok szerint működik.”
Ennek értelmében a Szabályzat 29. cikkelyében feladatokat találunk, döntési jogkör nélkül:
„Az 536. kánonba megjelölt feladatot vállalva az egyháztanács hatáskörébe tartozik:
- a lelki, karitatív, istentiszteleti, hitbuzgalmi élet támogatása a plébániai egyesületek képviselőiből kinevezett tagok útján;
- a betegek, segélyekre szorulók, vallásoktatásra kötelezett tanulók számbavétele;
- a katolikus lapok, kiadványok terjesztése;
- felügyelet a templomi rendre.”
A gazdasági tanács a vagyonkezelésért felel:
537. kánon – Minden plébánián legyen gazdasági tanács, mely az egyetemes jog és a megyéspüspöktől kibocsátott szabályok szerint működik, és amelyben az ezen szabályok szerint kiválasztott krisztushívők a plébánost segítik a plébánia javainak kezelésében, az 532. kánon előírásának fenntartásaival.
Kicsit bakugrásszerűen haladunk, de lássuk az 532. kánon szövegét:
532. kánon – A plébános minden jogügyletben képviseli a plébániát, a jog előírása szerint; legyen gondja arra, hogy a plébánia javait az 1281–1288. kánon szerint kezeljék.
Ezek szerint a plébános a vagyonkezelés őre, ellenőrzője, hogy minden a fent említett kánonok szerint történjék.
Mielőtt megvizsgálnánk az 1281–1288. kánont, vegyük szemügyre az 1279. kánont, mely visszahelyezi bizonyos körülmények között a plébános vagyonkezelési illetékességét, amennyiben például a megyéspüspök, nem rendelkezik másképp:
Az egyházi javak kezelésére eleve az illetékes, aki a jogi személy igazgatója, melyhez a javak tartoznak, hacsak a részleges jog, szabályzat vagy a törvényes jogszokás másképp nem rendelkezik, ill. (épségben hagyva az ordinárius közbelépési jogát) a vagyonkezelő hanyagsága esetén (1279. k. 1§)
Egyházmegyénkben Bálint Lajos érsek rendelése szerint a Szabályzat a kánon előírásával összhangban és a hierarchia betartásával a fentről jövő hatalmat delegálja és eképp helyezi a vagyonkezelés jogát az egyháztanács hatáskörébe. 31. cikkelye erről így rendelkezik:
Az 537. kánon előírásainak eleget téve az egyháztanács hatáskörébe tartozik:
- a költségvetések megszavazása és a számadások elkészítése;
- a plébánia ingóságainak leltári nyilvántartása;
- ingatlanok adásvétele az Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásával (ET 1281. kánon);
- külön bizottság létesítése az egyházi épületek, temető gondozására(ET 1280. kánon);
- határozat a javításokról, építési tervekről;
- a számvizsgáló bizottság útján a bevételek, kiadások, templomi gyűjtések, fizetések, illetékek könyvelésének ellenőrzése;
- határozat a kántor, adminisztratív személyek alkalmazásáról, javaslatot téve azok kinevezésére az Egyházmegyei Hatóságnak;
- annak ellenőrzése, hogy az adminisztratív személyzet, kántor lelkiismeretesen végzi-e a munkáját.
A Szabályzat az egyházi javak vagyonkezelési jogával és felelősségével ruházza fel az egyháztanácsot, hiszen ezek értelemszerűen párban járnak. Éppen ezért az egyháztanács a közösség előtt esküvel erősíti meg, hogy az egyház rá bízott vagyonát hűségesen kezeli. (Szabályzat 25. cikkely).
A vagyonkezelő feladatairól és kötelezettségeiről az ET 1283–1286. kánonjai rendelkeznek, kicsit olvasmányosabb formában a Magyar Katolikus Lexikon idevágó szócikkéből idézem:
„- Az egyházi vagyonkezelő feladata. A vagyon átvétele előtt esküvel kötelezi magát annak hűséges kezelésére; (szk. Lásd a Szabályzat 25. cikkelyét az eskütételről) leltárt kell készítenie az ingatlanokról és értékes ingóságokról azok leírásával és becsértékével, ill. a kész leltárt fölül kell vizsgálnia. Feladatát a jó családapa gondosságával kell ellátnia, azaz: ügyeljen rá, hogy a rábízott javak el ne vesszenek és ne károsodjanak, ezért ha szükséges, kössön biztosítási szerződéseket; gondoskodjék arról, hogy az egyházi javak tulajdona polgárilag érvényes módon biztosítva legyen (például telekkönyvi bejegyzés); tartsa meg az egyházi és polgári jog előírásait, az alapítók, adományozók és a törvényes hatóság rendelkezéseit, s nagyon ügyeljen rá, hogy a világi törvények be nem tartása miatt az egyházat kár ne érje; a javak jövedelmét és a bevételeket pontosan és megfelelő időben szedje be, őrizze és az alapító szándéka vagy a törvényes előírások szerint használja; a kölcsönért vagy jelzálogkölcsönért járó kamatokat pontosan fizesse, és gondoskodjék a kölcsönök megfelelő visszatérítéséről; az ordinárius beleegyezésével a jogi személy céljaira fektesse be azt a pénzt, mely a kiadásokat meghaladja és hasznosan elhelyezhető; a bevételeket és kiadásokat könyvelje; év végén készítsen számadást a vagyonkezelésről; rendezze és levéltárban őrizze azokat az okmányokat, melyeken az egyház vagy az intézmény anyagi javakkal kapcsolatos jogai alapulnak, hiteles másolatukat helyezze letétbe az egyházmegyei levéltárba. Évi költségvetés készítése ajánlatos. – A rendes vagyonkezelés keretein belül az egyházi vagyonkezelő állandó vagyonhoz nem tartozó ingóságokból jámbor és karitatív célra adakozhat. – Az egyházi vagyonkezelőnek mint munkaadónak meg kell tartania a polgári törvénykönyv vonatkozó előírásait, s az alkalmazottaknak méltányos bért kell fizetnie. – A korábbi szokásokkal szemben minden egyházi vagyonkezelő, hacsak törvényesen nincs kivéve a megyéspüspök. kormányzati hatalma alól, évente köteles számadást beterjeszteni az ordináriusnak, aki azt az egyházmegyei gazdasági tanáccsal átvizsgáltatja. – A részleges jog szabályai szerint kell számot adniuk a hívőknek az egyháznak adományozott javakról.”
Ezeket a feladatokat, kötelességeket erősíti meg a ZSK is kiegészítve még néhány rendelkezéssel.
Ezek értelmében az egyházközség javait a jó gazda gondosságával kell kezelni, egyházi ingatlant lehetőleg ne adjanak el (ZSK 106. rendelet). A plébániák üzleti és gazdasági vállalkozásba a főegyházmegyei hatóság engedélye nélkül ne kezdjenek. A vállalkozás esetleges sikertelensége vagy bármilyen visszaélés esetén a főegyházmegyei hatóság nem vállal felelősséget (ZSK 109. rendelet) A hatékony működés biztosításának érdekében készítsenek felmérést és tervet a meglevő javak kezelésére valamint újabb anyagi források feltárására, szerzésére és azok ésszerű felhasználására vonatkozóan. (ZSK 112. rendelet)
Az egyháztanács elnöke a plébános (Szabályzat 37. cikkely), csak a plébános jogosult a gyűlés összehívására, amelyen ő elnököl (Szabályzat 41. cikkely). A gyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van (Szabályzat 45. cikkely), a határozatokhoz egyszerű szótöbbség szükséges (Szabályzat 50. cikkely).
II. Az egyháztanács működésének célja
Az egyháztanács a kereszténység lényegére kell hogy összpontosítson.
„A kereszténység lényege tehát az, hogy a jóságos Atyaisten odaadja nekünk emberré lett saját örök Fiát, és Fiának élete, halála és feltámadása által szívünkbe küldi a Szentlelket, a szeretet Lelkét. Ezáltal mi, emberek az Isten „természetében”, vagyis szentháromságos szeretet-életében részesedünk. Ennek az életnek befogadása a szeretet és a hit által történik: hittel ráhagyatkozunk a hűséges Istenre, és a Szentlélek által ösztönözve követjük a szeretet új krisztusi parancsát, vagyis igyekszünk úgy szeretni, ahogyan Jézus szeret. Ez a szeretet-élet erősebb a halálnál: a szeretetté átalakult ember örökké élni fog az Isten országában. Reméljük tehát, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek működése révén végül is „Isten lesz minden mindenben” (1Kor 15, 28).
Ez a kereszténység lényege. Minden más: az egyházi intézmények, szertartások, parancsok stb. ennek megvalósítására szolgálnak.”
Nemeshegyi Péter SJ: A II. Vatikáni Zsinat időszerűsége 50 évvel megnyitása után (Távlatok, 2012.)
A ZSK 114. rendelkezése felhívja a figyelmünket:
„A krisztushívők ne tévesszék össze az eszközt a céllal az anyagi javak megszerzésénél, megőrzésénél és gyarapításánál. Minden esetben tartsák szem előtt az egyház rendeltetését és küldetését, hogy ezáltal az „anyagiak” hatékony eszközei legyenek a lelkiek szolgálatának!”
III. Az egyháztanács feladatainak megvalósításában használható eszközök
Lelki töltekezés
Az egyháztanácsosok alapvetően hitüket gyakorló tagjai a plébániának. Mindvégig szem előtt kell tartanunk, hogy az egyháztanács nem lelkiségi csoport, hanem feladat-megoldó csoport, munkája, feladatai vannak, tagjai ezért gyűlnek össze. Ugyanakkor nehéz kisközösséget képezni az egyháztanácsból, mert ahhoz túl ritkán találkoznak (a Szabályzat 40. cikkelyében két rendes gyűlést tart kötelezőnek évente), helyenként létszáma meghaladja a kisközösség ideális 15 fős nagyságot. Valójában vállalt feladataikból kifolyólag sűrűbben kellene találkozniuk, de azok munkatalálkozások. Mindezek ellenére lehet sőt, kívánatos lelki töltekezést is nyújtani. A feladatok elvégzése és a közösségi érzés megerősítése érdekében rendszeresen találkozzanak, a havi egy találkozó megadja a megfelelő ritmust mindkettőnek. Minden találkozón legyen lelki táplálék, lelki program, 10 perc gondolatébresztő v. felvezetés, utána max. 6 tagú kiscsoportban megosztás kb. 20-30 perc. Ezáltal lesz közösségi, de személyes is a találkozó, gyűlés. A lelki töltekezésre ötleteket, módszereket, témákat a Háló Közösségi Műhelye által létrehozott www.kiskozosseg.hu weboldalon találunk.
Projektmenedzsment
Az egyháztanács feladatainak elvégzésében nagy segítség lehet a projekt szemlélet, mely nem az ördögtől való, hiszen először a kifejezést „projetto” a 15. században használták, a szemléletet a firenzei dóm építésénél Filippo Brunelleschi építészmester alkalmazta. A projektmenedzsment folyamata és eszközei egy átgondolt, tervezett, követhető és ellenőrizhető működést eredményez. Jelen kiadvány terjedelme nem ad teret a projektmenedzsment bemutatására, de mindenképp ajánlott egy szakember bevonásával a szemlélettel megismerkedni és használni, remek segédeszköz.
Feladatmegoldás közösen
Az egyháztanácsot egy közös cél tartja össze, azonos értékrendű emberek összefognak ennek a célnak megvalósításában. Mégis sokszor ez kevésnek bizonyul. Mindekképpen ki kell egészíteni a közös munka, az együttműködés, a nyílt kommunikáció, a helyes konfliktuskezelés, a vitavezetés, a döntéshozatal különböző módjainak megismerésével és alkalmazásával. Em Griffin Együtt-lét című könyve (Harmat kiadó, Budapest 2003) magával ragadó stílusával, lelkesedésével és keresztény hitével végigkalauzol ezeken az ismereteken, bizalommal lehet használni.
Mind: „Mindent Isten nagyobb dicsőségére!”