2014.02.11
Hetvenöt éve szentelték püspökké Márton Áront
Elkezdődött a kolozsvári ünnepségsorozat
Márton Áron 1932. október 1-jétől egyetemi lelkész és hitszónok Kolozsváron, 1934. március 13-től az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség országos igazgatója. 1933-ban létrehozza és szerkeszti dr. György Lajossal az Erdélyi Iskola nevelésügyi folyóiratot. 1936. március 15-én kap ideiglenes megbízatást a kolozsvári Szent Mihály plébánia vezetésére. Az egyházközség képviselőtestülete 1938. augusztus 14-én választja meg plébánosnak. Vorbuchner püspök váratlan halála után a Vatikán őt nevezi ki Erdély püspökévé, szentelése Kolozsváron 1939. február 11-én volt. Az eseményre négynapos ünnepi rendezvénysorozattal emlékezik a kolozsvári Szent Mihály plébánia.
Az ünnepséget február 9-én nyitotta meg Kovács Sándor főesperes ünnepi szentmise keretében, Te Deummal, a liturgián a Szent Cecília kórus működött közre. Az ünnepi szentmisén részt vett a környék papsága és a hívek közül is sokan, mutatva a nagy püspök iránti tisztelet aktualitását. A főesperes-plébános a homíliában felelevenítette Márton Áron élettörténetének fontosabb állomásait. Elmondta, hogy Márton Áron a papi élet minden szakaszát körbejárta, ennek az útnak a sokszínűségét mutatja, hogy káplánként, hittanárként plébánosként, püspöki titkárként, hitszónokként is működött. Tudta, látta, hogy nagy időkhöz nagy emberekre van szükség, s ezt a püspökké szentelése utáni viharos történelmi időkben átélte, szolgálata során a püspöki jelmondatához hűen nem vonakodott se a munkától, se a szenvedéstől. Ma is élmény a vele való találkozás azok számára, akik „fiai voltak”, de élményről beszélnek azok is, akiket ő bérmált, vagy akikkel csak találkozott. Márton Áron emberi nagysága nem fogadná él a magasztalást, ezt hirdeti helytállása, kiállása az ember, az emberi méltóság mellett. Ma pedig a tisztelet iránta arra is ösztönöz, hogy újra és újra a tettekkel bizonyítsunk, emberré, emberivé váljunk, tegyünk annak érdekében, hogy méltók legyünk szellemi örökségéhez. (FR)
Emlékkiállítás
Az ünnepségsorozat keretében február 10-én délelőtt kiállítás nyílt Márton Áron tiszteletére a Szent Mihály templom keresztelőkápolnájában. A kiállítás anyagát Hegedüs Enikő művészettörténész állította össze, és Kovács Sándor főesperes-plébános bevezetője után ismertette a kiállított anyagot. „A kolozsvári püspökszentelés nagy eseményére, Márton Áron püspök személyére kívánjuk ezzel a kiállítás is ráirányítani a figyelmet” – mondta. A falak mentén felállított pannókon fotóanyag, az üvegtárlókban emléktárgyak és kéziratok, könyvek, folyóiratok láthatóak. Ezek közt említendő az írásait is magába foglaló néhány folyóiratszám az Erdélyi Iskola, A Hírnök, az Erdélyi Tudósító című lapokból, a plébánossá való megválasztása után, Vorbuhner püspök és Gajdátsy Béla irodaigazgató által aláírt – 1938. augusztus 21-én kelt – plébánosi kinevezése, amelyet a plébániai levéltárban őriznek, a püspökké szentelés programját is láthatjuk a tárlóban, amely már előző nap, február 11-én elkezdődött. Kiállították a február 12-én reggel 9 órakor kezdődő szertartás meghívó leveleit a Kolping, a Hölgy Kongregáció, a Szoc. Misszió, az Oltárgyelet, a Kat. Kör számára, belépő jegyek is láthatóak (dr. Karda Mihály és Karda Mihályné belépőjegye Domokos Pál Péter hagyatékából.) Hegedüs Enikő további érdekességekre is felhívta a figyelmet: „érdekesség, hogy külön étlapot is nyomtattak a díszebéd meghívottjainak. Jakab Antal mint segédlelkész neve szerepel az egyiken. A püspökké szentelés szertartásról és köszöntésekről, az ÚJ PÜSPÖK iránt megnyilvánuló szeretet kifejezéseiről, szintén láthatunk nyomtatványokat. A Szentelik a püspököt említett kiadvány részletes képet ad az ünnepségről. Püspöki pileolusa pedig jelenlétét idézi. A harmadik tárlóban XI. Piusz pápa apostoli levelének másolatát láthatjuk, amellyel Márton Áront gyulafehérvári püspökké nevezi ki. Az eredeti, ólompecsétes bullát a gyulafehérvári Érseki Levéltárban őrzi. Címerét a neves erdélyi heraldikus, Keöpeczi Sebestyén József tervezte 1939. február-márciusában. Az Erdély címerével, a vármegyék, és Erdély uralkodóinak címereivel egyesített püspöki címert láthatjuk itt.”
Márton Áron követése
Február 10-én délután a nőszövetség dísztermében Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora, dr. Kovács Gergely, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője tartott előadást Szentnek lenni nem kevesek előjoga, hanem mindenki hivatása címen. A Ferenc pápától vett címmel azt kívánta sugallni az előadó, hogy Márton Áron a mindennapos helytállásban, a sokszor fárasztó apróságok következetes megtételében vált szentté, nem kiemelkedő, hősies dolgokat kell tehát keresni annak sem, aki őt követni akarja, hanem azt kell megtalálni, itt és most, ma mindenki számára mi a teendő. Éppen ezért Márton Áron kolozsvári korszakáról beszélt, abból emelt ki olyan részleteket, amelyekben egy-egy ma is aktuális tanítás rejlik. Az előadó kiemelte: az a kor sem volt vidámabb és könnyebb, mint a mai: nehéz háború után, kisebbségi, teljesen új helyzetben, gazdasági válság kellős közepén: Márton Áron mégsem siránkozott és panaszkodott, hanem azt kereste, mit lehet a sok lehetetlenség között megtenni, s azt mindig bátran és következetesen meg is tette, nem keresett kibúvót, kényelmet, nem mások tetszésére törekedett. Kovács Gergely arra biztatta a hallgatóságot, hogy Márton Áront tettekben kövessék.
Az előadást követően az érdeklődők a helyszínen kedvezményesen vásárolhatták meg az ünnepségre újranyomtatott egykori kiadványt, a Szentelik a püspököt címűt, valamint a Verbum kiadónak a Szent István Társulattal közösen kiadott Az idők mérlegén.
Tanulmányok Márton Áron püspökről című tanulmánygyűjteményét.
Este a Szent Mihály templomban a Mustármag Énekegyüttes Népemért vállalom című, Márton Áron tiszteletére írt zeneművet mutatta be a kolozsváriaknak.
Az ünnepség február 11-én és 12-én is folytatódik. (BM)
Bodó Márta felvételeivel
Vasárnap
