Legfrissebb tartalmak

În data de 17 ianuarie 2012, la orele 1200, a avut loc recepţia la terminarea lucrărilor: „Restaurarea faţadelor la Palatul arhiepiscopal romano catolic Alba Iulia şi „Lucrările de reabilitare generală a Sanctuarului şi Corului la Catedrala romano-catolică Sfântul Mihail, din Alba Iulia, organizată de Institutul Naţional al Patrimoniului.

Reabilitarea în parte a acestor două însemnate monumente istorice a fost posibilă prin finanţarea Ministerului Culturii şi Patrimoniului Naţional prin Programul Naţional de Restaurare.

2012. január 17-én, Gyulafehérváron sorra került a Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium Nemzeti Örökségvédelmi Intézetének megrendezésében, Erdély két jelentős műemlékének felújítási munkálatainak az átadása: a Érseki palota homlokzatainak valamint a Szent Mihály székesegyház szentélyének külső és belső felújítása.

Comunicat de presă >>

A Katolikus Akadémia 2012-es első előadását Zamfir Korinna, a kolozsvári BBTE RK Teológia Karának tanára tartotta január 12-én. A téma mintegy folytatása volt 2011 utolsó előadásának: akkor Nagy József az első keresztények koráról és életéről beszélt, most A páli egyházak  – privát egyesületek? Keresztények a görög-római világban címmel arról hallhattak az érdeklődők, milyen volt az a görög-római világ, amelyben az első keresztény közösségek megalakultak. Az előadó azt hangsúlyozta, nem légüres térben keletkeztek és éltek ezek az új hitet gyakorló közösségek. Rámutatott a korban meglevő közösségi gyakorlatokra, azokra az egyesületi mintákra, amelyekkel találkoztak az emberek, amelyeknek szakmai vagy más alapon tagjai lehettek.

Január 6-án, vízkereszt ünnepén ünnepélyesen jelentette be XVI. Benedek pápa, hogy február 18-án huszonkét új bíborost kreál, köztük Lucian Mureşant, a Balázsfalván székelő fogaras-gyulafehérvári nagy­érseket, a Rómával egyesült romániai görögkatolikus egyháztartomány metropolitáját. Ez nagy megtiszteltetés, hiszen a bíborosok a pápa legközvetlenebb tanácsadói, akiket szabadon választ ki az összes nemzet soraiból. Lucian Mureşan immár a harmadik főpap, akit – Iuliu Hossu (1885–1970) kolozsvár-szamosújvári püspök és Alexandru Todea (1912–2002) ba­lázs­falvi érsek-metropolita után – a kommunista korszakban hitvalló és számtalan esetben vértanú romániai görögkatolikus egyház főpásztorai közül a bíbornokok tanácsának tagjai közé emeltek.

A gyulafehérvári főegyházmegyei pasztorális terv januári témája a címben jelzett feladat megélésére szólít s erre mutat járható utakat. „Lelkipásztori tervünk során e hónapban különös figyelmet szentelünk a diakóniának, a szeretetszolgálatnak. Igen fontos összetevője ez egy élő krisztusi közösségnek, jóllehet alig szentelünk figyelmet rá” –olvassuk a pasztorális füzetben a téma bevezetőjeként.

SZOLIDARITÁS – A hívek több mint fele érzi kötelességének a juttatást

Az öntudatosabb hívek már január első napjaiban elkezdték befizetni az egyházi hozzájárulást a plébániákra, amit annak ellenére neveznek tévesen egyházadónak, hogy a pontos mértéke nincs megállapítva, és a befizetése is önkéntes alapon történik. Az is igaz, hogy noha egyetlen egyházmegye sem állapít meg kötelezően előírt összeget az egyházi hozzájárulás mértékeként, rendszerint a jövedelem egy százalékát tartják irányadónak. Ebből fizetik ki az alkalmazottak béreit, a számlákat és egyéb felmerülő költségeket. A Gyulafehérvári Főegyházmegye gazdasági igazgatója elmondta: az önkéntesen befizetett hozzájárulás a hovatartozásnak és a szolidaritásnak a jele, ez pedig már az ősegyházban is így volt.

A 2011-es év tisztújítást hozott a Szociális Testvérek Társasága erdélyi kerületében: munkatársunk, Farmati Anna lett Fülöp Magdolna után a kerületi elöljáró. A szociális testvérek munkája egyházmegye- és Erdély-szerte ismert, ezért  kértem kolléganőmet arra, válaszoljon néhány kérdésre, amelyek nyomán az érdeklődő olvasók betekintést nyerhetnek a testvérek életébe, hétköznapjaiba, gondjaiba, de ünnepeibe és az ünneplés módjába is.

Bár Korondról származik, sohasem szeretett volna fazekas lenni a marosvásárhelyi főesperes, viszont a falu egyik legjobb kaszása volt. Nem meglepő, hogy Oláh Dénes végül pap lett, hiszen első emlékképei is az oltárhoz kapcsolódnak.

Két éve él Marosvásárhelyen, hogy érzi itt magát?
– Kezdem megszokni, kiismerni itt magam, habár időnként el-elszólom magam, és a kolozsvári példák, hasonlatok inkább kézügyben vannak, mint a vásárhelyiek. Első perctől kezdve elvágtam minden köldökzsinórt, mi engedelmességet fogadtunk, és ahova küldenek, oda megyünk, és teljes odaadással dolgozunk, de 17 esztendőt nem lehet máról holnapra elfelejteni. Ott voltam négy évet segédlelkész, a Szent Péteren plébános, sok-sok ismerősöm, barátom, lelki gyermekem van, természetes, hogy velük valamilyen szinten tartom a kapcsolatot, de csak barátjuk, lelkiatyjuk maradtam, én itt vagyok elsősorban plébános.

Hivatalosan adventtel kezdődött az új pasztorális év, ám a kiadott és augusztus végén a pasztorális napokon ismertetett füzet értelmében decemberben már a harmadik témát dolgozhatják fel azok, akik időben elindultak a javasolt úton. Decemberre az önkéntességről, s emellett, ezzel összekapcsoltan az élő plébánia, az élő közösség építésén gondolkodhatnak és munkálkodhatnak a buzgó lelkű hívek.

FOTÓ: FODOR GYÖRGY– A királyokhoz hasonlóan a gyerekek is örvendenek a kis Jézusnak (Felvételünk a Szent Mihály-templom jászolánál készült) Ez az ünnep – egyben a három királyoké is – a hit ünnepe valamennyi nép számára, hiszen Isten minden embert hív az üdvösségre. Az Anyaszentegyház így imádkozik: „Ti mindnyájan pogány népek, dicsőítsétek Urunkat, Istenünket! A világ minden népe imádja Őt!” Az ünnepi szentmise bevezető könyörgésében pedig ezekkel a szavakkal: „Istenünk, te a mai napon a betlehemi csillag fényével vezetted a nemzeteket és kinyilatkoztattad nekik Egyszülöttedet. Add meg jóságosan, hogy szent színed látására jussunk az örök dicsőségbe, miután a hitből már itt megismertünk téged”.