Sarlós Boldogasszony-­napi búcsú Futásfalván

A hagyományokhoz híven Sarlós Boldogasszony napján a közigazgatásilag Torjához tartozó Futásfalván fogadalmi nagy búcsút tartottak. A népviseletbe öltözött moldvai csángómagyarok, akárcsak az előző esztendőkben, dr. Jáky Teodóz Sándor győri bencés paptanár vezetésével már előző nap megérkeztek Futásfalvára.

Július 2-án reggel 8 órakor a kegytemplomban szentmisét celebráltak, utána gyóntatásra került sor. Az ünnepi szentmise pontosan 11 órakor a kegytemplom kertjében berendezett szabadtéri oltárnál kezdődött, ahol Tifán Lajos plébános házigazdaként köszöntötte Tamás József római katolikus püspököt, a környékbeli papságot, a vendégeket, a határon innen és túlról érkezett zarándokokat. Az ünnepi szentmisét Tamás József püspök a környékbeli papság koncelebrálásával tartotta meg.

Közreműködött a Kelemen Antal karnagy által vezényelt rétyi Kováts András Egyesület fúvószenekara, akik 1993 óta minden esztendőben jelen voltak a fogadalmi búcsún. A szentmise végén a Budapestről érkezett máltai lovagok képviselője bemutatta Szent István királyunk koronájának hű mását. A szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget, majd a több száz fős tömeg — lovasokkal, vezérkereszttel, templomi zászlókkal és a fatimai szűzanya szobrának másolatával az élen — a napokig tartó bő esőzések miatt csak a kegytemplomot kerülte meg, a tizenkét stációs Golgota kimaradt az idei búcsú programjából. A július 3-án 11 órakor kezdődő megemlékező ünnepi szentmisét a néhai futásfalvi plébános, Bálint Lajos ny. érsek lelki üdvéért mutatják be.

Iochom István, Háromszék, 2010. július 3.


Égi jellel zárult a futásfalvi búcsú

A futásfalvi kegytemplomot nyolc éve nyilvánították búcsújáró helyjé. Ez Tifán Lajos plébános úr elhivatottságának köszönhető, aki mozgósított mindenkit, aki anyagilag és erkölcsileg támogatta az elképzelést. Idén a Szent András tiszteletére felszentelt templom udvarán felállított oltár köré több százan gyűltek össze a környékről és idegenből, bár az előző évekhez képest kevesebben.

A főpapi szentmisét nm. és ft. Tamás József segédpüspök, valamint a környékbeli papság koncelebrálta. A püspöki prédikáció fő gondolata az anyaság volt. Élesen bírálta az abortuszt, kihangsúlyozva, hogy minden megszülető gyereknek isteni küldetése van a földön.

Az ünnepség méltóságát fokozta a Kelemen Antal által vezényelt rétyi Kováts András Fúvós Egyesület zenekarának fellépése. Az idei fogadalmi búcsún csak három viseletbe öltözött csángó asszonyt láthattunk, ők hordozták a körmenetben a Szűzanya szobrát. A felázott út miatt a zarándokok nem mentek ki a Golgotára, csak a templomot kerülték meg.

A Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrend elhozta a Magyar Szent Korona hasonmását, míg egyik képviselőjük az ereklye jelképrendszeréről tartott előadást. Ami viszont furcsa, hogy az előadó az ünnepség után sem volt hajlandó, a sajtó legudvariasabb felkérésre sem, elárulni a nevét illetve látogatásuk részleteit, mi több, modortalanul utasította el a kérdéseket. Magatartását azért teszszük szóvá, mert úgy véljük, ennyi alázatot megérdemeltek volna a Szent Korona előtt szemmel láthatóan megilletődve elvonuló székelyek, akik közül legtöbbnek most volt alkalma életében először megtekinteni azt. Elfogadható lett volna az is, ha a „lovag” egy udvarias elnézéssel kivonja magát a válaszadás alól. A „magyar nép szolgálata” mellett nem illik levegőnek nézi az újságírókat, akik a maguk során, az eseményről hírt adva, ugyancsak szolgálatot teljesítenek.

Az ünnepség után perceken belül eleredt az eső. A zarándokok közül valaki megjegyezte, hogy ez égi jelnek számít. Ilyenkor azt mondták a régiek, hogy Isten elfogadta az áldozatot.

Jancsó Katalin,

szekelyhirmondo.ro

,

2010. július 05.