Csíkszentdomokos immár nem csupán arra lehet büszke, hogy Isten szolgája Márton Áron ott született, hanem az éppen harminc éve elhunyt püspök emlékére hazai és külföldi segédlettel korszerű és a legmagasabb igényeknek is megfelelő múzeumot hoztak létre.

Október 16-án szemerkélő esőben gyülekeztek a helység lakói, a falu temploma zsúfolásig megtelt. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta közelebbről vagy távolabbról érkezett paptestvérei és helybeli, illetve zarándokként érkezett hívek közösségében.

A főpásztor homíliájában röviden szólt elődje életéről, a megpróbáltatásairól, mindezt a Szent Domokos legendájából ismert mondással – a nagy püspök jelmondatával – vonta párhuzamba: Non recuso laborem. Ezt általában úgy fordítják: nem utasítom vissza a munkát. Azonban a labor szó másik jelentése a szenvedés – emelte ki az érsek. A nagy püspök életében mindkét jelentés megtalálható: nem utasította el sem a szenvedést, sem a munkát. Így maradt keresztény, katolikus és igaz magyar.

A közösségi szentmise után az ünneplő közösség átvonult a Márton Áron emlékműhöz, ahol az emlékezés koszorúit helyezték el a Hargita megyei, illetve külföldi egyházi és közjogi méltóságok. Ezt megelőzően Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke, illetve Kelemen Hunor miniszter mondott beszédet. A szemerkélő eső ellenére kitartók a községházára vonultak, ott a tanácsteremben hangoztak el az Isten szolgáját méltató beszédek. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, Soós Károly, a budapesti Márton Áron Egyesület elnöke, Tamás József segédpüspök és Tánczos Barna államtitkár „rajzolták” a hallgatóság elé Márton Áron alakját. Jóllehet mindannyian más és más nézőpontból, személyes gondolataikat is megosztva tették ezt, a hallgatóságban megerősítették a gondolatot: a kereszténység és magyarság nem elválasztandó kérdések, de más nemzetek tisztelete és elfogadása is épp oly fontos kell legyen az utódoknak, nekünk, mint Márton Áronnak volt. Az emberkatedrálisnak, ahogy Illyés Gyula nevezte őt, méltó emlékhelye a múzeum, amelyet összefogással és támogatással nyithattak meg. 

A Márton Áron iskola templom melletti kis épületében, néhány terem átalakításával és korszerűsítésével hozták létre a tárlatot, amely Erdély püspökének életútját hivatott feleleveníteni – mind vizuális, mind auditív eszközökkel. A tárlat megnyitóján a helybeli iskolások kórusa örvendeztette meg a  hallgatóságot énekével, majd Jakubinyi György érsek áldotta meg a múzeumot, amelynek virtuális hozzáférhetősége is van: www.martonaronmuzeum.ro.

Ahogy Bajor Andor a nagy püspökre emlékezve megfogalmazta: nem mi választjuk szentjeinket. Márton Áronra szentként gondolnak határon innen és túl. A kitartás, keresés és a megtalált igazság melletti elköteleződés jellemezte. Világító jel és követendő példa mindannyiunk számára.

Kép és szöveg: Dénes Gabriella