2011.05.05
Gyergyószentmiklós közössége építette, bővítette, most szintén ezen település lakóinak összefogása szükséges, hogy a csobothegyi omladozó római katolikus kápolna romlását megállítsák. Egyház, önkormányzat, vállalkozók és civilek már tervezik a feljavítást. Akik a csobothegyi szent helyre jártak az utóbbi időben, tapasztalhatták: kikezdte az épületet az idő és a kártékony ember egyaránt.
Tornácának vaskorlátjait kidöntötték, falából csak úgy tűnnek el újabbnál újabb tégladarabok, omlik a vakolat, s az alig több mint tízéves tető is tönkremegy. Egy alkalommal, ottjártunkkor tapasztaltuk, fiatalok vették birtokba a kápolna padlását, az ajtórácson, hiányos vakolat mentén kapaszkodtak fel, egy deszkát eltávolítva jutottak a tetőtérbe. A gyergyószentmiklósi római katolikus egyházhoz tartozó kápolna megmentését sokan tartják fontosnak, vállalkozók egy csoportja majd egy éve összefogott a cél érdekében, az egyház terveket készíttetett Köllő Miklós főépítésszel, múlt héten pedig tucatnyian gyűltek össze megvizsgálni a teendőket.
A tervező, az építő, valamint a polgármester jelenlétében olyan emberek ajánlották fel segítségüket, akik akár ötven esztendeje minden húsvétvasárnapon kizarándokolnak Gyergyószentmiklós legrégibb búcsújáró helyére. A rendbetétel pénzigényes, de már jó néhány személy tanúsította: szívesen áldoz erre.
A kápolna helyzete
A Szent Anna-kápolna eg y XIV–XV. századi, jellegzetes, négykaréjos rotonda volt egykoron, ehhez később, a XVIII. században toldott hozzá a lakosság egy barokk részt, a rotonda három karéját meghagyva, szentélyként. Volt hajdan karzat is, melyet lebontottak. A 2000-es évek elején Emődi Tamás csapatával végzett kutatásokat egyházi beleegyezéssel, a munkálatok végén azonban nem került sor a megbontott részek helyreállítására. A 2010 őszén érkezett egyházi megkeresésre Köllő Miklós főépítész csapata végzett helyzetfelmérést, tett javaslatokat. „Ritka alaprajzú, és épp emiatt nagyon értékes épülettel van dolgunk. Rotondák a Kárpát-medencében, Székelyudvarhelyen, Perkőn (Kézdiszentléleken), Guraszádán (Arad és Déva között), Algyógyon, Jákon, Haraszton, Papocon vannak” – áll a tanulmányban.
A rotondához toldott barokk rész mentén repedés keletkezett, ennek helyreállítása az egyik feladat, ám ennél is fontosabb a tető. A rajta található zsindely és dránica viszonylag jó állapotú, a múlt század végén újrahéjalták, viszont cserépalávaló lécként karácsonyfavastagságú hántatlan, bogárfertőzött csaposokat használtak. Nemcsak a lécekben, vendégszarufákban fellelhető fertőzés problémás; a nem megfelelő méretű faanyag használata idézte elő, hogy a csepegő közelebb kerüljön a falhoz, ezek beázását eredményezve. E mellett helyre kellene állítani a kutatásokkor feltört padlózatot, a megrongálódott ablakokat, a fémkorlátot és a bejárat fölötti kőtáblát.
Tervek, Segítségfelajánlások
A rotonda kihangsúlyozására egy belső kupola tervezéséhez látott hozzá Szabó Tamás helyi vállalkozó, udvarán már készítgeti is ennek vázát. A legszükségesebb munkálatok árát is kiszámolta. Ugyanakkor hangsúlyozta, szívügye a kápolna, ennek rendbetétele a fontos, nem kíván hasznot hajtani ebből a munkálatból. Az egybegyűltek egyetértettek: leghamarabb a tetőzetet kell rendbe tenni, s bár a héjazat anyaga még bírná néhány évig, Mezei János polgármester teljes cseréjét javasolta: „Úgy tegyük rendbe, hogy akár száz évig ne legyen vele gondunk, ebben az önkormányzat kész segíteni.” Más felajánlás is érkezett: Czimbalmas Tivadar saját pattintású dránicát adományozna. Már készen van annyi fedőanyag, ami a rotonda részére elegendő.
Balázs Katalin, Hargita Népe