Közösen éljük meg Jézus lelkületét

A különféle felekezetű keresztények közös imájának ereje és szimbolikus üzenete van

Vasárnaptól egy héten át a keresztény világ nagyon sok gyülekezete kapcsolódik az Egyházak Világtanácsa ajánlásával sorra kerülő imahét istentiszteleti, imádságos alkalmaihoz. 2012-ben az ökumenikus imahét istentiszteleti rendje Lengyelországból érkezett. A liturgiát egy ökumenikus csoport állította össze az örömöket és megpróbáltatásokat megélő lengyel keresztények tapasztalatai alapján, témája: Mindnyájan el fogunk változni a mi Urunk Jézus Krisztus győzelme által (1Kor. 15,51–58).

Krisztus vágya szerint cselekszünk

Az ökumenikus imaalkalmakon való részvétel Krisztus szíve vágya volt. Ő így fogalmazta meg: legyetek egyek, miképpen Én és Atyám egyek vagyunk” – fogalmazott Pénzes József. A Szent Ágoston-plébánia esperese kiemelte, mindenkinek kötelessége, hogy teljesítse ezt a vágyat, ami tulajdonképpen mindnyájunké, de Krisztus mondta ki először.

„Így láthatja az ember, mekkora erő van az egységben, és a megbontott kévének mi a hátránya” – mondta az esperes, hozzátéve, a hívek viszonyulása is azt mutatja, mindenki érzi szükségességét, hogy odategye azt a kicsi morzsát, melyen keresztül embertársa is érzi, számíthat, bízhat benne.

A lelki megújulás a legfontosabb

Az imahét által tulajdonképpen gyülekezeti szintre vetítjük ki a családi ökumeniát” – magyarázta Solymosi Alpár unitárius lelkész. Mint említette, sokan vallási szempontból ugyan vegyes házasságban, ám teljes összhangban élik mindennapjaikat. Éppen ezért fontos, hogy a gyülekezetek szintjén, különféle templomokban is megjelenítsék ezt.

A lelkipásztor szerint az idei imanyolcad egyik üzenete a megújulás. „Nem a vallásfelekezetek közötti versengés jelenti ezt a megújulást, hanem lelkiekben kell bekövetkeznie ennek. Isten nem versengést kér számon tőlünk, hanem azt, hogy képesek vagyunk-e megújulni a hozzá fűződő kapcsolatunkat illetően” – jelentette ki Solymosi. Hozzáfűzte, ha Jézus életét szemléljük, rájöhetünk, számára nem a vallásos villongás volt az elsődleges cél, hanem az egyház és a vallás megújulását hirdette meg. Egy megújult közösségi formát kínált a korában, amit úgy nevezett, hogy Isten országa.

Mindenki élje az evangéliumot

„A katolikus egyház és az egyházak világtanácsának is szándéka, hogy szerte a világban, ahol keresztény közösségek élnek vegyesen, ebben az időszakban imádkozzanak a keresztény egységért” – osztotta meg gondolatait Darvas Kozma József. A Szent Kereszt plébánia esperese hangsúlyozta: a végső célra tekintsünk, ez pedig az örök élet. Ezt a célt tartva szem előtt, aki hittel elfogadja mindazt, amit Jézus tanított, és próbálja megélni, az eljut az üdvösségre. De ugyanakkor kötelessége keresni az igazságot, a teljességet mindenben.

Kifejtette, a végső megdicsőülést minden ember örök hivatásának kell tekinteni, és ez kell arra sarkalljon bennünket, hogy Krisztusban szorosabbra fűzzük a kapcsolatot egymással. „Mindenki élje az evangéliumot, és akkor közeledünk egymáshoz. Minden templomba, imaházba – felekezettől függetlenül – eljönnek azok, akik megérezték ennek a fontosságát, hiszen minden alkalomkor az örök igazságot találják meg, más-más megvilágításban kifejtve. Az imahét egy olyan lelkületet próbál átadni, hogy, amint Márton Áron püspök is mondta, ne csak a templomban, hanem a mindennapokban, az utcán is megismerjük és megbecsüljük egymást” – jegyezte meg az esperes. 

Nem oszthat meg a felekezeti hovatartozás

„Nemzetben gondolkodó vagyok, és úgy érzem, hogy a felekezeti hovatartozás nem volna szabad bennünket megosszon. Éppen ezért fontosnak érzem, hogy azokat a határokat, elválasztó falakat lebontsuk, megszüntessük, amelyek közénk állnának” – ezt már Szatmári Szilárdtól, a református egyházközség lelkipásztorától hallhattuk. Kiemelte, a nemzeti egység sokkal nagyobb, mint a vallási. Ezért is tartja fontosnak, hogy kinyilvánítsuk ezt az ökumenikus istentiszteleteken.

„Ahhoz, hogy a nemzetben és Krisztusban való egységet megvalósítsuk, nekünk kell változnunk, és nem másokon változtatnunk. Egy olyan belső utat kell megjárnunk, amely révén megváltozik a gondolkodásmódunk, a más keresztény felekezetekhez való hozzáállásunk, és nem mi próbáljuk megváltani a világot, hanem engedjük, hogy Isten megváltson bennünket” – véli a lelkész. Elmondta, szeretné, ha ezek az ünnepi alkalmak nem csak külsőségek maradnának, hanem a hívek egy olyan üzenetet vinnének magukkal, mely által az ökumenikus együttélés a mindennapok szintjén, az utcán való találkozásokban, a családban is megvalósulna. „Azt szeretném, hogy ne csak az évnek egyszeri alkalmából legyen ez az imahét, hanem gyakorolni tudjuk az itt tapasztaltakat a mindennapokban is” – nyomatékosított Szatmári.

Közelebb kerülni egymáshoz

„Az imahét révén, a különböző felekezetek megismerésével, közelebb kerülnek az emberek is egymáshoz. Mindenképpen jó alkalom ez arra, hogy a gyülekezetek megismerjék egymás hitét, vallását” – nyilatkozta Tóth Károly evangélikus lelkipásztor.

Megjegyezte, tulajdonképpen ez is az imahétnek a célja, hogy a Krisztusban élők valamilyen formában egységbe kerüljenek, tudjanak együtt énekelni, együtt imádkozni, félretéve mindenféle különbözőséget. „A más felekezetű lelkész igehirdetését hallgatva, az emberek megtanulják elfogadni egymást. Úgy vélem, az egymáshoz való közeledés lenne az egyik legfontosabb üzenete ennek az imahétnek” – fogalmazott az evangélikus lelkész.

Ereje van a közös imának

„Keresztények, lelkészek, papok vagyunk, és felelősségteljesen kell dolgozzunk azon, hogy a keresztény egységet építsük. Rendkívül örülök ennek a kezdeményezésnek, mert a különféle felekezetű keresztények közös imájának ereje és szimbolikus üzenete van” – mondta el lapunknak Sebestyén Ottó.

A csíkzsögödi plébános ugyanakkor kiemelte: ezek az együttlétek kiváló lehetőségek arra, hogy a lelkészek elmélyítsék baráti kapcsolataikat. Ugyanakkor alkalom adódik arra is, hogy más közös dolgokban képviselni tudják a kereszténységet. „Jézus Krisztus lelkületét közösen próbáljuk megjeleníteni egy szétforgácsolódott és értékét vesztett világban” – foglalta össze az imahét célját a plébános.

A szolgáló szeretet legyen életünk velejárója, felekezeti hovatartozástól függetlenül –
hangzott el az imaheti intelem

Sok problémát hordoz az ember magában, ami az egységet alkalmanként nem teszi szavahihetővé – fogalmazott prédikációja során Pénzes József római katolikus esperes. Kiemelte, a keresztény egység fogalmát mindenki önmagában kell letisztázza, ez pedig csak oly módon lehetséges, ha mindenki „saját arcát viseli”. „Olyan ajtókat tárunk föl e hét alatt, amelyek kevésbé ismert folyósokat tesznek járhatóvá mindannyiunk számára” – nyomatékosított az imahéttel kapcsolatban, hozzáfűzve: ez a felismerési vágy egész életünket át kell szője, mint ahogy a szolgáló szeretet is mindennapjaink velejárója és fémjelzője kellene legyen. „Jézus Krisztus megmutatta nekünk, hogyan kell megélni az egymás iránti szeretetet. Mai napig ennek a gyümölcséből élünk” – mondta Pénzes József, a Szent Ágoston plébánia esperese.

Az imahét további programja a következőképpen alakul: január 16., hétfő, Szent Ágoston római katolikus templom, igehirdető Solymosi Alpár unitárius lelkész. Január 17., kedd, evangélikus templom, igehirdető Boros Károly katolikus főesperes. Január 18., szerda, csíkzsögödi római katolikus templom, igehirdető Szatmári Szilárd református lelkész. Január 19., csütörtök, csomortáni római katolikus templom, igehirdető Tóth Károly evangélikus lelkipásztor. Január 20., péntek, unitárius imaház, igehirdető Sebestyén Ottó zsögödi katolikus plébános. Január 21., szombat, Millenniumi római katolikus templom, igehirdető Kovács Attila csíksomlyói plébános. Január 22., vasárnap, református templom, igehirdető Darvas Kozma József katolikus esperes. Az istentiszteletek minden nap 18 órától kezdődnek.