2012.03.02
Az UNESCO-jelölést előkészítő szakértői bizottság megtartotta találkozóját
A Vasárnap tavalyi 50. számában, 2011. december 11-én írtunk arról, hogy a csíksomlyói búcsút jelölték az UNESCO szellemi világörökségének listájára. A cikkben többek között nyilatkozó Orbán Szabolcs ferences elöljáró jelezte, kérdéses még, ki fogja a dokumentációt előkészítő szakértői bizottságban a rendet képviselni. Időközben megtörtént a ferences szakértő kinevezése: Bőjte Mihály ofm képviseli az erdélyi ferenceseket az ügyet tárgyaló bizottságban. Ezért kerestük meg Bőjte Mihályt, hogy a február 29-én Csíkszererdában tartott bizottsági megbeszélésen szerzett tapasztalatairól kérdezzük.
Kik alkotják a bizottságot és mi történt a találkozón?
A bizottságot Kelemen Hunor művelődési miniszter hozta létre, ő nevezte ki annak a tagjait. A cél, hogy dolgozzák ki azt az anyagot, töltsék ki az űrlapokat, amelyek a csíksomlyói pünkösdszombati fogadalmi búcsú jelöléséhez szükségesek az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. A bizottság vezetője dr. Paulina Popoiu, a bukaresti falumúzeum igazgatója, egyetemi tanár. A bizottság pontos névsorát, összetételét nem ismerem, de úgy értettem, hogy tagként volt jelen a megbeszélésen Hegedűs Csilla miniszteri tanácsos, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató, és még néhányan, a falumúzeum munkatársai és mások. A bizottsági tagokon kívül meghívottként ott volt Csíkszereda alpolgármestere, a Hargita megyei tanács alelnöke, a megyei kulturális intézmény igazgatója, a Caritas csíksomlyói kirendeltségének igazgatója, a Pogány-Kishavas kistérség képviselője. A szervezők azt mondták, azért hívták ezeket a szervezeteket, illetve a képviselőiket, hogy minél több támogatója legyen a jelölésnek olyanok részéről, akik bármilyen szinten kapcsolatba kerülnek, kerülhetnek a búcsúval. Minden támogató szervezetnek írásban be kell nyújtania, hogy mit tesz a búcsú érdekében, valamint egy támogató nyilatkozatot kell aláírnia.Ugyanakkor egy négy évre szóló védelmi tervet fognak kidolgozni, amibe ezeket a szervezeteket és még másokat is szándékoznak bevonni. Az ülésen szó esett a jelölés előnyeiről. A bizottság vezetője a következőket sorolta fel: a búcsú színvonalának, hírnevének, presztízsének emelése, a búcsúval kapcsolatos rendezvények használhatják az UNESCO jelvényét, anyagi hátteret is biztosíthat rendezvényeknek európai és UNESCO alapokból, a meglévő értékek védelme.
Milyen gyakorisággal találkozik a bizottság?
Nem esett szó következő találkozóról, mert a jelölés anyagának március 31-ig Párizsban kell lennie, és gondolom, hogy a bizottság vezetője fogja ezt összesíteni. Az ő címére kell küldenie mindenkinek a még hiányzó anyagokat, dokumentumokat.
A találkozó nyomán mit érzel, mit gondolsz az egész folyamatról?
Úgy gondolom, hogy pozitív hozadéka lehet a civil szférával való összefogásnak, amelyben egyenlő félként kezelik a ferences provinciát. Úgy tűnik, hogy a búcsú eredeti lelkiségének és szellemiségének, identitásának a megőrzése a kimondott cél – az ülésen ez el is hangzott. Országos szinten is ismertebbé válhat így a búcsú. Szóba került, hogy a bukaresti falumúzeum a kutatási tervébe beveszi a zarándoklat tanulmányozását, és egy könyvet szándékoznak kiadni a búcsúról. Nemzetközileg is szélesebb körben megismerhetik így a búcsút. Legalábbis megkeresésünkre két horvát püspök, akiknek hasonló egyházi rendezvénye felkerült az UNESCO-listára, pozitívnak értékelte ezt, és azt írták kérdésünkre, hogy azóta sokkal ismertebbé vált az esemény.
Kérdezett Bodó Márta
Vasárnap katolikus hetilap 2012/11