2012.03.13
Azok, akik átlépik a csíkcsicsói templom küszöbét, a falakon tátongó repedésekre is felfigyelhetnek. A helyi plébános szerint tulajdonképpen régi átka ez a több mint 200 éves műemléképületnek, az idők folyamán végzett kisebb javítások sem oldották meg a problémát.. A szakemberek szerint a templomot nem fenyegeti különösebb veszély, ám a helyzet orvoslása érdekében időben lépni kell.
Helyenként igencsak nagyok a repedések – mutatja id. Nagy József plébános
„A csicsói római katolikus templom a XVIII. században épült. A tornyán látható egy 1450-es évszám, ez egy korábbi kápolnának az emlékét őrzi” – mondta bevetésként id. Nagy József. A csicsói plébános kiemelte, tulajdonképpen az épület 1783-ban kapta meg jelenlegi formáját, az egyházközség pedig ugyanebben az évben lett önálló plébánia. Addig csak egy kisebb kápolnája volt a településnek, amit igen ritkán használtak, hiszen misére Delnére jártak a hívek. Az önállósodással együtt ezt a kápolnát bővítették ki, és éppen ez az a munkálat, ami a problémákat napjaikban is okozza.
Tavaly felmérték az épületet
Szakembereket hívtunk a múlt évben, hogy vizsgálják meg az épület állapotát – tudtuk meg a plébánostól. Elmondta, öt helyen ástak, megnézték az alapokat ott, ahol a repedések vannak, illetve a torony alatt. Az előzetes jelentést december végén a plébánia rendelkezésére bocsátották, a teljes dokumentációt viszont a következő időszakban fogják elküldeni.
„Az eredmények arra vezetnek, hogy nedvességre érzékeny, duzzadó agyagra van a templom alapozva, ráadásul nem egységesen, hanem különböző korszakok szerint, változó mélységben” – részletezte az előzetes jelentésben foglaltakat a plébános. Hozzátette, a már említett keleti toldással egy támpillér nélküli, sokkal lazább szerkezetű épületrész került a régebbi, nyugati rész mellé. A hetvenes évek végén a kórust megnagyobbították – magyarázta tovább a plébános –, amely így összefogja a torony felőli részt, ennek köszönhetően az nem szakad. A XVIII. században végzett toldás viszont több helyen repedezik. Részben azért, mert a mérések szerint lazább talajrétegre építették. „Az új épületrész helyén hajdanán temető volt” – jegyezte meg a plébános. Szintén problémát jelent, hogy a toldott épületrésznek az alapja 40–50 centiméterrel kisebb.
Egyelőre nincs veszély
„A szakemberek azt írják, nincs olyan veszély, hogy leszakadna ez az épületrész, de számolni kell azzal, hogy mindig repedni fog. Az okok az egyenetlen merev falszerkezet, a nem egységes alapozás és a rossz vízelvezetés. Utóbbit szeretnénk még idén megoldani” – hangsúlyozta id. Nagy József plébános. Mint megtudtuk, felkérték a felmérést elvégző szakembereket, minél hamarabb készítsék el a vízelvezetés tervét és költségvetését, hogy neki lehessen fogni a munkálatoknak. Ez nem is olyan egyszerű feladat, hiszen műemléképületről lévén szó, bármilyen munkálatra engedélyek sorát kell kiváltani.
Mit kell, vagy lehet tenni?
A jelentésben azt írják – említette a plébános –, a jelenlegi falrepedéseket befecskendezéssel egy időre el lehet tüntetni. A legsürgetőbb feladat viszont a talajvíz elvezetése. Csak ezt követően lehet megfigyelni, hogy a már száraz alapú templom hogyan mozog, miként viselkedik. „Ennek függvényében lehet majd komolyabb beavatkozásokat végrehajtani, már ha szükség lesz azokra” – summázta a csicsói egyházközség plébánosa.
Rédai Botond, Székelyhon.ro, 2012.03.13.